Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaztak június 23-án a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntöttek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.
Az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.
T/140. számú törvényjavaslat "Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről".
Érdemes ezt a címet megjegyezni, mert nagyon sokáig meghatározza Magyarország jövőjét, több szempontból is.
Megvan a döntés: 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett jóváhagyta az Országgyűlés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát, mely tartalmazza a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást.
Rendkívüli ülésnapot tart az Országgyűlés, melyen a képviselők a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelmegállapodás jóváhagyásáról szavaznak. A 10 milliárd eurós orosz hitelről szóló javaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztette be még május végén. Ezt az összeget a magyar fél 2014-2025 között használhatja fel az új blokkok építésére, majd a magyar államnak 21 év alatt kell visszafizetnie a gigantikus hitelt, sávos kamatokkal.
A törvényjavaslat parlamenti vitája nem kapott túl nagy visszhangot, a pártok és a kormány képviselői a következő érvekkel álltak elő:
Varga Mihály tárcavezető azt emelte ki, hogy az erőmű bővítése után is kizárólagos tulajdonos marad a magyar állam. Az áram áráról így Magyarország dönt. A hitelt a piacinál kedvezőbb feltételekkel kapja az ország.
Orbán Gábor pénzügyekért felelős államtitkár egy parlamenti bizottsági ülésen azt hangoztatta, hogy a paksi bővítés miatt felvett orosz hitel nem borítja fel a csökkenő államadósság-pályát. Elsősorban az ütemezés miatt (a költségek kezdetben még nem jelentkeznek, így hitelfelvétel sem) megfelel az alaptörvényben lefektetett adósságszabálynak a törvényjavaslat.
A Fidesz hangsúlyozza, hogy a beruházás költségei a 11 éves építési időszak második felében jelentkeznek, amikor is az államadósság "az előrejelzések szerint 60 százalék közelébe vagy az alá csökken". Kedvezőnek mondható a kialkudott kamatszint (évente 18 milliárd forint a megtakarítás a piaci hitelhez képest). Emellett azt is meg szokták említeni, hogy a hitellel Magyarország vagyonhoz jut: "a vagyonnövekedés és az államadósság növekedés egy egyensúlyi helyeztet fog teremteni". Mindemellett a magyar beszállítók megrendelést kapnak, ami új munkahelyeket fog teremteni.
Az MSZP részéről a döntést megalapozó hatástanulmányok nyilvánosságra hozatalát hiányolták, szerintük ez egy biankó felhatalmazás.
Az LMP a törvényjavaslattal kapcsoltban azt hangoztatta, hogy kirívóan előnytelen a hitelszerződés (a hitelfolyósítás alatt kialakuló vitás helyzetekben nem Magyarország fog diktálni), a devizahitel teljes árfolyamkockázatát a magyar fél viseli. Az ellenzéki párt hiányolta a társadalom megkérdezését és az érdemi tájékoztatást. A párt szerint a kormány máig adós a várható környezeti hatásokról, gazdaságosságról, politikai kockázatokról szóló tájékoztatással.
Brüsszelben az ügy
A paksi bővítés ügye egyébként már az Európai Bizottság előtt van, mivel az Energiaklub és a Greenpeace szerint az új paksi atomerőmű tervezett finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül, és sokszorosan sérti az európai jogrendet. Erről részletesen itt írtunk.
Megközelítő számításaink szerint (melynek során több feltételezéssel is éltünk) a 3000 milliárd forintos hitelre jelenlegi értéken számítva további 2660 milliárd forintnyi kamatot fizet vissza az állam a 30 év során.
A parlament előtt fekvő törvényjavaslathoz egyetlen módosító javaslat érkezett, az LMP-s Széll Bernadett részéről. A képviselőnő csak abban az esetben tartaná elfogadhatónak a pénzügyi megállapodás kihirdetését, ha a kormány a hiányzó hatásvizsgálatokat bemutatná az Országgyűlésnek. Ezzel összefüggésben terjesztett be módosító indítványt, melyben a pénzügyi kötelezettségvállalás alkotmányosságát, nemzetbiztonsági kockázatait, valamint а beruházás megtérülését vizsgáltatná a különböző parlamenti bizottságokban.
Az Energiaklub hétfői tájékoztatása szerint a kormány nem végezte el a megalapozó hatásvizsgálatokat, ez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen indított per pénteki tárgyalásán derült ki. A Paks-2 beruházás előkészítéséről szóló számításokért, elemzésekért, információkért indított pert az Energiaklub. "Ezen adatok nyilvánosságáról szóló pénteki perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a per során kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek. Azaz, a kormány nem végezte el azokat a vizsgálatokat, amelyek információkkal szolgáltak volna az új reaktorok előkészítéséhez" - közölte a szervezet.
Ez pedig azt jelenti, hogy a parlamenti képviselők a létfontosságú információk hiányában készülnek megnyomni a gombot a hosszútávú hitelszerződésről.
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: portfolio.hu
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)