2008. augusztus 5.

A sorrend sem véletlen, hiszen a 2004-ben megtartott üzemi tanács és munkavédelmi képviselő-választás során több olyan esemény történt, amit szervezetünknek mindenképpen fel kellett dolgozni. Értékelni, meghatározni az elkövetkező feladatokat a jövőre nézve. Előttünk álló nagy feladatként ott volt az ágazati bértárgyalás, és az a körül kialakult helyzet is. Közel 90 fős szakszervezeti bizalmi, főbizalmi, aktivista próbálta meg a lehetetlent. Két nap alatt feldolgozni, értékelni és jövőbe mutató megoldásokat találni a 2004-es év eseményeit illetően.


Az ÜT választás kapcsán mindenki őszintén és nyíltan mondta el véleményét. Felszínre kerültek a pozitív, jó döntések és bizony a nem megfelelő hatásfokú, a negatív reakciót kiváltó döntések is. Megfogalmazódott a választási eredmények kapcsán: Nem a mások feletti győzelem a fontos, hanem a bizonyítani tudás. A legközelebbi megmérettetésre a bizalmiakat jobban fel kell készíteni arra, hogyan tudjuk megnyerni a mindennapi „csatákat”.
Szakszervezeti tevékenységet folytatunk nap, mint nap. Befolyásoljuk környezetünket az érveinkkel, a gondolkodásunkkal, az összetartásunkkal, az egymás erősítésével, a bizalommal, a tudásunkkal, az egymás iránt érzett felelősségünkkel, a köz érdekében végzett munkánkkal, a szakszervezetünk iránti elkötelezettségünkkel és bizalmunkkal a vezetőségünk felé! Szimpatikusnak, népszerűnek kell lennünk!

A környezetünk kérdéséire meg tudjunk felelni és jó választ adni. Sok múlik a viselkedésünkön.

Megfogalmazódott a jelöltállítási módszerünk felülvizsgálata.

A jelöltállítási döntésbe, közvetlenül és tevékenyen be kell vonnunk a bizalmiakat. Nemcsak a jelöltek felkutatásában, hanem a döntés meghozatalában is lehetőséget kell biztosítanunk a bizalmiaknak és a döntéseikben elvárjuk a csoportjuk véleményének visszatükrözését.

A jövőben fontos feladatunk lesz a tagság aktívabbá tétele a közös és az egyéni érdekekért.

Mindenki egyetértett abban, hogy a PADOSZ nem veszített a választások során, de eredményesebb kampánnyal, a tagok, a szimpatizánsaink „felrázásával” jobb eredményre is képesek lehettünk volna.
Erősségünk a jelentős taglétszám (1870 fő), a 180 fős tisztségviselői kör, a 16 éves múltunk és ezzel járó tapasztalatunk, a külső és belső tekintélyünk.

Vendégünk volt dr. Kocsis István az MVM Rt. vezérigazgatója és Kovács József a PA Rt. vezérigazgatója, valamint Buza Katalin a HUIG - főosztályvezetője.
Dr. Kocsis István aktualitásokról, a liberalizált árampiacról, az MVM Rt.-ről, annak versenyképességéről beszélt. Kiemelten foglalkozott a mai helyzettel, amelyet az 1995-1996-os privatizációs fordulathoz hasonlított. Mindkettő sorsforduló a magyar energetika életében. A vezérigazgató megállapította, hogy az MVM Rt.-nek együtt kell működnie Pakssal a jövőjét illetően, hiszen csak együtt érhetik el, hogy 2008-ban az élettartam-hoszszabbítás megvalósulhasson.
„A Paksi Atomerőmű az MVM Rt. egyik gyöngyszeme” - mondta Kovács József, a PA Rt. vezérigazgatója. Említést tett egy vizsgálatról, amely azt elemezte, hogy mi lenne a magyar energetikában a Paksi Atomerőmű nélkül, ha nem következne be az élettartam-hosszabbítás. A paksi termelés hiánya 2015-re 21%-kal emelné az áram árát. Ebből az elemzésből kiindulva megállapította, hogy az élettartam hoszszabbítás nemcsak a munkahelyek megőrzése érdekében fontos, hanem azért is, mert az általa termelt olcsó villamos energia nemzeti érdek.
A továbbiakban arról beszélt, mit kell tenni, hogy 20-25 évig legyen még munkahelyünk. Hozzáfűzte, az élettartam-hosszabbítás a jövőnk, amelyet egy gazdaságos projektként meg lehet valósítani. Ehhez a társadalmi, politikai befogadóképesség megteremtése a mi feladatunk. Kihangsúlyozta, hogy a biztonságos üzemeltetés a jövőnk záloga.
– Áttértünk a bértömeg-gazdálkodásra – folytatta Kovács József. – Ez lehetőséget ad a menedzsmentnek arra, hogy a jól dolgozókat jobban meg tudják fizetni. Ez mindannyiunk érdeke. A munkahelyi vezető felelőssége a dolgozókkal szemben, hogy ésszerűen, hatékonyan gazdálkodjon az emberi erőforrásokkal.
Befejezésül a vezérigazgató azt kérte, hogy a PADOSZ tagsága is érezze át és azonosuljon azzal a kihívással, ami a paksi kollektíva előtt áll, hiszen a céljaink és a jövőnk közös. Ehhez azonban kölcsönös bizalomra és öszszefogásra van szükségünk. A tájékoztatón az atomerőmű vezetője és a humán főosztályvezető válaszolt a helyszínen feltett kérdésekre, melyek érintették a fiatalítás témakörét, az európai uniós és a paksi bérek viszonyát.
A nyugdíjas foglalkoztatás kérdéskörében Buza Katalin elmondta, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása költségben ugyan kedvezőbb a cégnek, de egyre sürgősebb a fiatal utánpótlás a hosszú távú működés személyi feltételeinek biztosítása érdekében. – Tisztességet a nyugdíjasoknak, de lehetőséget a fiataloknak, az utánpótlásnak – jelentette ki.

A balatonfüredi képzések elmaradhatatlan szereplői a VDSZSZ vezetői.
Minden évben tudnak újdonsággal szolgálni, hangulatos emberközeli előadásokat és tájékoztatót tartani, ezzel élénk érdeklődést kiváltva a tagságból. Most a „Szociális párbeszéd Európában és a jövő” témakörében halhattunk tájékoztatást Gál Rezsőtől. A VDSZSZ elnöke elmondta, hogy a szociális párbeszéd bizony Magyarországon sok kifogásolnivalóval, illetve hiányossággal bír. A nyugat-európai érdekegyeztetéssel összevetve a hazait megállapította, hogy a módok is eltérőek. Lényeges különbség tapasztalható az ágazati érdekegyeztetés gyakorlatában. Nyugaton tarifarendszerben, központilag történik egy-egy megállapodás, amely az adott szektor egészére kötelezően kiterjesztésre és bevezetésre kerül. Így egy adott szakmacsoportban dolgozó munkavállaló minimális bére - függetlenül a cégétől – ugyanolyan mértékű.
A szakszervezetek szervezettségéről és annak érdekérvényesítő összefüggéseiről szólva Franciaországot említette példaként, ahol 20% alatti a szervezettség, ennek ellenére az érdekérvényesítő képesség nagyon nagy, mert amikor a szakszervezetek sztrájkba szólítják a munkavállalókat, a szervezettek és a nem tagok is részt vesznek a megmozdulásban.
Sajnos Magyarországon – különösen konföderációs szinten – ha erőt kell felmutatnunk, nem kellő mértékű az összefogásunk – emelte ki az elnök.
Nem alakult ki a magyar tulajdonosok komplex halmaza, nem történt meg az egész országban az ágazati összerendeződés. A villamosenergia-ipar azonban e tekintetben is kivételnek számít, itt alakult meg elsőként az ágazati párbeszéd bizottság.
Major Gábor, a VKSZ (Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés) megújításának rendező elveiről beszélt. Elmondta, hogy az 1995-ben megkötött ágazati kollektív szerződés nem került módosításra, kivéve a nyolcadik fejezetét. Ezt a C-tarifa miatt kellett módosítani, az áramkedvezmény megváltoztatása miatt. A VKSZ módosításával kapcsolatos munkálatok még 2001-ben kezdődtek meg. A több mint hároméves szakértői munkák eredményeként 2004 őszére értek olyan stádiumba az egyeztetések, hogy következhet az úgynevezett érdekvita.
A VKSZ kapcsán Major Gábor tájékoztatott, hogy az jóval kedvezőbb feltételeket tartalmaz, mint a Munkatörvénykönyve. A módosítás a munkáltatók kezdeményezésére indult. Nem új ksz.-t akartak létrehozni, de céljuk a kiegyensúlyozott piaci elveknek való megfelelés. Az elvárások szintjén megfogalmazást nyert, hogy a bértarifa rendszer jelenjen meg az új ksz.-ben. Fontos kitétel a kiterjesztésre vonatkozó megfogalmazás, amely szerint a VKSZ (Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés) legyen az egész villamosenergia-iparágra kiterjesztett hatályú.
A VDSZSZ elnökhelyettese elmondta még, hogy a tervezetet megküldték előzetes jogi kontrollra a Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztályára. Jelentős nézetkülönbség alakult ki és ez magasabb szintű segítséggel oldódott meg.
Előadásában idézett a tervezet bizonyos pontjaiból: Például a VKSZ 13. fejezete foglalkozna a működési feltételek biztosításánál az úgynevezett „potyauta-
sok” (nem szakszervezeti tagok, de a szakszervezetek által kivívott juttatásokból ugyanúgy részesülő munkavállalók) kérdéskörével is. Az ágazati kollektív szerződés ezt a kérdést úgy rendezné, hogy a nem tagok után a munkáltatóknak ún. szerződéskötési díjat kellene fizetnie.
Színfoltként jelenne meg az új kollektív szerződésben az a villamosenergia-ipari igény, miszerint az iparág szakmai tradíciójának ápolása érdekében a VKSZ-be kerüljön rögzítésre a „Villamosenergia-ipar napja”, hasonlóan a közalkalmazottak szerződéséhez.
Szóba került az ATOMIX kölcsönzött munkaerő témája is; a VDSZSZ milyen segítséget tud nyújtani a kölcsönzött munkavállalók helyzetének javítása, illetve az ágazati kollektív szerződés rájuk vonatkozó kiterjesztése érdekében.

A kétnapos összetartást a szombat esti kikapcsolódás tette még emlékezetesebbé. Kisebb csoportokra osztották a társaságot és mindenki azonos tartalmú feladatot kapott. Természetes, hogy a feladatokat mindegyik csapat megoldotta, de az is természetes, hogy mindenki másképpen. Kiderült, hogy költők, zeneszerzők, énekesek és igazi rap szakértők is vannak közöttünk. Az eredmény minden várakozást felülmúlt.

(Forrás: "forró drót" újság 11. évf. 4.sz.)

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége