Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete bizalmi – Bíró László

-A dolgozók természetesen szeretnék a saját jogaikat megvédeni, ám önmagunkat megvédeni és kiállni az igazunkért, nem olyan egyszerű. A szakszervezet és tisztségviselői azért vannak, hogy közvetítsék a véleményeket a munkaadók felé. Az érdekvédelem létjogosultsága bizony nagyon is élő, a jövőben is számítani lehet és kell is rá. Az idei, 2012-es tisztújító választásokon ismét bizalmat kaptam négy évre, aminek nagyon örülök és felelősségtudattal állok neki a további munkának. Látom, számítanak rám és a MEVISZ-re is.

A fiatalok, akik az Erőműbe jönnek dolgozni, érdeklődőek, de a kapcsolatkeresésben még mindig a személyes beszélgetések a legfontosabbak - mondja László, aki az üzemhez kerülésekor már megismerkedett az idősebb szakikkal, akik munkaidő után elhívták egy kis beszélgetésre és sok dolgot elmagyaráztak a munkaügyi kollektíváról, az összefogásról és a szolidaritásról. Mindez meghatározó volt számára és ő is követi a régi hagyományokat: egy-egy új kolléga érkezésekor mindig személyesen tájékoztatja a helyi folyamatokról és az érdekérvényesítés lehetőségéről.

Bíró László a Mátrai Erőmű Zrt. vízlágyító és sótalanító üzemrészének kezelője, tulajdonképpen gépész feladatokat lát el. Munkáján kívül más feladatokat is foglalkozik, szakszervezeti bizalmi, munkavédelmi képviselő és tagja az önkéntes tűzoltóságnak is. Első szakmája esztergályos, sokáig dolgozott ebben a munkakörben. Később betegsége miatt kényszerült egy évi rehabilitációs kezelésre, kétszer is volt Mátraházán a rehabilitációs központban. Ezt követően rendészeti feladatokat látott el, innen került a vízlágyítóhoz. Három műszakos beosztásban dolgozik, az egyes számú műszakban. László az itt dolgozó négy műszak bizalmija, ez a hatodik „szezonja” a megválasztás után. Az érdekképviseleti munkát rendkívül fontosnak tartja, ezért is sajnálja, hogy többen feledték el ezt a tevékenységet, a lelkesedés hiánya és a konfliktuskerülés miatt. Azonban vannak ilyen irányba elkötelezett dolgozók, akik tudják, összefogással lehet csak elérni valamit. Sokszor hangsúlyozza a kollégáknak, „ha elkerülik az érdekérvényesítés lehetőségét, akkor a szakszervezet is veszít erejéből, mert nem Bíró Laci a szakszervezet, hanem a dolgozók összessége. Egyedül senki nem megy semmire a bértárgyalásokon sem.”

László szerteágazó tevékenysége, érdeklődése a különböző témák iránt megtérül, hiszen közmegelégedésre ténykedik. Sokféle problémával, kérdéssel fordulnak hozzá – munkaidő-kedvezmény, támogatások, stb. –, olyan dolgokban, amikkel kapcsolatban naprakésznek kell lennie. Leginkább akkor keresik meg, ha személyesen érinti őket valamely téma – ilyenkor megelégedéssel tapasztalják tájékozottságát.

A MEVISZ tagjai és vezetősége az értekezleteken tárgyalják meg a feladatokat és az aktuális eseményeket. Ezek az összejövetelek munkaidőn kívül vannak, de „aki szívvel-lélekkel akarja csinálni, áldoz az idejéből és megjelenik az értekezleteken.” László gyakran külön is felkeresi Medveczki Zsolt titkárt és érdeklődik a hírekről. Még inkább létjogosultságot ad a szakszervezetnek, hogy a munkavállalók olykor egymás között hangot adnak nem tetszésüknek, de nyilvánosan nem mindig vállalják véleményüket. Ez természetesen nem róható fel nekik, hiszen nem minden ember harcos szellem. A közösség véleményének egybegyűjtése és annak képviselete a szakszervezet és tisztségviselőinek kötelessége és joga is egyben. László szerint erre születni kell, illetve „vagy van önzetlenség az emberben, vagy nincs, vagy segítőkész, vagy nem.”

-Szerencsére az emberek nem felejtették el a közösségi szellemet. Tudják azt is, hogy foglalkozni kell az egyéni és a közös ügyekkel is, illetve nincs más megoldás, csak a közös akarattal való közös tevékenység. Ezért is szívfájdalmam még mindig országos szinten a konföderációk ellentéte. Talán a jövőben megváltozik ez a helyzet is.

László rendkívül büszke arra, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. első helyezést ért el nagyvállalati kategóriában, mint jó munkahely. A dolgozók is örülnek ennek, a lojalitás megvan bennük az erőmű és a bánya iránt is.

Az erőműhöz közeli településen, Detken lakik László a feleségével, aki szintén az erőműben dolgozik a portaszolgálatnál. Két felnőtt lánya közül a fiatalabbik Szonja, a Debreceni Egyetemet végezte most el. Az idősebbik, Szabina pedig Budapesten szerezte diplomáit, azóta is ott él és dolgozik. Éppen esküvő előtt áll, ennek a szervezése folyik nagy ütemben, az örömapa nagy hévvel és örömmel meséli a részleteket.

Bíró Lászlót három szép és kedves hölgy veszi körül a családban, ezért rendkívül szerencsés embernek mondja magát és mindig szívesen tölti szabadidejét körükben. Szeret kerékpározni, kirándulni, Ferencváros drukker, tehát szereti a focit, imád zenét hallgatni, kedvenc együttese az EDDA.

Mottója: mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát!

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége