A törvény meghatározta a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (továbbiakban RFKB) feladatait és megváltozott összetételét. A törvény felhatalmazása alapján az átalakított, új RFKB-k 2008. január 1-jétől kezdték meg működésüket.
Az RFKB-ba delegálási jogot kaptak az országos munkavállalói szövetségek, így a LIGA Szak-
szervezetek is. A LIGA pályázatot írt ki a tisztség betöltésére, amelyeket a LIGA elnöksége bírált el, és döntött abban, kit javasol a Szociális és Munkaügyi Miniszter felé, hogy bízza meg a bizottsági tagsággal.
A villamosenergia-iparból Bocsor István, a PADOSZ elnökhelyettese nyerte el a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsági (a továbbiakban D-D RFKB) tagságot.
Bocsor Istvánt megkértük, hogy tájékoztasson a bizottságok működéséről, főbb feladatairól, valamint - részletesebben - a D-D RFKB elmúlt időszakban hozott lényeges döntéseiről. És hogyan zajlott Pakson a Szakképzési Fórum?
- Az RFKB-k régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működnek. Az országban régiónként kerültek létrehozásra, összesen hét. Az RFKB-k döntenek a szakképzésfejlesztés céljairól, a fejlesztési támogatásokról, a gazdaság, és a munkaerőpiac igényeinek figyelembe vételével a szakképzés-szervezési szükségleteiről, meghatározzák a térségi integrált szakképző központok és a szakképzés-szervezési társaságok által folytatandó szakképzések irányait és beiskolázások arányait. Együttműködnek a regionális fejlesztési tanácsokkal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. Az RFKB-k javaslatot tesznek a fenntartók számára a fejlesztési támogatások iskolák, intézmények, szakképesítések fejlesztése közötti elosztására, a régiók szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő források nagyságára, a képzési alaprész központi keret regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésben részesülő intézményekre. Állást foglalnak a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról. Az RFKB-k ellátják a szakképzési alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával összefüggő feladatokat, és értékelik a beérkezett pályázatokat. Figyelemmel kísérik a szakképzési hozzájárulások régiókban történt felhasználását, és értékelik a felhasználások hatékonyságát, valamint javaslatokat tesznek a régiókban a szakképesítéseknek a hiány- szakképesítések körébe történő sorolásra.
Az RFKB-k tagjai az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, ill. azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelős miniszter képviselője, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter képviselője, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács képviseletében régiónként 1-1 fő, a regionális munkaügyi tanács, a közoktatási feladatkörben eljáró oktatási hivatal régiónként 1-1 fő, valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartóinak képviseletében régiónként 3-3 fő.
A D-D RFKB-nak 26 teljes jogú és 4 tanácskozási jogú tagja van. A bizottság elnöke Bókay Endre, az MSZP Baranya megyei országgyűlési képviselője, társelnöke dr. Fi-scher Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Dél-Dunántúli regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2008-ban a következő feladatokat végezte el. Döntött a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a TISZK-ek (Térségi Integrált Szakképző Központok) által folytatandó szakképzések irányairól és beiskolázási arányairól. Javaslatot tett a Dél-dunántúli Régióban - Tolna, Baranya, Somogy megye - a hiány szakképesítések körébe sorolandó szakmákról, aktualizálta a regionális szakképzés-fejlesztési stratégiát. A beérkezett 251 pályázat értékelése alapján, 182 pályázatot bírált el pozitívan, valamint ítélt meg részükre 806,7 millió forint támogatást. A támogatás megoszlása úgy történt, hogy abból 46 iskola, 134 gazdálkodó és 2 felsőoktatási intézmény részesült. A pályázatra fordítható összeget az NSZFI - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács - 2008. augusztus 14-i állásfoglalása alapján az SZMM miniszter további 107,3 millió forinttal kiegészítette. A pályázatokra fordítható összegből így további 42 pályázat lett pozitívan elbírálva, amelyből 12 iskola és 29 gazdálkodó részesült.
A szakképzések fejlesztésének a RFKB-ék döntéseinek elősegítése, megalapozása érdekében 2008. tavaszán egy országos program indult, amelynek célja a keresletorientált szakképzés kialakítása volt. A program keretén belül több mint 12000 gazdálkodó lett kérdőíves formában megkérdezve, hogy mely szakmákban van hiányuk, illetve mely szakmákban várható leépítésük. A munkából a LIGA Szakszervezetek, illetve a LIGA által delegált RFKB tagok is kivették a részüket. A paksi kistérségben a Dél-Dunántúli RFKB LIGA delegáltja koordinálásával 24 gazdálkodó egység lett megszólítva, illetve lett velük a kérdőíves interjú elkészítve. Az országos felmérések eredményei 2008. augusztus végén Tihanyban megszervezésre kerülő két napos work-shop keretében lettek összegezve, az RFKB tagok, illetve a szakképzésben illetékes személyek közreműködésével. A program további helyi állomása a 2008. november 4-én Pakson megszervezésre kerülő Szakképzés Fórum volt, amelyet a LIGA patronálásával, a PA Zrt. humán igazgatóság támogatása mellett, a PADOSZ szervezett meg. A fórumon részt vett a Dél-Dunántúli RFKB több tagja, a paksi kistérség meghatározó gazdálkodóinak képviselői, a paksi Szakképző intézetek vezetői, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ vezetői, a paksi, illetve Dél-dunántúli Régióban tevékenykedő szakszervezetek képviselői.
