2008. június 15.

Fő téma a Munkatörvénykönyv és a kollektív szerződések kapcsolata, a szociális párbeszéd volt, előadások és tréning formájában.
Számos tagszakszervezet küldötte érkezett a három- napos képzésre, melyet a VDSZSZ Ifjúsági Tagozatának képviselői kezdeményeztek ezekben a témákban.

A cél az volt, hogy a munkavállalók hasznos ismereteket kapjanak a munka világának azon részéből, mely segíthet jogaikat eredményesen érvényesíteni. A résztvevőket köszöntötte Major Gábor VDSZSZ elnökhelyettes, aki a három nap programját ismertette. Az elnökhelyettes az előadások során iránymutató kérdéseket és témákat vetett fel, melyek elsősorban a fiatalokkal kapcsolatosak, illetve egyéb észrevételeit osztotta meg a résztvevőkkel.
A hallgatók szintfelmérő teszt kitöltésével kezdték az első napot. Ez a munkaviszony résztvevőire, a kollektív szerződés kötésének menetére, tartalmára, a sztrájk megtartására kérdezett rá többek között. A válaszok alapján alakult a témák részletezése a továbbiak folyamán. Dr. Kiss Mihály jogász szemináriumok sorával, a feltett kérdésekre válaszolva és részletekbe menően megtörtént eseteket prezentálva mutatta be, hogy a munkavállalók összefogása, a munkajog ismerete hatalmas lehetőségeket és segítséget rejt magában az önmagunkért való kiállás során, és miben rejlik a szakszervezet ereje, milyen eszközök állnak rendelkezésére a konfliktusok során.

A képzés első napján előadás hangzott el a munkaügyi kapcsolatok és a szociális párbeszéd intézményeiről hazai viszonylatban. Dr. Lux Judit, az ágazati tanács titkára adott tájékoztatást a makro- és mikroszinten jelen levő intézmények és szociális párbeszéd tevékenységéről, a törvényi szabályozásokról, az ágazati párbeszéd terén folyó munkáról. Kiderült, vannak hiányosságok a középszintű érdekegyeztetés esetében az összehangolt működést illetően.
Ezt követően a szociális párbeszéd uniós szintű bemutatása következett, a kontinens államainak intézményes szereplői milyen felállásban és erőviszonyokkal rendelkeznek ezen a téren. A párbeszéd fenntartása és továbbfejlesztése szükséges, annál inkább, mivel a csoportos leépítések, vállalkozás-átruházások, munkahelyi biztonság kérdései és problémái nem határfüggőek. Áttekintést kaptak a hallgatók a munkajog kollektív jogviszonyairól, a szakszervezeti általános képviseleti jogviszonyról. A munkavállaló hogyan kapcsolódhat az érdekképviselet intézményébe, hogy egységes fellépésével valósuljon meg a munkajogviszony "karbantartásának” lehetősége. Ismertetésre került a szakszervezeti képviselet, létrejötte, jogkörei, melyek a törvény adta keretek.
Hogyan viszonyul egymáshoz a Munkatörvénykönyv, a kollektív szerződés, az egyéni munkaszerződés? Egy munkavállalói kollektívára hány ksz. vonatkozhat, milyen az egymáshoz viszonyított hierarchikus kapcsolatuk, létük? Mit rejt a tarifaképesség, függetlenség és reprezentativitás fogalma - tudhatták meg a hallgatók.
A kollektív viták megoldásának lehetőségeiről, a konfliktuskezelés hazai gyakorlatáról, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatról (MKDSZ) tartott előadást Csanádi József, a munkaügyi kapcsolatok szakértője. A szolgálat célja a viták rendezése folyamán a "győztes-győztes” végeredmény elérése, de a preventív mediációra még nagyobb hangsúlyt fektetnek. Az MKDSZ a munkaügyi kapcsolatok színvonalának emeléséért tevékenykedik, hiszen a munkaügyi kultúra értékmérő a gazdaság és vállalkozások esetében.
A továbbiakban dr. Kiss Mihály tartotta az előadásokat és vezette a csoporttréningeket, melyekben minden hallgató előre meghatározott szerepet vállalt. A szemináriumok során az előadó saját, húszévnyi tapasztalataiból mondott el példákat, jogi eseteket, konfliktusmegoldásokat. A képzés második felében fő téma a munkaharc joga, formái, típusai kerültek szóba. Az ellenérdekelt fél magatartása, az egyeztetések kötelezettsége és a szakszervezet által megtehető lépések adják meg a sztrájk paramétereit. A következőkben a munkajogi viták megoldásának lehetőségei következtek a Munkatörvénykönyv tükrében, keretei között.
Az előadásokat követően a csoportokra bontott résztvevőknek kellett egy-egy kialakult munkaügyi konfliktust, tárgyalást levezetni, megtörtént eseteket eljátszani. A tréningek során mutatott viselkedésformák, alkalmazott módszerek közös kiértékelésre kerültek.
- Egy-egy alkalommal némi tapasztalatlanság, az eszközök és lehetőségek nem kellő ismerete mutatkozott meg, de végeredményben azért került sor erre a képzésre, hogy kiküszöböljük az alapvető hiányosságokat. Összességében minden jelenlevő nagyon aktívan és lelkesen szerepelt. A figyelemnek sem voltunk híján, a közbevetett felvetések is mutatták, igen, minden munkavállalót érintenek ezek a témák - mondta dr. Kiss Mihály.
- Az eredményesség a záró- teszt javításakor is megmutatkozott? - kérdeztem.
- Természetesen, az addig nem kellően tisztázott kérdések is megvilágításra kerültek. Nagyon hasznosnak tartottam az oktatás megszervezését, szívesen vállaltam az előadásokat, hiszen ismereteink bővülésével a lehetőségeink is növekszenek. Ezt a fiataloknak is látnia kell. Ha érdekvédelmi munkát vállalnak, tudásukat határozott fellépés során alkalmazzák és a munkahelyi körülmények, a hazai munkakultúra is javulhat általa.

L. E.

ők igen hasznosnak ítélték a három napot. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az iskolapadból kilépve minden pályakezdőnek tudnia kellene legalább elméleti szinten ezeket az információkat. Mivel ez nincs így, a kiegészítő tájékoztatás elengedhetetlen, hogy jogaink érvényesítése ne fusson zátonyra a megtévesztés és ellenérdekek által.
A három nap szoros programmal várta a résztvevőket, a téma is igen komoly és szerteágazó volt, az előadások azonban közérthetően és érdekesen zajlottak le. A szituációs gyakorlatok, csoporttréningek pedig nemcsak hasznosnak bizonyultak, hanem kellemes hangulatban zajlottak le.

(Forrás: "forró drót" újság 14. évf. 4.sz.)

Hozzászólás írása:

Facebook - Villamos-ipari fiatalok