A munkavállalók rendkívül kiszolgáltatott helyzetén csak erős szakszervezeti munkával és összefogással lehet változtatni.
Erről az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció vezetője beszélt a Városligetben.
A hagyományos megemlékezés mellett a szakszervezetek „követelési piramist” építettek, hogy képileg is világossá váljon, a Munka törvénykönyvének felülvizsgálata, az igazságos adórendszer bevezetése, vagy az, hogy a bérminimum érje el a létminimum szintjét, amelyek továbbra is megoldatlan kérdések ma, Magyarországon.
A munkavállalók rendkívül kiszolgáltatott helyzetén csak erős szakszervezeti munkával és összefogással lehet változtatni - hangzott el a szakszervezeti konföderációk közös majálisán, a Városligetben május elseje vasárnapján.
Ezt követően a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek (Liga), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vezetői, valamint jelenlévő szakszervezeti tagok az 1890-es május elsejei tüntetésnek emléket állító szakszervezeti emlékkőnél helyezték el tiszteletük virágait az első szabad majális helyszínén, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkánál.
Kordás László, a MASZSZ elnöke elmondta: az öt szakszervezeti konföderáció azért ünnepli idén közösen a majálist, mert mindannyian felismerték, hogy széles körű együttműködésre van szükség a munkavállalók érdekvédelme hatékonyságának növelése érdekében. A jövőben a "követelési piramisban" felsorakoztatott igényeket a szakszervezeti konföderációk közösen képviselik majd - tette hozzá.
A MASZSZ elnöke kiemelte a szakszervezet által kidolgozott hármas követelést: "Adj több bért, hogy élhessünk! Adj több bért, hogy dolgozhassunk! Adj több bért, hogy ne kelljen elhagyni a hazánkat!" Czövek János, a Liga elnöki jogokat gyakorló társelnöke az MTI-nek elmondta: a szervezet a továbbiakban is fontosnak tartja a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj és a sztrájkjog helyzetének rendezését.
A megemlékezést és sajtótájékoztatót követően a Városligetben a szakszervezetek együtt tartottak majálist, amelynek keretében a konföderációk közül négyen a nap hátralévő részében közös sátorban, az érdeklődők számra nyitott fórumokat rendeztek a legégetőbb munkavállalói kérdésekről.
A fórumok megrendezésében egyfajta konföderációs munkamegosztás érvényesült.
A szakszervezetek bérköveteléseit A MASzSz elnöke, Kordás László, és a SZEF elnöke, Földiák András mutatta be az érdeklődőknek.
Itt szakmai érvelés hangzott el az emlékkőnél megfogalmazott célokról, többek között arról a szakszervezeti követelésről, hogy a fizetésekből meg kell élni, ám ha a minimálbér szintje nem éri el a megélhetéshez szükséges minimumot, akkor ez lehetetlen.
.
Ezután a LIGA Szakszervezetek által menedzselt fórum következett, a láthatatlan munkáról.
Czövek János, a LIGA Szakszervezetek társelnöke bevezetőjében az anyák napja alkalmából köszöntötte az édesanyákat - hiszen ők azok, mondta, akire klasszikusan a háztartási munka jelentős része hárul Magyarországon.
Kállai Piroska, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szakszervezeti delegáltja, elmondta, hogy a láthatatlan munka csak akkor válik láthatóvá, ha azt nem végzik el. Kelemen Melinda, a LIGA Szakszervezetek szakértője, elmondta, nem mindegy, hogy az otthonunkban, családtagok által, a család jólétéhez hozzájáruló nem fizetett munkáról van szó, vagy a háztartásokban alkalmazott, munkájukért fizetést kapó segítő személyekről, háztartási alkalmazottakról. Ez utóbbi Magyarországon jellemzően olyan szolgáltatás, munkavégzés, amit feketepiaci keretek között adnak-vesznek - a nemzetgazdaság makroszámaiban láthatatlanul. Külföldön vannak jó példák a háztartási alkalmazottak helyzetének rendezésére, az általuk végzett munka kifehérítésére, ilyen például a francia vagy belga szolgáltatási csekk vagy utalványok rendszere. Magyarországon a szabályozás egyelőre annyit haladt előre, hogy a háztartási alkalmazottak bejelentése kötelező a NAV-nál, azonban a háztartási alkalmazottaknak a kapott jövedelmük után nem kell adózni vagy járulékot fizetni.
A második, LIGA Szakszervezetek lebonyolította fórum a nyugdíjrendszerről szólt.
Itt Simonovits András közgazdász, az MTA kutatója, Horváth Lajos, a LIGA szakértői osztályának vezetője és Bodnár József, a férfi 40 népszavazást kezdeményező Vasutas Szakszervezet képviselője folytatott, helyenként parázs hangulatú megbeszélést.
A fórum három témakört járt körbe: az egyik a rugalmas, illetve a merev nyugdíjba vonulási szabályozású nyugdíjrendszer kérdése, a második a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetése után kialakult helyzet volt, a harmadik a nyugdíjak éves emelésének a kérdése, vagyis a nyugdíjindexálás hogyan-ja.
Vita bontakozott ki arról, vajon van-e elegendő pénz a nyugdíjkasszában a korábbi nyugdíjba vonulások fedezetére, jó-e, hogy a rendszer életkor-orientált, és nem lehet (vállalva a szerényebb járadékot) hamarabb abbahagyni az aktív életszakaszt, valamint más országok gyakorlatát mennyire lehet a magyar nyugdíjrendszerben alkalmazni. Mindenesetre - hívta fel Bognár József a figyelmet - 2015-ben született egy megállapodás, amelyet Varga Mihály írt alá a szakszervezetekkel, miszerint át kell tekinteni a nyugdíjrendszert, és ez azóta sem valósult meg.
A következő, a jelenlévők számát tekintve talán legnépszerűbb téma az oktatás volt.
Galló Istvánné (PSZ), Kuti László (ÉSZT), Földiák András (SZEF), és Mendrey László (PDSZ) fejtette ki, mit akarnak a tanárok, pontosan mit takarnak a pedagóguskövetelések, és milyen változásokra lehet számítani a jövőben.
A fórumon elhangzott: még az is kérdéses, hogy van-e „pálya” az életpályák előtt, azaz van-e jövője az életpályamodellnek mint szakmapolitikai eszköznek. A közalkalmazotti táradalom megosztott; van olyan szakterület, ahol megvalósult az életpálya modell is és azzal együtt a bérrendezés, de van olyan terület, ahol nincs életpályamodell, (ám van bérrendezés pl. felsőoktatás), de olyan terület is, ahol se életpálya, se bérrendezés nem történt.
Szakszerű, az adott szakma fejlődését segítő, átfogó rendezést sürgettek a résztvevők a közszolgálat minden területén, és hangot adtak annak a követelésüknek is, hogy ebbe a szakszervezeteket partnerként vonja be a kormány.
A fórumtémákat Kuti László, illetve az ÉSZT moderálásában az egészségügyről szóló fórum zárta be.
Az EVDSZ ágazati szakszervezetként külön sátorban látta vendégül a tagságát, kötetlen beszélgetésre invitáltuk a sátrak között feltűnő kollégákat és érdeklődőket.
A rendezvényen készült fényképek a facebook oldalunkon tekinthetőek meg.
Kapcsolódó médiamegjelenések:
- Liganet: A követelések piramisa
- Hirado.hu:Szakszervezetek: a munkavállalók rendkívül kiszolgáltatottak
- Hajdú online: Május 1. – Szakszervezetek: a munkavállalók rendkívül kiszolgáltatottak
- HVG.hu - Adj több bért, hogy ne kelljen elhagyni a hazánkat - mondják a szakszervezetek
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)