2007. március 1.

A Magyar Villamos Művek Szakszervezeti Szövetsége (MVM SZSZ) egyetértésben a Magyar Energiafogyasztók Szövetségével (MESZ) - különös tekintettel a nyugat-európai áramellátási zavarokra - figyelemfelhívó közös álláspontot alakított ki a magyar villamosenergia-piac új működési modell és annak egyes elemeire vonatkozóan.
Mély meggyőződésünk, hogy a liberalizáció túlértékelése, az állam szerepvállalásának téves megítélése, az energetika terén a piac mindenhatóságának fetisizálása súlyos problémákhoz vezethet.
A liberalizáció és a szabad piac természetesen számos területen nélkülözhetetlen, de az általánosítás és a mindenre egységes, megfellebbezhetetlen kiterjesztése torz gazdaságpolitikát, energiapolitikát eredményez.
Be kell látni, hogy a közelmúlt nagykiterjedésű nyugat-európai szintű áramkimaradások, de a korábbi "technikai jellegű zavarok”, vagy akár a tengerentúli események, az úgynevezett "kalifornia-szindróma” mind-mind arra kényszeríti a kormányokat, hogy saját nemzeti energiapolitikájukat, a piaci versenymodellt felülvizsgálják.
A "teljes piacnyitást élvező” németek különösen keményen fogalmaznak, súlyosan elmarasztalták az energiaszolgáltatókat, azzal vádolva a cégeket, hogy - mint fogalmaztak - "hatalmas profitra tesznek szert, de keveset törődnek a fogyasztókkal”.
Hangsúlyozták azt is, hogy a cégek többsége törvényes kötelezettségeit elmulasztja, nem tesz eleget a biztonságos áramellátás szavatolását szolgáló folyamatos, tervszerű fejlesztési feladatainak.
Ezek a nyilatkozatok meggyőznek bennünket is arról, hogy a profitvezérelt szabad piac az energetika területén semmit nem old meg. Sőt a fejlesztések elmaradása, halogatása a biztonságos energiaellátást veszélyezteti, üzemzavarokhoz vezethet.
Bebizonyosodott tehát, hogy a piaci modell fejlesztéshiányos modell, mely hosszú távon nem képes az energiarendszerek technikai és pénzügyi stabilitását megteremteni.
A magyar energiarendszert válság fenyegeti, ha a mindenkori kormány - az ellenzékkel szoros együttműködésben - nem képes a kor követelményeinek megfelelő, egyúttal a nemzeti érdekeket előtérbe helyező új energiapolitika, új piaci modell megalkotására.
A "sürgető idő” nem kényszeríthet egyetlen kormányt sem arra, hogy elhamarkodott, felelőtlen döntéseket hozzon.
Az EU-nak ez ideig nincs közös energiapolitikája, a "Zöld Könyv” aktualizálása napirenden van. A belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályok ismételt átgondolása, szakértői és bizottsági szintű egyeztetése elkezdődött.
Egyre erősödik az az irányvonal, mely a piaci környezetben is folyamatosan szorgalmazza az úgynevezett egyetemes szolgáltatást, egy közösségi szintű közszolgáltatási, illetve közellátási kötelezettség hosszú távú fenntartását.
Európa-szerte érlelődik az a gondolat, hogy a vezetékes energiaszolgáltatás területén vissza kell térni a Római Alapszerződéshez, az általános versenyszabályok újraértékeléséhez.
A jelenlegi direktíva is kimondja, hogy a tagállamok szabadon dönthetnek a villamosenergia-ellátás biztonságát garantáló intézkedésekről.
Ennek figyelembevételével - továbbá tekintettel az összefüggő nagy energiarendszerek közelmúltban bekövetkezett zavaraira - elérkezettnek ítéljük a piaci-modell újraértékelését, annak finomítását, a biztonság szélesebb körű értelmezése mellett.
A fogyasztói érdekek megkövetelik, hogy a biztonsághoz való jog és lehetőség az alábbi értelmezési tartományban kerüljön rögzítésre:

n ellátásbiztonság, műszaki biztonság
n minimális ellátási kötelezettség
n árbiztonság, árszabályozás és piaci ár
n munkabiztonság, foglalkoztatottság, munkavédelem
n érdekérvényesítés biztonsága, szakszervezetek, érdekvédők.

Fontosnak tartjuk azt is leszögezni, hogy a biztonság széleskörű értelmezése mellett, vele párhuzamosan korlátlanul érvényesüljön az új versenymodell keretei között is az ellenőrzéshez és a teljes körű információhoz való hozzáférés joga. Jelenleg az energetika-demokrácia hiányos. Szükség volna a civil ellenőrzés megerősítésére, melyre már korábban is javaslatot tettünk. Ennek megvalósításához kormányzati intézkedés szükséges.
Az új piaci modellben rögzíteni szükséges azt is, hogy az állam hosszú távon megőrzi tulajdonosi funkcióját, annak primátusát fenntartja.
Ez ugyanis nem ütközik a Európai Parlament és Tanács 2003/54 EK. irányelvében foglaltakkal.
Meggyőződésünk az is, hogy a villamosenergia-iparban az alábbi kiemelt állami tulajdonú cégek - MVM Zrt., MAVIR ZRt., Paks Zrt. - tették lehetővé a magyar villamosenergia-rendszer stabil működését, az ismert kritikus helyzetekben a hazai áramellátás zavartalan biztosítását.
Ennek egyik alappillérét - a folyamatosan biztosított fejlesztési tevékenység mellett - a hosszú távú áramvásárlási szerződések képezték.
Ezt az alappillért nem szabad egy kellően át nem gondolt versenypiaci modell oltárán feláldozni, mert ez által a rendszer szabályozhatósága és biztonsága vész el.
Álláspontunk szerint nincs olyan EU-direktíva, mely egy tagországot saját nemzeti érdeke ellenében arra kényszeríthet, hogy egy "kigondolt piacnyitás” határidejéhez igazodva a piaci árnál olcsóbb hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontását eszközölje.
Ezek a polgárjogi szerződések csak a szerződő felek kölcsönös egyetértésével, indokolt esetben kártérítési kötelezettség mellett szüntethetők meg.
Külön is hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fogyasztói érdekek azt diktálják, hogy ezek a szerződések a "kifutásig" maradjanak érvényben, mert ezek nem csak az ellátásbiztonságot, de egyúttal az árbiztonságot is szolgálják. Előzetes ismereteink szerint a Magyar Energia Hivatal egy csapásra megszüntetné a hoszszú távú áramvásárlási szerződéseket, ez az álláspont valószínűleg azt eredményezi, hogy az árak ugrásszerűen megemelkednek, hiszen az átlagár alatti eddigi erőmű kapacitások közelíteni fognak az átlagárhoz, az átlagár feletti kapacitásokra pedig mindaddig szükség lesz, míg a rendszerkapacitás igénye ezt indokolja.
A leghatározottabban tiltakozunk a Magyar Energia Hivatal javaslata ellen. Meggyőződésünk, hogy nincs szükség a piaci-modellre hivatkozva teljesen indokolatlan költségteherrel, az úgynevezett "áttérési költségekkel” a fogyasztói árakat tovább növelni.
A villamosenergia-iparban a versenymodell bevezetése kritikus árfelhajtó folyamatokat indíthat el, mely az ellátásbiztonság romlásával párosulhat.
Ezért ellenezzük a piaci-modell tervezett, kijelölt határidőhöz kötött "bevezetését”, a fogyasztás kötelező piacosítását.
Magyarországon a teljes piacnyitás feltételei ma még nem teremtődtek meg.
A fogyasztói érdekek az kívánják, hogy az áttérés teljesen önkéntes alapon - nem pedig törvényi előírással - valósuljon meg.
A versenypiaci szolgáltatás ne kötelezettség legyen. Esetleges előnyei győzzék meg a fogyasztókat az áttérésre, de addig a közüzemi közszolgáltatás feltételei biztosítottak maradjanak.
Az új szabályozás elkészítéséhez minden támogatást megadunk, aktív közreműködésünket biztosítjuk.


Budapest, 2006. november 27.

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége