VDSZSZ 5. Országos értekezlet, Győr

Réffi Péter ÉVISZ elnök köszöntőjével nyitotta meg a VDSZSZ 5. Országos Értekezletét. A mintegy 270 fő küldött és meghívott vendég tanácskozását megtisztelte jelenlétével Paszternák György, a Vegyész Szakszervezet elnöke, Balogh Béla, a Vasas Szakszervezet alelnöke és Kovács István BDSZ képviselő is.
Az elnökségben helyet foglaló Künszler Béla, az ÉDÁSZ Rt. vezérigazgatója tájékoztatott a cég életéről, a folyamatban lévő szervezeti átalakulásokról és annak hatásairól.
„Nehéz és küzdelmekkel teletűzdelt évet tudhatunk magunk mögött - kezdte a szövetség egy évét értékelő előadását Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke-, és ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel kezdjük az új évet, értékelnünk kell azt, hogy a feladataink időarányos részét milyen mértékben sikerült teljesítenünk, melyek azok a témák, amelyeket továbbra is kiemelten kell kezelnünk".
Eddig eredményesnek bizonyult a VDSZSZ korábbi kongresszusi határozata, mely szerint évente országos értekezletet szükséges tartani. Újra áttanulmányozva a IV. kongresszuson elfogadott cselekvési programot, a prognózisokat, megállapítható, hogy a villamosenergiai-ipari szakszervezet objektíven, széleskörű ismereteire és tapasztalataira alapozva határozta meg a 2000-2004 közötti időszak fő feladatait, előrejelzései helyesnek bizonyultak.
Nem volt könnyű feladata a mostani értekezletet előkészítő hattagú munkabizottságnak, hiszen miközben az év eredményeit, a munkavállalók élethelyzetének jobbítására tett erőfeszítéseket rögzítették, nem tudták nem figyelembe venni azokat a - helyenként negatív - hatásokat, amelyek szűkebb és tágabb környezetünkben, a szektorban és nemzetgazdasági szinten történtek.
Néhány példa: folytatódott a gazdaság makroszintű lendületes fejlődése, a GDP várható értéke 5,5-6 %; a kormány irreális inflációs előrejelzése és ehhez kapcsolt ár-, adó- és jövedelempolitikája; az adó és járulékrendszer módosítása döntően a munkavállalók hátrányára történt, önmagában ez kb. 1.5 % keresetcsökkenést idézett elő; elkezdődött az energiapiac liberalizációjának előkészítése kormányzati és gazdasági társaságok szinten; a szektor privatizációja nem folytatódott, illetve voltak sikertelen kísérletek /pl. VÉRt/.
Jelentős befolyásoló tényező volt az az intézkedés, amelyet elsősorban a privatizált társaságoknál a liberalizáció és a várható új villamos energia törvény előkészületei miatt vezettek be: radikális költségcsökkentést, szervezeti átalakulásokat, létszámcsökkentést indítottak el, amely helyenként együtt járt a szolgáltatások minőségének csökkenésével is.
Megfigyelhető az, hogy Nyugat-Európában a liberalizáció befejezéséhez közeledik, új monopóliumok alakultak és a kezdeti - néhol jelentős - energiaár csökkenést jelentős és stabilnak látszó áremelkedés követ.
A hazai szakszervezeti konföderációk szorosabb együttműködésben és együttes fellépésben állapodtak meg, elkészítették közös programjukat is, azonban ezzel sem tudták megakadályozni a szociális párbeszéd, a munkaügyi kapcsolatok színvonalának további romlását, a Munkatörvénykönyv alapvetően munkavállaló-ellenes megváltoztatásának tervét és a reálkeresetek emelkedésének, a szociális juttatások színvonalának mérséklődését.
Minden, az érdekképviseleti munkát károsan befolyásoló tényező és a sok ellendrukker időnként felerősödő hangja ellenére egységes a villamosenergia-ipar. A szakszervezeti tagság tenni akarásának köszönhetően számos kézzelfogható eredményeket ért el a VDSZSZ, és számtalan probléma végső megoldásának folyamatában van.
A szövetség az Autonóm Szakszervezeti Szövetségen belül, annak tagjaként kezdeményezője és aktív részese volt a különböző szakszervezeti konföderációk és ágazati szakszervezetek együttműködésének. Jelentős eredménye ennek a munkának a villamos, a vegyész, a bányász, a vasas ágazati szakszervezetek együttműködése, együttes fellépése a szolidaritás jegyében, közös hazai és külföldi oktatások szervezése és a konföderációk együttműködésének sürgetése, esetenként kikényszerítése.
