Szerző: Iványi Krisztina

2009. július 13.

A Magyar Tudományos Akadémia Politikai Intézete által szervezett, a 2011-es magyar EU elnökség szakpolitikai stratégiáit tárgyaló konferenciasorozat március 27-én megtartott eseménye az energiapolitika XXI. századi kihívásait, illetve a magyar feladatokat járta körül.

A mintegy 200 résztvevővel lezajlott eseményt nem csupán az energetikai és pénzügyi szektor, de a sajtó és a K+F szektor képviselőinek élénk érdeklődése kísérte. A konferenciasorozat megrendezését a Magyar Villamos Művek, a MAVIR, és a Paksi Atomerőmű is támogatta.

A publikum elsőként Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter előadását hallgatta meg, amely az energiapolitikát egyértelműen biztonsági kérdésként jelölte meg. A januári gázellátási problémák egyértelmű tanulsággal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy elengedhetetlen egy olyan, az Unión belüli biztonsági és szolidaritási akcióterv megalkotása, amelynek legfontosabb elemei az infrastruktúra fejlesztése és az ellátás diverzifikációja, az energetikai kapcsolatok fejlesztése a közösségen kívüli országokkal, a tartalékképzés problematikájának megoldása, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság kérdésének kezelése, valamint az EU-n belüli források jobb kihasználása.
Mindezzel összhangba hozhatóak a magyar energiapolitika kihívásai is, amelyek az ellátásbiztonság növelésére és az importfüggőség csökkentésére, a közösségi politikával való összhang megteremtésére és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányulnak.
A szakminiszter előadásában kiemelt témaként szerepelt az atomenergia, illetve Paks bővítésének kérdése, megemlítésre került továbbá a Bécs-Győr távvezeték létesítésének 20 millió eurós támogatása is.
Szintén a biztonság fontosságát hangsúlyozta Roland Kobia, az Európai Bizottság energiaügyi biztosi kabinetje tagjának előadása is, aki diverzitás megteremtésében és az infrastruktúrafejlesztésben jelölte meg ennek garanciáit. A szakértő az atomenergia kapcsán a transzparencia szükségességét emelte ki kulcsfontosságú tényezőként. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökség 2011 első felére esik, amikor nem kizárt egy újabb, a januárihoz hasonló gázkrízis. Roland Kobai megjegyezte azt is, hogy a jelenlegi gazdasági válság nem lehet ürügy a szükséges döntések elodázására.
Herczog Edit, az Európai Parlament MSZP-s magyar tagja előadásában kiemelt hangsúlyt fektetett a villamos energiaipari ellátásbiztonságra: álláspontja szerint az információtechnológiára alapozott tudásalapú társadalom és gazdaság már egészen rövid idejű áramkimaradást sem képes elviselni, - azaz a digitális forradalom paradigmaváltást hozott az energiapolitikában. A politikusok és az érintett vállalatok felelőssége nem kevesebb, mint az, hogy mindenki számára megteremtsék az energiajavakhoz való hozzáférés lehetőségét - vagyis az energiapolitika a XXI. század békéjének legfőbb eszköze is.
Herczog Edit hangsúlyozta, hogy a klímaváltozáson túl az EU előtt álló jelenlegi legfőbb kihívások az energiaellátás biztonsága, az energiahatékonyság növelése, és az energiafüggőség csökkentése, ennek pedig egyik feltétele a versenyen alapuló és hatékony villamosenergia- és földgázpiac. Jól működő piac szükséges egy valóban jól működő kibocsátás-kereskedelmi rendszer kialakításához és egy magas szintű megújulóenergia-ipar megteremtéséhez.
Ezek megvalósításához az Európai Bizottság 2007 szeptemberében előterjesztette az úgynevezett harmadik energiacsomagot, melynek második olvasatát várhatóan májusban elfogadja az Európai Parlament. A csomagnak két fő eleme van: egy közös uniós energiafelügyeleti intézményrendszer létrehozása, és az érintett országok energiaszállító hálózatainak teljes összekapcsolása. Olyan európai energiapolitika alapjai kerülnek ezzel megalkotásra, amely a versenyképesség fokozása és az ellátásbiztonság erősítése mellett az energiahatékonyságot, a környezetkímélő energiatermelést és a fogyasztói érdekek érvényesülését részesíti előnyben.
Az EP képviselő felhívta a figyelmet: az Európai Bizottság harmadik energiacsomagja nem az energialiberalizációról szól, hanem az ellátásbiztonságról, a tagállamok kooperációjáról. Arról, hogy kiépítünk-e olyan vezetékrendszert, ami az ellátásbiztonságunkat más forrásokból és más irányokból is garantálja, amely biztosítja hazánk energiaellátását diverzifikált forrásokból. Olyan egységes európai energiahálózat megteremtése a cél, amely a kontinens és az egyes nemzetek energetikai kihívásait is képes leküzdeni.
Herczog Edit szerint a tagországok energiahálózatai ma nagyon alacsony szinten vannak összekapcsolódva, így a gyakorlatban lehetetlen, hogy bárki bárhonnan vásároljon energiahordozót; különösen a gázrendszer kapcsán sok még a teendő. Itt nemcsak az unió keleti és nyugati részeinek a kapcsolata gyenge, de térségünkön belül is hiányoznak az észak-déli irányú összeköttetések. Magyarország számára a villamos energia balkáni exportja kitörési pont lehet.
A politikus szerint a legfontosabb, hogy kivegyük a szerepünket a bilaterális és multilaterális szabályozásban, és erősítsük a határokon átívelő szolgáltatás jelentőségét a teljes energiaszektorban. Előtérbe kell kerülnie hazánk tranzitország-szerepének, de emellett fontos az erőműépítés és a beszállítói szerepre való felkészülés is. Középtávon a nettó energiatermelő pozíció elérését és az ország regionális vezető szerepének megteremtését kell megcélozni, de ehhez sürgős szemléletváltásra van szükség. Hibás megközelítés, ha az Európai Unió tagjaként továbbra is nemzeti piacban gondolkodunk.
Nagyon fontos odafigyelni a nukleáris iparban rejlő lehetőségekre is: hazánk számára komoly kitörési lehetőséget jelent a nukleáris mérnökképzés és posztgraduális képzés.
Dr. Karl Imre, a Magyar Villamos Művek stratégiai vezérigazgató-helyettese előadásában bemutatta a társaságot és az elismert vállalatcsoport stratégiáját. A MAVIR vonatkozásában több alkalommal is hangsúlyozta a rendszerirányító szakmai függetlenségét, illetve a magyar villamosenergia-rendszer fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepét. Kiemelte továbbá azt is, hogy a magyar JPE (jelentős piaci erőfölény) szabályozás átgondolásra szorul, az ugyanis indokolatlanul hátrányosan érinti az MVM működését. Az MVM, mint a nemzeti energiapolitika megvalósításának egyik fontos eszköze, rendkívül fontosnak tartja a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt feladatok - pl. hálózatfejlesztés - ellátásához szükséges források biztosítását, amely a jelenlegi helyzetben nem minden esetben megoldott.
Gyürk András, az Európai Parlament Fidesz által delegált tagja szerint a hazai energiapolitikát három dolog jellemzi: a kiszolgáltatottság, a tanácstalanság és a sodródás. Mindezt a nemzeti energiastratégia hiánya okozza, illetve az, hogy Magyarország az Unió nem létező energiastratégiájához kíván igazodni - pedig az EU nem képes, és nem is fogja helyettünk megoldani a problémákat.
Megoldás az lenne, ha a fogyasztói érdekeket szolgáló verseny támogatása mellett a közösség, a természet és a hagyományok védelmét, valamint a nemzeti felemelkedés érdekeit is figyelembe vennénk, amikor a kívánatos energiapolitikai célokat megfogalmazzuk. A rászoruló háztartások számára a teljes piacnyitás után is fenn kell tartani a versenyképes hatósági árú energiaszolgáltatás megvásárlásának lehetőségét. Ésszerű, társadalmi szinten is kifizetődő mértékben támogatni kell a környezetszenynyezés csökkenését eredményező megújuló energiatermelés térnyerését, valamint az energiafelhasználás racionalizálását szolgáló törekvéseket. A nemzeti tulajdonban lévő energetikai alapinfrastruktúra döntő elemei (hálózati rendszerirányító, paksi atomerőmű) feletti meghatározó állami befolyást nem szabad feladni. Az energetikai együttműködés és regionális piaci integráció erősítésében élen kell járni, ezáltal is elősegítve Magyarország regionális szerepének erősítését, a határon túli magyarságnak a hazai gazdasági élet vérkeringésébe történő bekapcsolását. Fel kell éleszteni az energetikai kutatás és innováció világraszóló hazai hagyományait.
"Röviden és tömören: verseny, szolidaritás és hagyomány. Ezek lehetnek egy új Nemzeti Energiastratégia pillérei. Az idő azonban sürget; és jó ha tudjuk, nem Brüsszel diktál, hanem a saját jól felfogott érdekünk.”
Tari Gábor, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója - az előtte elhangzott előadókhoz kapcsolódva - szintén az ellátásbiztonság fontosságát hangsúlyozta. Bemutatta a vállalatot, ismertette a társaság stratégiáját, illetve a stratégia hálózatfejlesztésre irányuló feladatait, valamint a hálózatfejlesztés rövid történelmét. A résztvevők megismerhették az elmúlt évek és a közelmúlt fejlesztési eredményeit, valamint az eljövendő évek terveit, információt kaptak továbbá a fejlesztések uniós támogatására vonatkozóan is.
A vezérigazgató előadása kitért a kötelező átvétel alá eső kapcsolt és megújuló forrásból származó villamos energiával kapcsolatos aktuális helyzetre, a szabályozás problematikájára és a kiegyenlítő energia költséghatékony biztosításának szükségességére. Felhívta a politikusok és jogalkotók figyelmét a fejlesztési tervek és források időben történő átgondolására és biztosítására, ezzel garantálható ugyanis a villamosenergia-ipari ellátásbiztonság jövőbeli fejlesztése.
Az energetikai szektor "foszszilis” részének képviseletében Mosonyi György, a MOL Nyrt. vezérigazgatója és Zsuga János, a Földgázszállító vezérigazgatója mutatták be a hazai földgázipar helyzetét, feladatait és kihívásait, a kutatás és fejlesztés (K+F) témáját pedig Gyulai József akadémikus és Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének tanszékvezetője, valamint Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese járta körül.
A MOL vezérigazgatója szerint Magyarország európai uniós elnökségének idején olyan kezdeményezéseket kell tenni az energetikában, amihez már partnereket szerzett az ország. Hazánk akkor alkothat maradandót uniós elnökként, ha hiteles vezető szerepet játszik a kelet-közép-európai integrált és versenyző gáz és villamosenergia piac megteremtésében. Ennek egyik eleme a Mol által kezdeményezett New Energy Transmission Network (NETS) projekt a térség földgázvezetékeinek összekapcsolására.
A hatóság szerepét kritizálta Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója is, amikor Tari Gáborhoz hasonlóan jelezte: az alacsony rendszerhasználati díj nem ad fedezetet a fejlesztésekre, ami pedig az Európai Unióban, és különösen a kelet- közép-európai térségben kiemelt feladat a hálózatok összekötése miatt.
A felszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy jelentősen eltér egymástól a régi és az új uniós tagállamok energetikai piaca. Elmondták: Nyugat-Európa diverzifikált forrásokkal és jól összekötött hálózatokkal rendelkezik a földgáz és a villamos energia szektorban is. A kelet-közép-európai térségben viszont az orosz földgáz az uralkodó, és a gázvezetékek nem kapcsolódnak össze, míg a villamosenergia-kereskedelmet a határkeresztező kapacitások szűk keresztmetszete gátolja. Ezek, a különbségek miatt nehéz feladat az unióban a kelet-közép-európai térségnek az érdekeit érvényesíteni.
Aszódi Attila, az MTA Energetikai Bizottságának elnöke, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója emlékeztetett arra, az Európai Unió tagállamainak nagyon eltérőek az áramtermelő adottságai, és Magyarországon - éppen az adottságok miatt - elkerülhetetlen az atomenergia hasznosítása. Számokat idézve emlékeztetett arra, hogy az EU-ban Magyarország az egyik, ahol a legalacsonyabb az áramfogyasztás. Magyarországon 2008-ban 3.665 kilowattóra volt az egy főre jutó áramfelhasználás, Ausztriában ezzel szemben 7.542 kilowattóra, Szlovákiában pedig 4.720 kilowattóra.
Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a számítások szerint 1.000 megawatt kapacitás mintegy 2,5-3 milliárd euróba kerül. Hozzáfűzte: az eddig elvégzett előkészítő munka eredményeként megállapítható, hogy az új blokk, illetve blokkok áramtermelését a villamosenergia-hálózat fogadni tudja, Paks alkalmas telephely, elfogadhatóak a környezeti hatások, és magas a lakossági támogatottság.

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége