A kezdetektől máig
A munkáltatói szövetség 1994-ben alakult és az ágazati szakszervezetekkel tárgyalva 1995-ben került aláírásra az ágazati kollektív szerződés.
Jelentős állomás volt 2008-ban az ágazati kollektív szerződés megújítása, hiszen azon kívül, hogy az aktualizálva lett, a legitimitása erősödött meg. Az 1995-ös privatizáció következtében jelentősen átalakult a munkáltatói oldal, s a tulajdonosi döntések nyomán társaságcsoportok is kialakultak. Tavaly decemberben egy, a szakszervezeti álláspont szerint meghatározó kérdésben éles konfliktus alakult ki. Lesz-e a jövőben ágazati bérmegállapodás és milyen tartalommal?
Az ágazati vita 2010. évre rendeződött, a megállapodás megszületett.
Mit hoz a holnap, melyek az ágazati tárgyalás 2010. évi súlypontjai?
Fontos tudni, hogy új törvény született, mely az ágazati szociális párbeszéd jövőbeni kérdéseit, működését és jogait, feltételeit és újraalakításának kötelezettségét írta elő. Miközben napi kérdésben (pl. a kereset színvonal mértéke és módja) éles vita folyt a szakszervezetek és a munkáltatók között, addig szinte mellékesen, az üléseken a jövőt illetően nézetazonosság volt. Aláírásra került az új törvény szerinti megállapodás a szociális párbeszédre, elkészültek és beadásra kerültek a szükséges dokumentumok.
Az ágazati reprezentatív szakszervezetek, a BDSZ és az EVDSZ legfontosabb tárgyaló terepnek tekintik a Villamosenergia-ipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot (VÁPB), hiszen a munkaadói oldallal az egyeztetések során születnek azok a megállapodások, melyek a teljes iparágat érintik. A munkavállalói oldal összeállította a párbeszédbizottsági ülések 2010. évre szóló ütemterv-javaslatát, melynek megvitatására áprilisban kerül sor.
Tervezett programok, tárgyalandó témák:
- A VKSZ IV. fejezet 2.2.1. pontjának véglegesítése.
- Szociális és jóléti juttatások jogcímei és az eljárásrend.
- Bér- és szociális megállapodás teljesülésének vizsgálatával kapcsolatos megállapodás.
- A minimumbér elvű bértarifával kapcsolatos tárgyalások.
- Sztrájkszabályozással kapcsolatos munkáltatói lista és eljárásrend.
- A sztrájkkal kapcsolatos elégséges szolgáltatás.
- További szakértői, a VÁPB munkáját segítő albizottságok alakítása.
- Iparági sporttalálkozók aktuális kérdései.
- Egyéb kérdések.
Gál Rezső
Interjú a VTMSZ elnökével, dr. Janka Máriával:
„Célunk a stabil, fenntartható megállapodási módszer kialakítása”
Jelentős fejlődés jellemzi a Villamosenergia-ipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) munkáját, különösen az utóbbi években. A szociális partnerek, az érdekképviseletek és a munkaadók szövetsége e fórum keretében tekintik át és tárgyalják meg a munka világát érintő kérdéseket, határozatokat hoznak és megállapodásokat kötnek. Évente tucatnyiszor találkoznak, munkatervükbe egyre több és egyre fontosabb téma kerül be.
A VÁPB ülések nyilvánosak, ezzel élnek is leginkább a tagszakszervezetek képviselői. Az ülések hossza 1-2-4 óráig terjed a téma fontosságától és súlyától függően.
A VÁPB-n a munkáltatói oldalt képviselő Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetsége (VTMSZ) elnöki teendőit öt éve dr. Janka Mária, az E.ON Hungária Zrt. Szervezeti és HR igazgatója tölti be. Vele beszélgettünk, értékelve a villamosenergia-ipari munkavállalók érdekében hozott döntéseket. Véleménye szerint a párbeszédnek, az érdekegyeztetésnek a tárgyalóasztal mellett lehet létjogosultsága.
– Tisztelt Elnökasszony, hogyan értékeli az elmúlt éveket?
– Most is megtiszteltetésnek tartom azt, hogy bizalmat szavaztak nekem. A munkaadói szövetség választmányának tagja voltam és az iparágat is jól ismerem, régóta itt dolgozom, ezért biztosak voltak abban, hogy az általam irányított munkaadói szövetség felelősen hozza meg döntéseit.
Komoly eredménynek tartom, hogy sikerült megkötni az ágazati kollektív szerződést és azt is, hogy létrejöttek az évenkénti bér- és szociális megállapodások. Az ágazatban olyan történések ezek, melyekre oda kell figyelnünk. A nemzetgazdaság más ágazataihoz képest igazán büszkén számolhatunk be ezekről a dolgokról, hiszen más ágazatokban ez nem így van jelen. Nyilván ennek a sikernek egy része a villamosenergia-iparra jellemző tradíciók és a szakmakultúra megőrzése, az irányvonalak továbbvitele. Ennek hatása is érezhető, de ezen felül néhány újabb változás és a tárgyalásokon bevezetett minták együtt adnak még egy további megújulást, melyhez minden résztvevő hozzájárulása és munkája szükséges volt.
– A munkaadói szövetség munkájának minősítése milyen formában történik?
– A VTMSZ-en belül a munkát a választmány végzi felelős beosztású tagokkal. A közgyűlés, tehát a tagság az, mely a választmány munkáját megítéli. Azt mondhatom, az éves beszámolóinkban jóleső érzés az elvégzett munkát és a következő feladatok kitűzését leírni. Tagjaink ezeket nyomon követik, eddig nem szavazták le a javaslatainkat. Ezáltal létrejöhettek olyan megállapodások, melyekhez minden érdekelt hozzájárult. Ez a bizonyítéka annak, hogy a munkánk eredménye pozitív előjelet kaphat.
A választmány tagjai rendszeresen találkoznak, hiszen az év során folyamatosan jönnek elő olyan témák és feladatok, amelyek azonnali döntéseket és egyeztetéseket kívánnak meg. Az előrelépés ezek által történik, a tagsággal közgyűlés keretében tartjuk a kapcsolatot.
– Kérem, említsen az utóbbi években hozott döntésekből, a változásokból!
- Itt megemlíthetem a Villamosenergia-ipar a Sportért Alapítvány alapítását és működtetését. A kedvezményes munkavállalói tarifának a kérdése és az új rendszer bevezetése is ezen ciklusra jutott. Számos olyan kérdést és működési mechanizmust kell még kidolgozni, mely korábban nem vagy nem így működött. A közelmúltban két erőmű, a Budapesti Erőmű és a Dunamenti Erőmű is csatlakozott a munkáltatói szövetségünkhöz, ők újra belépők.
– Hogy sikerült ezt elérniük?
– Valószínű, hogy folyamatosan figyelték a munkánkat, az ágazati párbeszéd bizottsági döntéseket. De a végeredmény a lényeges. A vállalatok saját döntése volt, ők jelentkeztek újra tagnak, így örömmel üdvözölhetjük őket körünkben. Újra a szervezet részeivé váltak. Nagyon fontos alapelvnek tartom, hogy a munkáltatói oldal, a VTMSZ egy konszenzusos közös véleményt képvisel, nem egyes vállalatoknak, vagy vállalatcsoportoknak a véleménye vagy partikuláris érdeke jelenik meg. Ez a konszenzusos vélemény az, amit a választmány és ezen keresztül az egész tagság el tud fogadni. És amikor valamilyen kérdéssel kapcsolatban megítélik azt, hogy hol tartanak a tárgyalások, akkor az kizárólag az együttes, szövetségi véleményt jelenti.
– A VTMSZ sokszínűségéből milyen feladatok következnek?
– A vállalatok nem azonos tulajdonosi és működési szerkezetűek, eltérő piaci életszakasszal érkeznek a szövetségbe. Vannak kereskedők, energiaelosztók, állami vállalatok, különböző tulajdonosi fázisban levők - privatizáció előtt, esetleg után - vagy éppen alakulóban lévők. Az érdekeik eltérőek, ezért a VTMSZ akkor működik hatékonyan, ha ezeket az érdekeket össze tudja hangolni, egyeztetni és kialakítani azt a közös álláspontot, melyet minden tag el tud fogadni. Csak úgy tud egységes állásfoglalás létrejönni. Ha ez nem így működne, akkor az „érem másik oldala” kerülne előtérbe - miként volt korábban a VTMSZ hullámvölgyes időszakában. Ha részérdekek húznák szét az egységet, az a stabilitást is veszélyeztetné. Így a szövetség jövője is veszélybe kerülhetne. Amíg én a jelenlegi feladatomat betöltöm, vagyis a választmány elnöke vagyok, a választmány tagjaival azon dolgozunk, hogy megmaradjon a stabil munkaadói szervezet.
– A villamosenergia-ipari párbeszéd bizottság működtetése ritka vívmány. Önnek mi erről a véleménye?
– Már az előbb is megemlítettem az eredményeket, melyeket elértünk. Természetesen ebből nem csupán a VTMSZ szerepe emelendő ki, a szakszervezetekkel együtt tudtuk elérni mindazon vívmányokat, amikről beszélhetünk. Ez bizony közös munka, nem óhajtanám ezeket az eredményeket kizárólag a VTMSZ eredményének vindikálni, teljes joggal nevezhetők közös sikernek. Ebből is látszik, hogy működik az ágazati párbeszéd bizottság. A mi felfogásunk a munkáltatói oldalon az, hogy elsősorban a munka világával kapcsolatos döntésekben akarunk a párbeszéd bizottságokban tevékenykedni. Tudjuk, hogy vannak olyan ápb-k, melyek egy kicsit a szakmai szervezet irányába is elkezdték kiterjeszteni a működésüket. Ezt mi nem tartjuk követendőnek, nem szeretnénk ilyen irányba bővíteni a VÁPB működését. Mi a munka világának szigorúan azon szegmenseivel foglalkozunk, amik szorosan ide tartoznak. Az ebben történt lépéseket, melyek az elmúlt időszakban megtörténtek, kielégítőnek tartom.
A sztrájk kérdésével és más témákkal kapcsolatban is folytatunk szakmai konzultációkat. A VTMSZ-en belül rendelkezünk egy szakképzési bizottsággal, melyben előtérbe kerülhetnek szintén olyan témák, amelyekkel később a párbeszéd bizottságban találkozhatunk.
– Megszületett a 2010-re vonatkozó bér- és szociális megállapodás.
– A legfontosabb értékelése az, hogy létrejött egy bérmegállapodás. Olyan, amihez a szakszervezeti oldal és a munkáltatói oldal képviselői is megszerezték a támogatást, tehát a munkáltatói szövetség tagjai is támogatták.
– Amikor a VÁPB-n folyik a tárgyalás, felfokozott érdeklődés övezi az ott történteket, égnek a telefonok, hiszen az alkalmazottak és vezetők egyaránt várják, mi fog történni. Ezt lehet érzékelni?
– Ennek a felelősségnek a tudatában vagyunk, aminek igyekszünk megfelelni. Jó, hogy megemlíti, mert úgy gondolom, érdemes arra kitérni, a munkáltatói oldal komoly felelősséget érez az iránt: a munkavállalók a lehető legtisztességesebb és az adott gazdasági környezetben a legjobb körülmények között dolgozzanak. Ezt tudja viszszatükrözni az adott évi bérmegállapodás, melyet megkötünk. Azt gondolom, a 2010. évre vonatkozóan is ez történt meg. Ha összehasonlítjuk a saját ágazatunkat más ágazatokkal, a nemzetgazdaság más részeivel, akkor ez egy komoly vívmány és ez nem csupán a munkáltatói oldal vívmánya. A két oldal szerepe igen komoly, és ebben a munkáltatói oldal a felelősségét és tudását maximálisan hozzáadta. Bár 2009-ben visszaesés volt a gazdaságban, mely nyilván a saját iparágunkra is kihatott és az egész hazai termelésre, helyzetre, de mindemellett tudják az érintettek: a foglalkoztatási színvonalat - kisebb korrekciókkal - meg tudtuk őrizni. A munkáltatói oldalnak a felelőssége most is megjelent a bérmegállapodásban és általában azokban az állásfoglalásokban, azokban a döntésekben, melyek végül megállapodásokhoz vezettek.
Az a véleményem és ebben egyetértünk a választmány tagjaival, hogy a tárgyalóasztalnál kell tárgyalni és ott kell kifejteni az álláspontokat. Azzal együtt is, hogy az egyik oldalt egy több szakszervezetből álló szövetség ill. több szövetség képviseli, a másik oldalt a munkáltatói szövetség képviseli. A két fél álláspontját, oldalakat kell összeegyeztetni és úgy kialakítani a végső megoldást, vagyis a döntést előkészíteni. Nem máshol van a tárgyalás helye, hanem a tárgyalóasztalnál.
– Meddig húzódhat a tárgyalások folyamata?
– A megállapodás az egyeztetésekről szól. Ki kell cserélni a véleményeket, új és újabb javaslatokkal valamilyen módon közelíteni a megoldáshoz. Azt gondolom, a munkáltatói oldal minden tárgyalásra a megállapodástervezet valamilyen pontjával kapcsolatban, vagy részében új javaslattal állt elő. Nem ragadtunk meg egy ponton és tartottunk ki mellette mindenáron, hanem folyamatosan törekedtünk arra, hogy olyan megfogalmazást, definiálást találjunk, amivel az álláspontokat közelíteni tudjuk. Nyilvánvalóan mindkét oldalnak a szabadsága megvan ebben a folyamatban, a munkáltatói oldal szándéka mindvégig egy közelítés volt.
Fábián E.
