Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jogelődjénél kezdett dolgozni harmincöt éve, jelenleg mint létesítési referens munkavállalója az EHSZER Kft.-nek.
Az egész Tiszántúlon ismerik, mint segítőkész, kedves és az emberekért a munkaügyi és szociális területen sokat tevő személyt.
Tárkányi Csabáné, Erzsike megkeresésünkkor éppen egy környezetvédelmi és technológiai továbbképzésre készült, a pénteki nap ellenére sem bánja, későn ér majd haza. Vallja, hogy a sokoldalúság, nyitott szellem és folyamatos képzések fontosak az ember életében.
-Igen, alapító tagja voltam a Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezetnek, a TIVISZ-nek a kilencvenes évek elején. Akkor a jelenlegi E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t még TITÁSZ-ként ismerte mindenki, onnan kerültem kiszervezéskor az EHSZER Kft.-hez. Egy szervezet alapítása mindig sok tennivalóval jár, hirtelen jött az ötlet, melyet meg is valósítottunk. Sok munka van egy szervezet megalakításakor, az alapszabály, a struktúra kialakítása nem egyszerű, főleg, ha sok telephellyel működő szakszervezetről van szó. Kezdetben is fontosnak tartottuk a személyes kapcsolattartást a munkavállalókkal, számos kirándulást, programot szerveztünk, ezek mindig nagyon sikeresek voltak. Emlékszem, megtaláltam nemrégen az akkori tagkönyvemet – még 20 és 40 forintos bélyeget ragasztottunk bele, illetve nekünk kellett beszedni a tagdíjat. Jelenleg már természetesen a munkáltató vonja le a dolgozóktól, ez nagy segítség.
Régebben ugye, ha valaki munkába állt, akkor azonnal szakszervezeti tag lett. Manapság ez nem így van, a tagszervezés nagy feladat, de szép és eredményes lehet, ha nem adjuk fel. A fiatalok úgy érkeznek a munkahelyre, hogy nem sokat tudnak az érdekvédelemről, nekünk kell felvilágosítani, tájékoztatni őket. Mindenesetre elmondhatom, ahogy ma, régen is nagy hangsúlyt fektettünk a személyes kapcsolattartásra, a munkavállalói fórumokra. Emellett sokat jelent, milyen a titkár személye, mennyire tud meggyőző lenni, mennyire tudja kidomborítani a szakszervezet előnyeit.
Személy szerint is annak vagyok a híve, hogy személyesen beszéljük meg a kérdéseket. Én odamegyek minden egyes dolgozóhoz, vagy szívesen válaszolok a felvetett problémákra. Ilyenkor elmondom, hogy nem kötelező szakszervezeti tag lenni, de a kafetéria, az éves bértárgyalások eredményei nem lennének, ha a tisztségviselők nem dolgoznának vele annyit és nem kötnének folyamatosan előnyös megállapodásokat, az ágazati kollektív szerződésről nem is beszélve!
Egy esetben hallottam, hogy a szolnoki régióban akadozott a szervezés, hát személyesen elmentem és elmondtam az ottani dolgozóknak, saját maguknak tesznek rosszat, ha nem kezelik kiemelten a szolidaritást és az összetartást. Ezen kívül egy kis számolásra is buzdítottam őket, hogy a béremelések évente, a beiskolázási támogatás, ehhez képest milyen kis mértékű a tagdíj. Emellett azt is kell tekinteni, hogy az országos átlaghoz képest nálunk jobb a helyzet, az energiaiparban dolgozni kifizetődőbb: Nézzék meg az elégedetlenek, hogy a legfontosabb vívmány, a kollektív szerződés mellett a fizetés, a kafetéria, a munkaruha, a védőfelszerelés, a telefon esetleg milyen sokat számít összességében.
-Mit gondol, milyen stratégiát kell alkalmaznia egy érdekvédőnek?
-Nem vagyok híve a nagy demonstrációknak és tüntetéseknek, hogy úgy mondjam a háborúskodásnak, inkább a tárgyalásokkal érjük el céljainkat. Nekem általában sikerült.
-Vannak-e különbségek az anyacég és a leányvállalat között, a juttatások tekintetében?
-Igen, például a központi bérmegállapodás nem vonatkozik ránk, azt nekünk kell minden évben itt helyben kialkudnunk. Néhányszor volt nehéz tárgyalássorozat, de soha nem gondoltam azt, hogy abbahagyom! Véleményem szerint észérvekkel a munkáltatót is meggyőzhetjük, hiszen az elégedettebb munkavállalók teljesítménye sokkal jobb.
Szóval nem tekintem ezt a munkát tehernek, az időt sem sajnálom egyáltalán, emellett arra szoktam gondolni, hogy sok dolgozó munkakörülményein tudunk javítani.
-Mi a véleménye a fiatalokról?
-Sajnos kicsit magukkal foglalkoznak csak. Emellett hiányolom belőlük a „tüzet”, hogy úgy mondjam. Elkényelmesedtek, mindent készen kapnak és el is várnak. Több év után jönnek rá, hogy a saját helyzetükön is együtt, összefogva tudnak javítani a munkahelyeken. Emellett azért sajnálom is őket, hiszen sokkal nehezebb a megélhetés napjainkban, mint régen volt. A fizetés egyszerűen nem elég ahhoz, hogy kényelmesen, minden stressz és idegeskedés nélkül alapozzák meg az életüket és alapítsanak családot. A szülők támogatása nagyon elkél. Szóval nem egyszerű nekik.
-Milyen a kapcsolata az üzemi tanáccsal?
-Az üzemi tanácsban is tevékenykedem már 1995 óta, a feladatokat nem is igazán tudom különválasztani. Na persze, más jogosítványokkal rendelkezik az üzemi tanács, de érdekvédelmi szervezet. Ez az érdekvédelmi szervezet tárgyalja a jóléti juttatásokat, mikor megyek például a bértárgyalásra, megkérem az üzemi tanács elnököt, vegyen részt ő is a tárgyalásokon, mint szakértő – sokszor egy időben sikerül is megkötni a bér- és szociális juttatásokat.
-Milyen érdekvédelmi feladatokat vállalt még el?
-Önkéntes Nyugdíjpénztárban voltam küldött három cikluson keresztül, jelenleg már nem vagyok küldött.
-Már tudom is, bizonyára szociális szervezetben is vállal tevékenységet.
-Igen, az Ópályi Szociális és Gyermekjóléti Egyesület elnöke vagyok immár hat éve. A tevékenységünk szerint szociális foglalkoztatóként működünk és fogyatékkal élő embereket foglalkoztatunk. Nagyon nemes feladatnak tartom, örülök, hogy a bizalom irántam ilyen mértékű a lakóhelyemen. Eredményesen működik az egyesület, folyamatosan pályázunk, eredményesen, jelenleg 800 millió forint pályázati támogatásnál tartunk, az alap 60-80 millió mellett. Mivel ilyen komoly munka folyik, nagyon odafigyelek mindenre, hiszen az én felelősségem minden, a gazdálkodás menete is. Ötven főt foglalkoztatunk tizenöt szakemberrel. Hogy legyen összehasonlítási alapja, kezdetben kétszázezer forintból gazdálkodtunk, akkor még a könyvelője voltam az egyesületnek. A férjem volt alapító tagja, egyébként így kerültem ehhez a tevékenységhez, de nagyon örülök, hogy részt vehetek ebben a munkában.
-Emellett a számos tevékenység mellett marad ideje, kikapcsolódni?
-Nem nagyon, bár az otthoni háztartási munka nem maradhat el. Ma is negyed négykor keltem, megfőztem, mert tudtam, későn érek haza. Kertes családi házban lakunk, ott is akad munka, de én rendkívül szeretek kapálni, gyomlálni, metszeni, permetezni, növényeket termeszteni. A munkának meg is van az eredménye, a kertből való zöldség és gyümölcs jobb ízű.
Régebben volt időm sportolni, számos alkalommal neveztem is a VOTT-ra a tájékozódási futásra, kellemes élmények ezek. Ma már ha kis szabadidőm van, akkor olvasok. Jelenleg A Katedrálist olvasom, nagyon érdekes. Kedvenceim a szépirodalmi művek, de szeretem a tudományos-fantasztikumot, az ismeretterjesztő kiadványokat. A televízióban is ezeket, illetve a sportműsorokat nézem.
-Említette, hogy éppen egy továbbképzésre készül.
-Igen, rendszeresen részt veszek oktatásokon, a helyi szakszervezet és az EVDSZ által szervezett oktatásokon is. A szakszervezeti rendezvényeken is ott vagyok, országos értekezlet, kongresszus. A minap jutott az eszembe, hogy talán két évvel ezelőtt a Gellért Szállóban volt az országos értekezlet és hogy ott vették fel annak idején a Játék és muzsika 10 percben adásait. Mindig ez jut az eszembe erről a szállóról, hiszen nagyon szerettem azt a műsort.
-Valóban sokrétű az érdeklődése, gondolom a családja is támogatja mindenben.
-Igen, szerencsés vagyok. Felnőtt lányom Németországban él, rendszeresen hazalátogat a családjával, vagy mi megyünk a férjemmel hozzájuk. Eleinte nehéz volt, főleg a nagyi nehezményezte, hogy kiköltözött az unokája. Hát ez van, de nagyon összetartóak vagyunk azért. Két gyönyörű unokám van, az egyik első osztályos, a másik éppen egy éves múlt. Most karácsonykor is találkozunk, már nagyon készülök rá. Fontos számomra a család, az emberek segítése, a folyamatos hasznos tevékenységek. Ezzel javíthatunk a saját és mások körülményein is.
Lóczy E.
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)