Megszületett a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői közt.

A megállapodás aláírói (balról): Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Kordás László elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Palkovics Imre elnök, Munkástanácsok, Mészáros Melinda elnök, Liga Szakszervezetek, Orbán Viktor miniszterelnök, Zs. Szőke Zoltán elnök, Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, Lakatos Péter alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és Dávid Ferenc főtitkár, Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

A munkáltatók elfogadták a kormány javaslatát, nagyot nőhet a minimálbér. A munkaadók elfogadták a kormány nagy béremelési javaslatát, cserébe az eddig ígértnél nagyobb járulékcsökkentést kaptak.
Varga Mihály azt mondta, hogy valóban megérte várni, mivel fontos mérföldkőhöz érkeztek. Azt is mondta: "én eleget tettem annak a miniszterelnöki elvárásnak, hogy béremelésben menjek el a falig, de itt minden partner elment a határáig".
November 24-e reggel 8 óra.Egy nagy jelentőségű megállapodást írt alá a VKF három oldala, a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői. Egyszerre ír alá miniszterelnök, munkáltatói és munkavállalói érdekvédő. Ugyanaz mellett teszik le voksukat: rendezzük végre a legégetőbb bérkérdést. Kössük meg a bérmegállapodást.

A minimálbér összegéről elfogadták a kormány 15 százalékos javaslatát a munkaadók is, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő. A kormány ezért cserébe vállalta, hogy a járulékot jövőre nem négy, hanem 5 százalékkal csökkentik, 2018-ban pedig újabb 2 százalékos csökkenés jön.

A miniszter további kedvezményt is megígért a cégvezetőknek: ha a bérek növekedése 2017 januárja és szeptembere közt 11 százalékosnál nagyobb lesz, akkor 2018-ban nem 2, hanem 2,5 százalékponttal csökken a járulék.

A munkáltatók eredetileg azt kérték a kormánytól, hogy legyen kisebb a minimálbér emelése, mert egy ekkora ugrás cégek tömegét teheti veszteségessé, a járulékot pedig négy helyett minimum 5 százalékkal csökkentsék. Sőt, ahhoz, hogy az eredeti minimálbér-emelési tervet elfogadják, 6 százalékos járulékcsökkentést szabtak feltételül, így végül a két fél első javaslata közt félúton találták meg a kompromisszumot.

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, hogy 2017-ben:

a minimálbér 15,
a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre,
a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek.

2018-ban

a minimálbér újabb 8,
a bérminimum 12 százalékkal nő,
és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok
– jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után.

Varga Mihály kérdésre elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

A miniszter további kedvezményt is megígért a cégvezetőknek: ha jövőre a bérek növekedése január és szeptembere közt 11 százalékosnál nagyobb lesz, akkor 2018-ban nem 2, hanem 2,5 százalékponttal csökken a járulék. A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta.

Simon Attila, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a tárgyalások alatt azt ígérte, hogy a nehéz helyzetben lévő cégek béremeléséhez hozzá is járulna az állam két évig, amennyiben azok igazolni tudják alacsony jövedelmezőségüket.

A szakszervezetek javaslatait tükrözi a VKF-en elfogadott, jövőre életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés - mondták el a VKF munkavállalói oldalának képviselői.

A megállapodást követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök történelmi perspektíváról beszélt, 26 éve várt sikerről, majd megköszönte a munkáltatói és szakszervezeti szövetségeknek a megállapodás aláírását. Elmondta, ahhoz, hogy bérekről lehessen beszélni, kellenek munkahelyek, és kell működőképes gazdaság. Felidézte, hogy a kormány munkahelyeket teremtett az elmúlt hat évben, és hozzátette, „ha bérekről beszélünk, közben ott van a fejünkben az is, hogy a vállalataink versenyképesek legyenek”. Kijelentette, hogy „Magyarországon minden ember, aki dolgozni akar, az talál munkát.” A megállapodásról kifejtette: „a megállapodásnak az az értelme, hogy azt mondhatjuk, nemcsak van munkahelyünk, hanem megéri dolgozni”.

Orbán Viktor beszédének végén a közeljövő digitalizációs változásairól, a technológiai verseny kihívásairól beszélt, és kilátásba helyezte, szükséges lesz egy másik megállapodást is kötni, amely a technológiai korszerűsítésről szól majd, annak érdekében, hogy a magyar társadalom alkalmazkodjon a változásokhoz. Ezért a jelen megállapodást kezdetnek nevezte, és hangsúlyozta, számít a munkavállalókra és a munkaadókra egy a közeljövőben kötendő modernizációs és technológiai megállapodás megkötéséhez.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy
a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

Forrás:LIGA

A Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a VKF-en elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak - tette hozzá.

Külön kiemelendő a VKF részvevőinek a munkabékét is szem előtt tartó kompromisszumkészsége.

A LIGA Szakszervezetek rámutat arra, hogy ezekkel a tervezett intézkedésekkel a minimálbér eléri a létminimum szintjét, ami azt jelenti, hogy a munkavállalói érdekképviseletek többéves küzdelme végül eredményre vezetett, jelentős előrelépés történt a dolgozói szegénység elleni küzdelemben.

A LIGA Szakszervezetek reméli, hogy - a VKF ülésen Varga Mihály miniszter úr által tett ígéretnek megfelelően - rövidesen sor kerülhet egy megállapodás megkötésére az állami vállalatoknak szóló bérajánlásról. Egy ilyen megállapodás biztosíthatja ezen vállalatok munkavállalói számára is a versenyképes bérezést és ezáltal a színvonalas közszolgáltatások fenntartását. A LIGA Szakszervezetek bízik benne, hogy a jövőben is jellemző lesz a VKF résztvevőire ez a most tapasztalt együttműködés és ebben a szellemben kerülhet sor a régóta húzódó tárgyalások folytatására a Munka törvénykönyve, a sztrájktörvény és a megszűnt korhatár előtti ellátások kérdéskörében.

A LIGA Szakszervezetek üdvözli a megállapodást, de felhívja a figyelmet, hogy hasonlóan előremutató megállapodást szeretne a bérajánlásról, a korhatár előtti ellátásokról vagy a Munka törvénykönyve és a Sztrájktörvény módosításáról is.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, "nagy nap a mai", ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken.
Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminimum feletti bérkategóriákban is legalább kétszámjegyű béremelés legyen - jelentette ki.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára múlt héten azt nyilatkozta a hvg.hu-nak: arra kérik a kormányt a tárgyalásokon, hogy mindenképp csökkentsék az élőmunka terheit. Azt is hozzátette, hogy ha a kormány talál 145 milliárd forint tartalékot, hogy a vállalati nyereségadó csökkentését megígérje, akkor inkább százmilliárdos mozgásteret kellene találniuk, hogy az élőmunka terhei kisebbek legyenek.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A főtitkár szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkre megy, illetve a "túlhúzott" minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet.

A tárgyaló felek közül a VOSZ fogadta el utolsóként a megállapodást,
ezzel azt üzenik a társadalomnak, ne gondolják, hogy a szövetség ellensége a 900 ezer garantált bérminimumon, minimálbéren élő munkavállalónak - fejtette ki Dávid Ferenc, aki szerint az állam a magyar költségvetésből nem segíti eléggé a munkaadókat a megállapodás végrehajtásában.

"Örülünk annak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme emelkedik, kell a fordulat a bérezésben, de az csak addig tartható, amíg a hazai vállalkozások nem mennek tönkre, nem mennek át színlelt szerződésbe, a fekete gazdaságba" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.

A VKF Megállapodás 2017-2018 egységes szerkezetben itt olvasható.

A LIGA Szakszervezetek tájékoztatója Tagszakszervezeteinek itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek:

liganet.hu: Gazdaságtörténeti mérföldkő

Origo: Itt a jövő évi bérmegállapodás

Népszava.hu: Bérmegállapodás után, bérharcra készülve

Hvg.hu: Varga bejelentette: megállapodtak a bérekről!

cvonline: minimálbér alakulása 2000-2017

hírtv: A munkaadók és a munkavállalók képviselői is mertek nagyot álmodni

RTLklub-Magyarul Balóval: Bérvita: kormány és szakszervezetek kontra munkaadók

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége