Lehetséges jogkövetkezmények a munkavédelmi szabályok megsértése és munkabaleset esetén (2. rész)
Az előző tanulmányban beharangozott "OEP titkos fegyvere" a lent bemutatott két paragrafus, amellyel a munkáltató kötelezhető az OEP gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségének megtérítésére, amely többmilliós nagyságrendű és élethosszig tartó is lehet. Ezt nem hagyjuk, hogy bekövetkezzen.
Mai leckénkben felvértezzük magunkat a fegyverek ellen. A téma:
• OEP fegyverek: Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése.
• Kártérítés a dolgozónak.
• Védekezhetünk a kártérítések és a társadalombiztosítási megtérítési követelések ellen?
Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése
Ezekben a nehéz időkben, amikor egy csomó elbocsájtásról hallunk, a növekvő munkanélküliség miatt a befizetett járulékok csökkennek, az ellátást igénybe vevők száma pedig nem változik (orvosi ellátás a munkanélkülieknek is jár). Mit gondol, a kieső járulékokat honnan tudja pótolni az OEP?
Járulékemelésből nem, (az országgyűlési hatáskör) de a sérültek munkáltatóinak zsebéből (talán az Önéből is) lehet pótolni, err itt az eszköz:
Sérüléssel járó balesetnél a gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos költségeit a munkáltatónak kell kifizetnie, amelyek az APEH útján köztartozásként behajthatóak. Az "ingyenes" kórházi ellátás, műtétek vizsgálatok költségei önmagukban több milliót is tehetnek ki, egy viszonylag jó keresetű fiatal munkavállaló rokkantnyugdíja évente is milliós nagyságrendű, hát még évtizedeken át.
1997 évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
1997 évi LXXXI. Törvény a társadalombiztosítás nyugellátásairól
87. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézte kötelező munkavédelmi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
Remélhetőleg nincs olyan alkalmazottja, aki szándékosan balesetet okozna. (Ha mégis van, szívesen ajánlok munkaügyi szakértőt a kirúgásához és HR tanácsadót az új felvételéhez)
A baleset viszont könnyen minősíthető a törvényszegés következményének, ha Önnek vannak munkavédelmi hiányosságai. Hogy az OEP mennyire ráakaszkodik a legkisebb lehetőségre is, hogy ezt rábizonyítsa ezt a munkáltatóra, arról itt egy eset.
Ezután nézzük a kártérítés témáját.
Kártérítés a dolgozónak
Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a
• Személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.)
• A személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek
• Egyéb vagyoni károk
• Nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.
Sokszor a baleset bekövetkezte nem róható sem a dolgozó, sem a munkáltató terhére, mégis a munkáltatónak meg kell téríteni a kárt. Akkor tud a munkáltató kimenekülni kártérítési fizetési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy elháríthatatlan külső ok következménye volt a baleset, vagy maga a dolgozó okozta a bajt kizárólagosan és elháríthatatlanul. A gyakorlatban, ha részben a dolgozó magatartása miatt, részben pedig a dolgozón kívülálló okból, de a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a kár, akkor a kármegosztást alkalmazzák.
1992 évi XXII törvény a Munka törvénykönyvéről
174. § (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.
(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt.)
(4) A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.
(5) A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok.
175.§ (1) A 174. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató (pl. egyéni vállalkozó) a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel.
(2) A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli. (E munkáltató vétkességét a Munka tv. vélelmezi, ugyanis csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy vétkesség nem terheli.)
176. § (1) A munkáltatót a 174. § szerinti felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.
Hogyan védekezhetünk?
Létezik egy igen jó eszköz a kártérítések és a társadalombiztosítási megtérítési követelések ellen, amit a kisvállalkozások méltatlanul elhanyagolnak. Én mostanában már szoktam ajánlani az ügyfeleimnek, de ameddig Önnél a munkavédelem alapjai nincsenek rendben, addig erre nem is érdemes szót vesztegetni, anélkül úgyse igazán működik.
Először is mérje fel a munkavédelmi feladatait itt, hogy kiderüljön, mik ezek az alapvető feladatok, majd először ezeket tetesse rendbe szakemberrel!
A következő tanulmányban nyugodtabb vizekre evezünk, a börtönrácsok és a kártérítések helyett nézzük meg azt, vannak-e egyáltalán Önnek munkavédelmi feladatai? (talán nincs semmi)
Kling Péter
munkavédelmi szakmérnök
a kisvállalkozások munkavédelmi specialistája
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)