A szövetség együttműködve a bányász szakszervezettel, a villamos energia iparágra vonatkozóan tárgyalásokat kezdeményezett az illetékes minisztériumokkal annak érdekében, hogy lépéseket tegyenek a liberalizáció negatív hatásainak kivédésére. Tárgyalt témák voltak: munkaidő csökkentés, korkedvezményes nyugdíj intézményének megtartása és kiszélesítése, létszámcsökkentés mérséklése, az iparági szociális háló erősítése, a kollektív szerződések, jóléti ellátó rendszerek megőrzése, kétszintű megállapodások gyakorlatának megtartása, a munkáltatói szövetség fenntartása, az önsegélyező pénztár szolgáltatási körének szélesítése.

Az idei év legfontosabb eredménye, hogy bár átalakulva és kettészakadva, de megmaradtak a munkáltatói szövetségek, és a folyamatos együttműködés, a szociális párbeszéd intézménye fennmaradhatott. Minden remény meg van arra, hogy az ágazati érdekegyeztető fórum - immár újraalakulva - folytathatja a bér- és szociális ellátással kapcsolatos tárgyalásait.
Folytatódott a külföldi befektetői és a hazai tulajdonosi körrel való tárgyalássorozat. Ennek eredményeként sikerült az állami tulajdonú társaságok munkáltatóival is megállapodást kötni. Az eddigi munka eredményességét erősítheti majd a soron következő bértárgyalás, az ágazati kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások megkezdése és érdemi befejezése.
A 2000. évi bér- és jóléti megállapodás minőségét nagyban befolyásolta a kormány inflációs-, adó-, és jövedelempolitikája. Megállapítható, hogy a társaságok nagyobb volumenű eredményeivel arányos mértékben az iparágban sem emelkedtek a reálkeresetek és a jóléti költségek.
A célt, hogy a keresetek és a szociális juttatások reálértéke közelítsen az EU-s normákhoz, nem értük el. A kétszintű megállapodásos rendszer eredményeképpen - több társaság esetében - a juttatások mértéke meghaladta középszintű elvárásokat. Országos szinten az átlagkereset vonatkozásában az első háromban vagyunk. A középszintű megállapodásban foglalt jóléti juttatások emelése, a keresetek
1 %-a lehetővé tette több cégnél a VITAMIN Egészségpénztárhoz való csatlakozást, illetve helyi önsegélyező pénztár létrehozását.
A szövetség felmérte az iparágban létrehozott kft.-k helyzetét, keresi az eszközöket, amellyel az ott dolgozók munkajogi és egyéb védettségét /ÁKSZ/ megoldhatja vagy megerősítheti.
A kongresszusi határozatnak megfelelően a VDSZSZ erősítette jogi tevékenységét az 5000. Ügyvédi Irodával történő szerződéskötéssel. Így biztosított a folyamatos jogi tanácsadás és képviselet.
Komoly előrelépés történt a szakszervezeti tevékenység számítógépes ellátottsága és színvonala tekintetében. A VDSZSZ központjában megvalósult egy archiváló rendszer, külön fejlesztésként színvonalas munka eredményeképpen jött létre az ágazati szintű dokumentációs CD. Ebből kifejlődve megalakult a szakszervezetek és az üzemi tanácsok információs klubja, melyet a VDSZSZ, a VKDSZ és az ÉTOSZ hozott létre. Végső megvalósulási fázisához közeledik a VDSZSZ kétszintű honlapja is.
A modern számítógépes technikai ellátottság nélkülözhetetlen a tagszakszervezeteknek nyújtandó szolgáltatások érdekében.
A szakmai értékek erősítése, a közösségi érzés, az öszszetartozás, a hiteles és pontos tájékoztatás, a nyíltság és őszinteség, továbbá az érdekképviseleti áldozatos munka széles nyilvánosság elé tételének egyike eszköze volt az idén is a „forró drót" újság.
Legalább félévente felvetődik a szervezettség növelésének gondolata, tervek készülnek, hogy hogyan tegyük vonzóvá a szakszervezetet, kiváltképp a fiatalok előtt. Vannak jó példák a szövetségen belül, de a határozott és következetes lépés még várat magára. Kedvező tendencia az, hogy az ágazati szintű közép- és felsőfokú tisztségviselői oktatáson egyre több fiatal kollégát látni.
A szövetség idén is tovább ápolta nemzetközi kapcsolatrendszerét, az EPSU és az EMCEF munkájában tevőlegesen is részt vett. Új elemként jelent meg az Európai Érdekegyeztető Fórum, aktív VDSZSZ jelenléttel. Jellemző a kétoldalú, illetve regionális konzultációkon való részvétel, kiemelkedő a „Visegrádi négyek" rendszeres találkozója.
