Frissítette középtávú stratégiáját az MVM

http://www.mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=




Energetika-bányászat-távfűtés
Az MVM megújuló energiával működő létesítménnyé fejleszti a Vértesi Erőművet

Tatabánya, 2013. március 13., csütörtök (MTI) - A MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 5,2 milliárd forintos alaptőkével projektcéget hoz létre, mely a Vértesi Erőművet megújuló energiával működő létesítménnyé fejleszti - jelentette be csütörtökön az erőműben tartott sajtótájékoztatóján Nagy Sándor, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A sajtótájékoztatón részt vett Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter, aki elmondta, a döntés meghozatala során tekintettel kellett lenni arra, hogy az erőműhöz tartozik az ország utolsó mélyművelésű bányája, melyben 2014 végéig be kell fejezni a széntermelést, valamint az erőműnek 2020 végig szerződés szerint el kell látni Oroszlány és Bokod távfűtését és meleg víz szolgáltatását.
"Az itt dolgozóknak 2018-ig a bányaterület rekultivációja ad munkalehetőséget, majd a továbbműködő erőmű biztosítja a foglalkoztatást. Nem lesz olyan ember, aki a munkalehetőségét elveszti" - jelentette ki a miniszter.
Németh Lászlóné hozzátette, az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. nevet viselő új cég a megújuló erőforrásokon alapuló energiatermelés bázisává teszi a Vértesi Erőművet.
Kovács András Zoltán, az erőmű vezérigazgatója az MTI-nek elmondta a bányában 520, az erőműben 420 ember dolgozik. A bányászok közel egyharmadának az év végére meglesz az ötezer föld alatt teljesített műszakja, ők jogosulttá válnak a nyugdíjat jelentő átmeneti bányászjáradékra.
A bánya bezárása után a rekultiváció 2018-ig tart, erre a társaság összesen maximum 19,6 milliárd forintot használhat fel a szénfillérből, valamint szintén a szénfillérből az üzembezáráshoz 2014-ig legfeljebb 4,8 milliárd forintot vehetnek igénybe.
A dolgozók nagy részét foglalkoztatni tudják a rekultiváció során, az átalakított erőmű közel 300 embernek biztosít munkát, illetve a társaság szeretné rekultiválni a Tatabánya-Bánhidán található, több éve bezárt erőművi telephelyét - tette hozzá a vezérigazgató.
Kovács András Zoltán tájékoztatása szerint az erőmű négy blokkjából az a két fluidágyas kazán működik, amely képes a 30 százalékban biomasszából és 70 százalékban szénből álló keverék eltüzelésére.
A fejlesztés során a kazánokat alkalmassá teszik nagyobb arányú biomassza elégetésére. A kazánok hatásfoka a jelenlegi szinten, 86 százalékos marad, a két blokkból az átalakítás után is kinyerhető a korábbi, maximum 108 Megawattos teljesítmény - mondta a vezérigazgató az MTI-nek.
Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány stabil helyzetben, adta át az erőművet, amelyet a Kapolyi László érdekeltségében lévő cégekkel kötött felelőtlen áramvásárlási szerződések olyan helyzetbe hoztak, hogy 2010 végére a bezárás lehetősége is felmerült.
A kormányzat támogatásával a csődhelyzetet sikerült elhárítani, a hitelezőkkel egyezséget kötöttek, a társaság helyzetét tulajdonosi kölcsönnel stabilizálták - hangsúlyozta a kormánymegbízott.
Takács Károly, Oroszlány polgármestere (Fidesz-KDNP) stratégiai kérdésnek nevezte a távhőszolgáltatás biztosítását és elmondta, a város egymilliárd forintért teljesen újjáépíti az erőművet a várossal összekötő, közel ötkilométeres, elavult vezetéket.
Oroszlányban 4300 lakást és az ipari park fogyasztóit látja el távfűtéssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt., amely 90 százalékban az önkormányzat, 10 százalékban a Vértesi Erőmű tulajdona. A városban az elmúlt években két lépcsőben minden tömbházhoz saját, önállóan szabályozható hőközpontot építettek ki, mintegy 600 millió forintos ráfordítással.

MTI 2014. március 13., csütörtök 18:27