Fiatalok Ligája stratégia 2013

Helyzetértékelés

A fiatalok munkaerőpiaci helyzete mind Magyarországon, mind az Európai Unióban kulcsfontosságú témává vált a válságot követő években. A fiatalok, azaz a 14-25 éves korosztály az egyik olyan társadalmi csoport, mely a válság által legjobban érintett, ezért rájuk kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel munkaerőpiaci szempontból sokkal veszélyeztetettebbek, mint a 25-54 éves korosztály. Instabil helyzetük a munkajogi ismeretek és a munkatapasztalat hiányából, vagy a családi jövedelemszerzésben betöltött szerepükből fakad, valamint abból, hogy az oktatási rendszerből kikerülve nem találnak támogató társadalmi közegre.

Európában a legfrissebb adatok szerint 14 millió 15-29 éves fiatal tartozik a nem foglalkoztatott és oktatásban-képzésben nem résztvevők csoportjába, a munkavállalók arányait nézve pedig szintén aggasztó a helyzet; 10-ből 9 fiatal munkavállaló az informális gazdaságban dolgozik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és Nemzetközi Jogi Bizottság (ILC) 2012-es állásfoglalása egy több pilléren alapuló stratégia létrehozására szólít fel a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatban. Ezek lefedik a fiatalok foglalkoztatását célzó gazdaságpolitikai lépéseket, a foglalkoztathatóság elősegítő programokat, így az oktatás, a képzés és a készségek fejlesztésének sürgető igényét, azaz a munka világába történő átmenet támogatását, a munkaerőpiaci politikák ifjúságügyi vonatkozásainak erősítését, a fiatalok vállalkozói tevékenységének erősítését és a fiatalok jogismeretének bővítését.

Az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat elemzése szerint 2012 szeptemberére az év elejéhez képest Magyarországon 3,2 százalékkal nőtt a fiatal munkanélküliek aránya, így a fiatalok csaknem egyharmada, 29,9 százaléka regisztráltan munkanélküli. Ezt az arányt csak Bulgária, Görögország, Lettország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia múlja felül, és csak három olyan tagállam van, ahol az ifjúsági munkanélküliség 10% alatt van (Ausztria, Németország és Hollandia). Ha ilyen ütemben nő ez az arány, (mely csak a regisztrált munkanélkülieket érinti, valamint a KSH adataira támaszkodik, azaz a valós munkanélküliséget nem reprezentálja, sőt, a három hónapnál hosszabb ideig munka nélkül lévőket nem is tartalmazza) egyre szélesebb lesz az a réteg, mely védelmet, segítséget, érdekképviseletet igényel.

Ezek a fiatalok abba a veszélyeztetett csoportba tartoznak, akik ki vannak téve a bedolgozói munkaviszony, az egyszerűsített foglalkoztatás vagy az alkalmi munkavégzés jogilag bizonytalanabb helyzetének, hiszen ezekre nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezései, pl. a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, az egyes, munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezések, a vasárnapi munkavégzés vagy a szabadság kiadása.

Magyarországon a 14-25 éves népesség száma 2012. január 1-jén 1,2 millió fő volt, mely a teljes népességen belül 12,1 százalékos arányt képviselt. Hazánkban a gazdasági és társadalmi átalakulás következtében egyre csökken a fiatalok munkaerőpiaci részvétele. Ennek egyik oka az oktatásban eltöltött idő meghosszabbodása: 2002-ben a húszéves fiatalok 28,7 százaléka vett részt felsőoktatási tanulmányokban, mely arány 2010-re 38,5 százalékra növekedett. A Munkaerő-felmérés 2012. II. negyedéves adatai szerint a 15-24 évesek 75,4 százaléka inaktív, amiben közrejátszik a folyamatosan kitolódó oktatási részvétel.

Szakképzés, iskolai végzettség

A magyar oktatási rendszer nem támogatja a duális képzést, azaz kevés az olyan szakképzés, melyben az iskola és egy vállalat együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. A szakképzési tanulószerződés ritka, a 15-19 éves korosztálynak csupán 3 százaléka dolgozik az oktatás mellett jelentős részben. A fiatalok ebben a korban tehát igen távol állnak a „valós” munkaerőpiactól, holott a duális szakképzés bevezetését és kiterjesztését szolgáló 2012 nyarán módosított új szakképzési törvény már a 9. évfolyamon lehetővé teszi a tanulószerződés megkötését, vagy a gyakornoki programot. Igaz, olyan kikötéssel, hogy a szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a 10. és 11. évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig, illetve a 9. évfolyamon is kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.

A fiatalok munkaerőpiaci lehetőségei jellemzően az iskolai végzettség emelkedésével nőnek. 2012. II. negyedévében a felsőfokú végzettséggel rendelkező 15-24 éves népességnek 28,6 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek csupán 8,8 százaléka. Az alapfokú és a középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatottsága jelentősen elmarad az uniós átlagtól, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében ez a különbség elenyésző. Nem szabad arról elfeledkezni, hogy a fiatalok olyan munkakörben kényszerülnek elhelyezkedni, mely a végzettségi szintjüknek nem megfelelő, kiszorítva az alacsonyabb végzettségű, de a munkakörnek megfelelő szinten végzetteket, így rontva azok foglalkoztatási esélyeit.

A fiatalok foglalkoztatottságának esélyei

A hagyományos indikátorok (a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta) azonban nem reprezentálja a fiatalok valós munkaerőpiaci helyzetét, hiszen csak azokról nyújt képet, akik már foglalkoztatottak, vagy éppen aktív munkakeresők. A fiatalok aránya még a korcsoporthoz viszonyítva is nagyon magas az oktatási rendszerben, mind a felsőoktatásban, mind a felnőttképzésben. Az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok alig látnak esélyt arra, hogy bármilyen segítséget kapjanak a munka világába történő beilleszkedéshez. Így több forgatókönyv áll előttük:

1. Bíznak abban, hogy aktív munkakereséssel találnak a képzettségi szintjüknek megfelelő munkát (amelyet legtöbbször ismerős révén találnak, így sem az esélyek egyenlőségének, sem a megfelelő munkaerő kiválasztásának az elve nem valósul meg, valamint fennáll az említett probléma, az alacsonyabb végzettségi szinten való elhelyezkedés), ám mialatt munkát keresnek, inaktívvá válnak (erre utal az ún. NEET-ráta[1]).

2. Újabb képzést, tanulási lehetőséget keresnek az ösztöndíj megnyerésének vagy a társadalombiztosítás megtartásának reményében, így megnő az az időszak, melyet oktatásban töltenek (esetlegesen hitelt vesznek fel tanulmányaik biztosítására).

3. Külföldre mennek egy jobban finanszírozható élet, jobb munka, vagy ingyenes felsőoktatás reményében.

Egyik forgatókönyv sem kínál biztató, biztonságot nyújtó jövőképet. Azzal a problémával kell szakszervezetként szembesülnünk, hogy a fiatal, jövőbeni vagy aktív munkavállalók nagy része instabil, bizonytalan helyzetben van.

A jelenlegi oktatáspolitika aggasztó intézkedéseinek (folyton változó feltételek, hallgatói szerződés, keretszámok változtatása, forráskivonások, diákhitel 2) az lehet a következménye, hogy csak egy szűk kiváltságos réteg kap lehetőséget 2013 szeptemberétől a felsőoktatásban való részvételre, így a NEET-ráta várhatóan ugrásszerűen növekedni fog a munkanélküliségi ráta várható további ütemes növekedése mellett.

II. Megoldási javaslat

A Fiatalok Ligája céljai

A LIGA Szakszervezetek Ifjúsági Tagozatát 2010-ben a LIGA tagszervezetei hozták létre tagjaik speciális rétegérdekeinek hatékonyabb képviseletére. A Fiatalok Ligája stratégiája a meglévő tagok megtartására és egymás iránt való szolidaritásának növelésére való törekvésen kívül országos programot céloz meg. A fent vázolt helyzetben kitűnik, hogy szükség van egy olyan szervezetre, mely gyűjtőként szolgál a bizonytalan fiatalok tízezrei számára. A szakszervezetek megújulásához szükség van fiatal tagokra, ehhez azonban a meglévő struktúrát vonzóvá kell tenni számukra, alapvetően a szakszervezet mint intézmény fogalmának újraértelmezésével.

A Fiatalok Ligája elsődleges célja a fiatal magyar munkavállalók és pályakezdők, a fiatal munkanélküliek, valamint a hallgatói és tanulói jogviszonyban állók érdekeinek képviselete. Ez lefedi a szakképzési rendszerben tanulók, a közép- és felsőoktatásban részt vevő diákok, az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra lépő, gyakorlat nélküli fiatalok és a munkatapasztalattal és szakmai háttérrel már rendelkező ifjú munkavállalók rétegét.

A Fiatalok Ligája szervezésében új utakra van szükség. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagszervezetekhez eljuttatott információ nem mindig jut el a fiatalokhoz, és kevés az az elkötelezett, lelkes tag, aki időt és energiát szán arra, hogy az információáramlást segítse. A tagszervezeti vezetőknél kezdeményezett tagtoborzás, mozgósítás, sőt, esetenként egy új szolgáltatásról való értesítés során is gyakran olyan visszajelzés érkezik, hogy a tagszervezetekben nincsenek fiatal (35 év alatti) tagok. Néhány olyan tagszervezet van, ahol az ifjúság aktív, összetartó, tényleges szolidaritást kiépítő hálózata jól működik. A stratégia alkotásánál róluk sem szabad elfeledkezni, a meglévő struktúra fejlesztésére is kísérletet kell tenni.

A LIGA Szakszervezetek fejlesztési stratégiájába való illeszkedés

A LIGA Szakszervezetek 2012 augusztusában alkotott stratégiája országos hálózat kiépítését kívánja megvalósítani. Ennek értelmében a kis- és középvállalkozásoknál dolgozó munkavállalói réteget megcélozva megyei szakszervezetek jönnek létre, melyek területi alapon fogadják be az érintett kör munkavállalóit. E munkavállalók munkaadói szervezeteivel való önkéntes, a törvényi kötelezettségeken túllépő együttműködési megállapodásokra alapozva látja el a szakszervezet a munkavállalók érdekképviseletét. A cél az, hogy a megyei szakszervezetek Foglalkoztatási Megállapodást kössenek az érintett munkaadókkal a rendezett munkaügyi kapcsolatok megteremtése érdekében – itt tehát nem kollektív szerződésről van szó – melyet egy önkéntes Békéltető Testület létrehozása garantálhat.

A megyei szervezetek emellett számos szolgáltatással – jogsegély szolgálat, közösségszervezés, üdültetés, biztosítás, kedvezménykártyák, felnőttképzési és munkaerőpiaci szolgáltatások – válnak vonzóvá a célzott munkavállalói kör számára.

A megyei szakszervezetek létrejöttével országos lefedettségű, áttekinthető hálózat jön létre. Ahhoz, hogy az új megyei szervezetbe toborzott fiatalok érdekképviseletét megfelelően el tudja látni a szakszervezet, célravezető egy olyan szervezet létrehozása, mely összegyűjti a 35 év alatti fiatalokat. A 35. életév betöltésével – és érdekeik valószínűsíthető átalakulásával – a tagok a megyei szakszervezetekhez csatlakozhatnának, melyek átvehetnék az érintettek érdekképviseletének feladatát.

A fiatalokat integráló szakszervezet szerepe

A fiatalok speciális rétegérdekeit képviselő, a Fiatalok Ligájával együttműködő szakszervezetet a LIGA Szakszervezetek tagja, a Fiatalok Érdekvédelmi Szakszervezete (FÉSZ), amely célja szerint a 35 év alatti fiatalokat szervezi..

A FÉSZ szerepe

- a 14-35 éves fiatalok érdekeinek képviselete

- A LIGA Akadémia bevonásával a fiatalok számára célzott komplex munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása (munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása; munka-, pálya-, álláskeresési tanácsadás; munkajogi és orientációs tanácsadás).

A megyei szervezők / ifjúságügyi referensek felelősségi köre

A LIGA Szakszervezetek stratégiája értelmében megyénként és régiónként egy-egy szervező kolléga látja el a szakszervezetek körüli teendőket. A megyei szervezők felelősségi körébe tartozna az ifjúsági ügyek kezelése is az adott regionális referens koordinálásával

Ennek értelmében a megyei szervezők feladata:

- A fiatalok szervezése; a 35 év alattiaknak választási lehetőséget kell nyújtani, hogy a megyei szervezetbe, vagy a FÉSZ-be kívánnak tagként belépni

- Szakiskolák megkeresése

o Éves feladatterv készítése; a képzési helyek számától függően ütemterv készítése (havonta minimum egy szakiskola megkeresése),

o A szakiskolákkal együttműködési megállapodás kötése, hogy a szakszervezet képviselői lehetőséget kapjanak a tanulók munkaerőpiacra történő kilépésének támogatására, pályaorientációs előadások tartására, tanácsadásra, kapcsolattartásra,

- Egyetemek és főiskolák megkeresése, együttműködési megállapodás kötése,

- Munkaügyi központokkal együttműködési megállapodás kötése, fiatal munkanélküliek toborzása,

- Munkaerő-közvetítő szervezetek megkeresése, együttműködés kialakítása,

- Diákmunka szervezetekkel való együttműködés kialakítása,

- Civil és non-profit szervezetek megkeresése,

- Kapcsolattartás a tagokkal,

- Akciók és kulturális programok szervezése, mozgósítás.

A Fiatalok Ligája stratégiája e felelősségi körök megléte nélkül nem megvalósítható. Egy esetleges kapacitásbővítés esetén a folyamat hatékony működéséhez egy ifjúságügyi referens felvétele javasolt.

III. Megvalósíthatóság

A LIGA Akadémia Alapítvány szerepe

A LIGA Akadémia Alapítvány céljai közé illeszkednek a Fiatalok Ligája stratégiában megfogalmazott célok. Az országos program megvalósításához a pályázati források mellett az Alapítvány támogatása is szükséges.

Finanszírozás

A program nagyságrendje miatt, elsősorban folyamatban lévő illetve jövőbeni pályázatok segítségével finanszírozható. Így a pályázatfigyelés a munkatársak állandó feladatköre.

A szakszervezetek vonzóvá tétele

A stratégia bevezető részében vázolt bizonytalan helyzetben valós igény, hogy a fiatalok felismerjék, hogy a szakszervezet valódi támogatást nyújthat, és hogy nem kell azt érezniük, hogy a társadalmi szolidaritás megtapasztalása nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra vagy küzdenek meg a munkanélküliség mentálisan és anyagilag megterhelő és szakmailag leépítő hatásaival.

Ehhez olyan szolgáltatásrendszerre is szükség van, mely kézzelfogható előnyöket nyújt azokkal szemben, akik nem élvezik a szakszervezet védelmét. Ilyenek:

- jogsegély szolgálat,

- közösségszervezés,

- üdültetés,

- biztosítás,

- kedvezménykártyák,

- felnőttképzési és munkaerőpiaci szolgáltatások.

Mindezeken túl fontos megjegyezni, hogy a fiatalok döntő része valószínűsíthetően előítéletektől mentes a szakszervezetek tekintetében, így megvan a lehetőség arra, hogy a következő generációkra építkezve új, modern szakszervezeti mozgalom épüljön fel.

forrás: Fiatalok Ligája

Facebook - Villamos-ipari fiatalok