Tudnivaló, hogy a villamos energia az alapvető létszükséglethez tartozik. A szövetség gondoskodó tulajdonságánál fogva is azt szeretné elérni, hogy a szociálisan rászoruló kisfogyasztó ehhez akkor is hozzájusson, ha azt nem tudja megfizetni. A VDSZSZ már az előző kormányoknál is kezdeményezte ennek az érdekében történő megoldás együttes keresését. Egészséges megoldás lehetne egy - Miniszterelnöki Hivatal, szakminisztériumok, Magyar Energia Hivatal, szakszervezetek, civil szervezetek bevonásával történő - szakértői bizottság létrehozása, amelynek feladata lenne a villamosenergia-piac liberalizációjával egyidőben - „a villamos energia tarifa rendszeren belül"-, egy szociális tarifa bevezetéséről konzultációt folytatni."
Az elnök úr előadásának folyamatát megszakítva az aktuális témához kapcsolódó közvetlen személyes tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal, amelyek még életszerűbbé tették előadását.
Rajki Sándorné, a Mátrai Erőmű Rt. szakszervezetének, a MEVISZ–nek a titkára előadásában tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy hogyan, milyen módszerrel sikerül náluk most már folyamatosan a fiatalabb generációból egyre többet a szakszervezeti munkába bevonni. Szervezettségük évről évre nő. Közösségi életük, szakmai munkájuk színvonala nemcsak azáltal jó, hogy az átlagéletkor valamivel alacsonyabb lett: az érdekképviseleti munka, a gondolkodásmód, egy–egy feladathoz való közelítés szinte fiatalos lendületet vett. Pezsgőbb lett az életük.
Többségében kritikus mondatok hangzottak el Bánkuti Béláné, ELMŰ Rt. szakszervezeti elnök hozzászólásában a szövetség ez évi munkáját illetően.
Az értekezletre készült írásos anyagban gyakran szerepel az „arra kell törekedni", „kezdeményeznünk kell" általános megfogalmazás. Komolyabban kellene foglalkozni a létszámhelyzettel, a tagszervezéssel, a fiatalokkal, a kft.–kel. Egyre nehezebb a helyzet az iparágban, a versenyhelyzet szellemisége, a közelgő liberalizáció a munkahelyeket illetően állandó bizonytalanságban tartja az embereket. „Ne éljünk együtt a létszámleépítés állandó gondolatával, mint ahogy azt sok tulajdonos sugallja!" Elhangzott a javaslat: a szövetség dolgozzon ki 2001-es évre feszes programot, határidőkkel, felelősökkel.
Medveczki Zsolt /MEVISZ/ hozzászólása többek között javaslatokat is tartalmazott a határozati javaslat összeállításához: a liberalizáció káros hatásainak kivédésére, humán megoldások megfogalmazására, a szakszervezeti érdekérvényesítés erősítésére megyei koordinátor rendszer létrehozására.
Fejér Levente /DÉMÁSZ Rt. szakszervezeti elnök/ tudományos igényű dolgozatát a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem tudta felolvasni. A szakszervezetek és a politika címet viselő, „tragikomikus drámá"-val illetett anyagból kitetszik a mai munkavállalók szomorú jelene és a kissé kilátástalannak tűnő jövője. „A szakszervezetnek, ha a munkavállalói érdekeket meg akarja védeni, politizálnia kell!" – állítja. Érvei felsorakoztatásához segítségül hívja Arisztoteleszt, Kant–ot, Werbőczyt. Konrad Lorenz, Nobel–díjas humanistától idézi a nyugdíjasainkra is vonatkoztatható pszeudodoxiát: a jövedelemelosztás nálunk kialakult igazságtalan módja azt igazolja, hogy a munkavállalók nagy többségét, a nyugdíjasokat, a munkanélkülieket és a szociális segélyre rászorulók egészét másodrendű emberként kezelik
Balogh Béla hozzászólásában az utóbbi időben tapasztalható szakszervezeti konföderációk közeledését méltatta. Nem érdekes, hogy kin milyen mez van, új munkastílussal és módszerrel kell politizálni. Ezáltal befolyással lehetünk a nem szakszervezeti rétegre is.
Hosszabban beszélt és jó meglátásaival, javaslataival segítette az országos értekezlet munkáját többek között: Bánkúti Ferenc, Csuri Tibor /Pécsi Erőmű/, Tóth István /MEVISZ/, Kiss Mihály, Bocsor István, Herman Zoltánné /PADOSZ/, Bujtás Edit /ÉVISZ/, Takács István /ELMŰ/. (e.)

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége