Elsősorban a munkaerőhiány miatt látványosan emelkedik az átlagbér Magyarországon, azonban arról eddig kevés szó esett, hogy az országos átlagot csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében érik el a fizetések. Valójában óriási jövedelmi szakadék tátong a főváros és a vidék között, így bérnövekedés üteme is mást-mást jelent Budapesten és azon kívül. A gazdasági fellendülésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően - kevés kivételtől eltekintve - a versenypiaci fizetések emelkedése a legtöbb megyében lendületet vett, ám van ahol ez sovány vigasz, hiszen jelentős lemaradást kell még behozni.
Miért beszél mindenki bérnövekedésről?
Magyarországon a rendszerváltást követő 2-2,5 évtizedben nem igazán tapasztalhattuk, hogy a munkaerő-piaci viszonyok bérnyomást idéztek volna elő a gazdaságban, hiszen az ország sokáig nagy mennyiségben rendelkezett szabad munkaerővel, ami ráadásul különösen olcsónak bizonyult a külföldi vállalkozások számára. A sokáig kínálati munkaerőpiacnak köszönhetően korábban a béremelkedés ütemét leginkább a gazdasági teljesítmény, az inflációs várakozások és a minimálbér-emelések határozták meg.
A gazdasági válság némileg visszavetette a szabad munkaerő fogyását, hiszen ebben az időszakban nagy számban kényszerültek elbocsátásokra a cégek. 2013 óta azonban már szemmel láthatóan növekszik a magyar a gazdaság, aminek köszönhetően a munkaerő-kereslet is fokozódik.
A közmunka nélkül számított foglalkoztatottság 2014 elejére elérte a válság előtti szintjét, az azóta eltelt három év alatt pedig 360 ezer fővel, avagy közel 10 százalékkal tovább bővült.
2015 volt az év, amikor országszerte felszínre tört, hogy a munkahelyek számának dinamikus emelkedésével a munkaerő-kínálat már nem tud lépést tartani. A gazdaságban kialakult munkaerőhiány pedig azóta egyre általánosabbá válik, így egyre nagyobb nyomást gyakorol a bérekre. Egyes ágazatokban és régiókban különösen nehéz betölteni az üres pozíciókat, sok esetben konkrétan vadászni kell a jelentkezőket.
A munkaerőhiány miatt tehát az érintett ágazatokban jelentősen nőttek a béremelkedési várakozások. 2016-ban már kézzelfogható jele is volt annak a versenyszektorban, hogy a keresetek bővülése lendületet vett, és mivel a probléma rövid távon szinte biztosan nem orvosolható, a következő években is fennmaradhat a magas béremelkedési ütem.
A fizetések alakulását legtöbbször az országos átlagbéren keresztül figyeljük meg, ami nem minden szempontból reprezentálja jól az ország kereseti viszonyait, mivel Budapest súlya a foglalkoztatásban hatalmas, a főváros és a vidék közti jövedelmi szakadék pedig óriási.
Fejlettségben és a munkaerőpiac keresleti és kínálati viszonyainak tekintetében is igen eltérő a helyzet az ország egyes területei között. A fejlett megyékben jellemző a munkaerőhiány, ami felfele tornássza a kereseteket, azonban van olyan megyénk is, ahol alig van szabad munkaerő, mégis nagyon lassan nőnek a bérek, mivel a gazdasági teljesítmény alacsony.
Budapest és a vidék
277 ezer forint, ennyi volt a bruttó átlagbér a versenyszférában 2016-ban, ám ezt a szintet valójában mindössze egy megyében és Budapesten haladta meg az átlagos fizetés.
A fővárosban bruttó 350 ezer forintra, míg Győr-Moson-Sopron megyében 283 ezer forintra rúgott az átlagkereset,
ami arra is rámutat, hogy még Budapest és a legfejlettebb megye között is hatalmas a bérszakadék, nemhogy Budapest és a szegényebb megyék között.
A versenyszektor foglalkoztatottjainak több mint harmada Budapesten dolgozik, tehát a fővárosi fizetések jelentősen felfelé nyomják az átlagbért. Ebből fakadóan, ha csak a "vidéki átlagbért" nézzük, egy jóval alacsonyabb számot kapunk az országosnál.
Budapest nélkül, Magyarország 19 megyéjében havi 237 ezer forintra rúgott az átlagos bruttó versenypiaci fizetés 2016-ban, vagyis
a fővárosi dolgozók átlagosan bruttó 113 ezer forinttal, illetve közel 50 százalékkal többet kerestek többet tavaly vidéki társaiknál.
Zala, Baranya és Somogy megye kivételével a dunántúli területeken eléri, vagy meghaladja a vidéki átlagot a tipikus versenypiaci fizetés, míg Kelet-Magyarországon - Heves megye kivételével - alatta járnak a fizetések. A legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fizetik a vállalkozások, itt az átlagkereset mindössze 198 ezer forintra rúgott 2016-ban, ami közel 80 százalékos lemaradást jelent Budapesthez képest.
Szétszakad vagy összezár az ország?
A fővárosi és a vidéki bruttó versenypiaci átlagbér közötti különbség az elmúlt három évben emelkedett, és 2008 óta most a legmagasabb, így
a fizetések összezárásról nem beszélhetünk.
Mivel Budapesten a keresetek sokkal nagyobb bázisról indulnak, mint vidéken, ezért itt egy arányaiban kisebb béremelési ütem is összegszerűen nagyobb fizetésnövekedést eredményez. A régóta meglévő óriási szakadék ugyanakkor nem nyílt tovább látványosan az utóbbi pár évben, Budapesttel együtt a vidék is jön fel.
Ahol ipar van és munkaerőhiány, szépen nőnek a bérek
Bár a bérszínvonal területileg igen különböző az országban, a béremelkedés gyorsasága jól megmutatja, hogy mely területekre gyakorolhatta a legnagyobb hatást a gazdaság növekedésével járó munkaerőpiaci fellendülés. Az elmúlt három év béremelkedéseiből az látszik, hogy Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Pest megye kivételével a keresetek emelkedése már mindenhol látványos, a kelet-magyarországi megyék többségében is.
Az elmúlt három év alatt az észak-magyarországi Nógrád megyében nőttek a leggyorsabban a fizetések, itt közel 22 százalékkal emelkedett az átlagbér - igaz, a nógrádi megyei vállalkozások összességében még így is a legrosszabbul fizető cégek között vannak. Hasonló a helyzet Békés megyében, ahol bár több mint 18 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, ám az még így is 200 ezer forint alatt jár. Békés megye legnagyobb munkáltatója egyébként a kanadai hátterű Linamar autóipari alkatrészgyártó vállalat, amelynek jelenléte valószínűsíthetően pozitívan járul hozzá a bérszínvonal emelkedéséhez.
Bács-Kiskun megye a második a rangsorban, itt 20 százalékkal bővült az átlagfizetés 2013 óta. A jövedelmi színvonal gyors javulásához leginkább az ipari termelés felfutása járulhatott hozzá, ami pedig a 2012 óta Kecskeméten üzemelő Mercedes-gyárnak köszönhető. A német autógyártó óriás jelenlétéből adódóan a környékbeli beszállító, szolgáltató, illetve alvállalkozó cégeknek is jól megy, ami lehetőséget teremt a bérfejlesztésre - ami amúgy elkerülhetetlen is, hiszen a járműipar komoly szakemberhiánnyal küzd.
Nem meglepő, hogy az országos átlagnál gyorsabban nőttek a fizetések Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben is, amelyek Budapesten kívül az ország legfejlettebb területeit képviselik, és ahol a szabad munkaerő ténylegesen elfogyott. Mindhárom megyében 2-3 százalék közötti a munkanélküliségi ráta.
Lényegében mindegyik megyében, ahol szépen növekedtek az utóbbi években a bérek, találunk olyan ipari vállalatot, amely a gazdaság valamely húzóágazatát képviseli. Hajdu-Bihar megyében például ott a gyógyszeripar (TEVA Magyarország), Somogyban az elektronikai ipar (Flextronics), Borsodban a vegyipar (BorsodChem), Csongrádban a járműipar (Contitech), Tolnában az energiaipar (MVM), Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig az elektronikai ipar és a gépgyártás (Samsung és Electrolux).
Zala és Baranya az ipar szempontjából a legrosszabbul teljesítő megyék között van az utóbbi években, sőt, Zala megyében nem is találunk jelentős foglalkoztatót az iparban, ami jól magyarázhatja, itt miért nőnek látványosan lassabban a bérek. Bár Zalában egyébként nagyon alacsony, 4 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, az alacsonyabb gazdasági teljesítmény miatt a bérek még nem tudtak nagy lendületet venni.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagosnál jóval lassabban emelkednek a bérek, amiben valószínűleg az játssza a főszerepet, hogy itt továbbra is nagyon nagy a szabad munkaerőtábor (a munkanélküliségi ráta 11,6%), és az is, hogy a munkaerő többségében alacsonyan képzett. A leglassabban Pest megyében nőttek a bruttó versenypiaci fizetések az utóbbi három évben, ami elképzelhető, hogy annak tudható be, hogy itt három évvel ezelőtt még igen magas volt a munkaerő-tartalék, így eddig nem szorongatta annyira a munkaerőhiány a cégeket.
Összességében tehát a bérszínvonal igen különbözően alakul területileg az országban. A fővárosi versenypiaci átlagbér messze, több mint bruttó 110 ezer forinttal lehagyja a vidéki átlagkeresetet, de a fővároson kívül is jelentősek a különbségek, hiszen a nyugat- és közép-dunántúli megyék gazdasági teljesítménye magasabb, mint a többi megyéé, és ezeket a területeket súlyos munkaerőhiány is jellemzi.
Bár a kiindulópont más, a béremelkedés a legtöbb megyében látványosan beindult az utóbbi három évben, ami a gazdasági fellendülés és (főleg) az iparban tapasztalt jelentős munkaerőhiánynak köszönhető.
A cikk a portfolio.hu oldalról került átvételre
szerző: Rigó Anita
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)