A hozzászólásokat és az előadásokat követő vitát dr. Szabó Imre, Bocsor István és Kiss István, a PA. Zrt. oktatási főosztályvezetője, az RFKB tagja foglalta össze. A projekt országos koordinátora kiemelte, hogy már most látszik a közös gondolkodás, a különböző régiókban lefolytatott fórumok tapasztalata: Nagy a baj foglalkoztatásban és a szakképzésben, ezért aztán jelentős fordulatra lenne szükség. A fórumot a résztvevők egybehangzóan sikeresnek és hasznosnak ítélték meg.
Fókuszban a szakképzés
Az idei évtől jelentős változások kezdődtek a hazai szakképzési rendszerben, aminek egyik legfontosabb eleme, hogy létrejött egy decentralizált döntési rendszer, melynek keretében a regionális fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot a beiskolázási irányokra és arányokra. A megalapozott döntések érdekében az elmúlt időszakban a gazdasági érdekképviseletek jelentős erőfeszítéseket tettek arra, hogy felmérjék a gazdaság igényeit, különös tekintettel a szakképzett munkaerő jövőbeni alkalmazásának strukturális és mennyiségi kérdéseire.
A LIGA Szakszervezetek is részt vesz ebben az országos projektben, aminek végső célja a keresletvezérelt szakképzési rendszer kialakítása.
Tekintettel arra, hogy a gazdasági érdekképviseletek - köztük a szakszervezetek is - érdekeltek abban, hogy a munkaerő-kereslet és a munkaerőpiac kínálata között a lehető legnagyobb összhang jöjjön létre, szükséges, hogy a következő időszakban is folytatódjon a párbeszéd a szakképzésben érdekelt szereplők között. Eddig a soproni, a nyíregyházi, a paksi és a hódmezővásárhelyi fórumok igen jól sikerültek.
Most a paksi fórumról tájékoztatunk, amelyet november elején tartottak.
A Duna Hotelben november 4-én megrendezett eseményt dr. Szabó Imre, a LIGA országos koordinátora nyitotta meg, majd a fórumot Bocsor István PADOSZ elnökhelyettes, a LIGA Dél-dunántúli Régiójának szakképzési megbízottja, dél-dunántúli RFKB-tag moderálta.
"A szakképzés intézményi átalakítása a Paksi Atomerőmű szemszögéből, rövid távú hatások, az üzemidő-hosszabbítás szakember szükséglete” címmel dr. Dobos István, az MVM PA Zrt. humán igazgató tájékoztatott.
A humán igazgató - egyebek mellett - a saját és a régió érdekeit is szolgáló, minőségi szakképzést végző területi integrált szakképzési központ (TISZK) szakiskolákról, valamint az elvárt követelményekről is beszélt. A szakember fontosnak nevezte, hogy az MVM PA Zrt. országos szakember-utánpótlási bázisnak szeretné tekinteni a helyi intézményt.
Az Energetikai Szakközépiskola (ESZI) Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány ügyvezetője - miután az ESZI-ben indított szakokról, az iskola kínálatairól, a szükséges informatikai és egyéb követelményekről, iskolarendszeren kívüli képzésekről (ECDL, CISCO, EBCL stb.), nyílt napokról tájékoztatott, azt is elmondta, hogy a teljesítményfinanszírozás miatt nem kifizetődő 5 fős csoportokat indítani, fenntartani.
A munkaügyi központok közreműködése a gazdaság igényeinek és a szakképzés összhangjának javítása érdekében címet viselte dr. Brebán Valéria, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójának előadása. A főigazgató előadása elején megjegyezte, hogy nem szabad riogatni a növekvő munkanélküliséggel, a dél-dunántúli régió foglalkoztatási jellemzőiről (foglalkoztatási-aktivitási ráta, jellemző szektorok, működő gazdasági szervezetek), majd a régió kistérségeinek hátrányos helyzetéről is részletesen beszélt. A főigazgató az álláskeresők megoszlásáról, iskolai végzettségéről, a szakképesítéshez kapcsolható bejelentett álláshelyekről, a leggyakrabban keresett foglalkozásokról (vagyonőr, felszolgáló, festő, kőműves stb.), majd ezekkel összefüggésben a munkaerőpiac és a szakképzés összhangjának megteremtéséről is beszélt.
Gál Rezső LIGA társelnöki és a Villamosenergia-ipari Szakszervezeti Szövetség elnöki minőségében azt hangsúlyozta, hogy amikor a munkahelyen az adott problémával - áthelyezés, kiszervezés, továbbképzés, stb. - találkozunk, keressük a megoldást, akkor az egyén érdekérvényesítési törekvéseit is számba kell venni. A nemzetközi példák ismeretében, a munkaerőpiaci megoldások keresésében sokkal hangsúlyosabban ki kellene használni a meglévő szakszervezeti tapasztalatokat, ám az akarat sok esetben még hiányzik - mondta.
A gazdálkodók irányából megfogalmazott szakképzési igények és a tanulói-szülői szándékok közötti összhang megteremtésének lehetőségeiről pedig Czethoffer Gyuláné, az I. István Szakképző Intézet igazgatója szólt.