2009. október 22.

Tisztelt Pénztártagok!

Ismeretes Önök előtt, hogy az ún. I. pénztár ágazat -, amely a VDSZSZ és a BDSZ, illetve a Kormány között 1995. július 4-én kötött Megállapodás végrehajtására jött létre azzal a céllal, hogy azok a munkavállalók, akik a privatizáció során munkahelyük elvesztése miatt lakóhely-változtatásra, képzésre szorulnak, élethelyzetük jelentősen megváltozott/megváltozik, szükség szerint segítséget kapjanak - céljainak beteljesülésével, 2008. év végén befejezte működését. Működésének eredményeként 9836 fő iparági munkaviszonyukat elvesztő kollégánk kapott 4.377 M Ft értékű támogatást.
Időközben, 2004. július 14-től kezdődően a VBKD I. és addig egyetlen pénztár ágazata mellé létrehoztuk a II. ágazatot is,
amely a munkaviszonyban lévő, de nehéz élethelyzetbe került munkavállalók részére nyújt szolgáltatást az egyéni számlájukra befolyt tagdíjból.
A pénztár működési költségeit eddig jelentős részben az I. pénztár ágazat működéséhez a Kormány által a privatizációs bevételből biztosított támogatásból, továbbá munkáltatói támogatásokból és a II. pénztárba befizetett tagdíjak 8,9 %-ának a működési alapba helyezéséből biztosítottuk. 2008. évben a működési alap bevételeinek és kiadásainak megoszlása a következő volt:

Működési alap bevételei 2008.

Megnevezés	M Ft	%
Tagdíjbevételekből	23,9	33,9
Munkáltatók támogatása (110 Ft/fő/hó)	11,2	15,9
Állami támogatás	27,6	39,3
Átcsoportosítás likviditási alapból	5,0	7,1
Egyéb bevételek	2,6	3,8
Működési alap bevételei összesen:	70,3	100,0

Működési alap kiadásai 2008.

Megnevezés	M Ft	%
Munkaszervezet javadalmazásának költségei	30.5	53,4
Tisztségviselők javadalmazásának költségei	8,7	15,2
Ügyviteli díj	7,9	13,7
Egyéb anyagjellegű kiadások	9,5	16,6
Felügyeleti díj és egyéb	0,6	1,1
Működési alap kiadásai összesen:	57,2	100,0

A 2008. évi adatokból a legfontosabb megállapítás az, hogy bár a bevételek 13.2 M Ft-tal meghaladták a kiadásokat, de a bevételek közül a 27,5 M Ft állami támogatás és a likviditási alapból történt 5,0 M Ft egyszeri átcsoportosítás olyan bevételek voltak, amelyekre 2009. évtől már nem számíthatunk, azaz 2009. évben a működési alap - ha nem cselekszünk - már veszteséges lesz, közel 20 M Ft-tal. (Tekintve, hogy a működési alap 2008. évi záró állománya 87,7 M Ft, legkésőbb 5 év múlva a pénztár már nem tudná fedezni működési költségeit.)

A helyzet még súlyosabb, ha figyelembe vesszük az alábbi veszélyeket:
- A munkáltatók jelenleg tagonként 110 Ft/hó működési támogatást fizetnek a pénztárnak olyan megállapodások alapján, amelyek megkötése idején a VKSZ előírta ezt a támogatási kötelezettséget. 2008. július 1-től a VKSZ megváltozott, a cégeknek nincs ilyen kötelezettsége, vélhetően - előbb vagy utóbb - elmaradnak majd ezek a bevételek.
- A pénztár elhelyezését jelenleg az MVM még gyakorlatilag ingyen biztosítja, csak az igénybe vett szolgáltatásokért fizet a pénztár, a helyiségekért nem. Az elhelyezés piaci értéke kb. évi 3 M Ft, amely költség megjelenésével a közeljövőben számolni kell.

Milyen intézkedési lehetőségei vannak a pénztárnak, hogy „egyenesbe hozza" a pénztár működését, azaz elérje azt az állapotot, hogy a működési bevételei fedezzék a működési kiadásokat? Vegyük ezeket sorra:

1. Bevételek növelése
1.1. Taglétszám növelése
Évek óta akarjuk - még tagszervezési díjat is kínálva -, vajmi kevés sikerrel. Az SZJA törvény változásai sem kedveznek az önkéntes pénztáraknak, és a cégek azon törekvése sem, hogy a jóléti-szociális juttatásokat egyre inkább a cafeteria keretbe tereljék. Ráadásul a 3 fajta önkéntes pénztár közül - nagyobb részt a törvényi adottságokból, kisebb részt kommunikációs okokból - az önsegélyző pénztár a legkevésbé vonzó a munkavállalók és a munkáltatók számára.
Érdemi taglétszám növekedésre tehát nem számíthatunk.

1.2. Tagdíjak növelése
Az előző pontban felsoroltak a tagdíjak érdemi növelését sem teszik reálisan kitűzhető céllá.

1.3. Tagdíjak felosztási arányának módosítása
a Működési Alap javára
Jelenleg a tagdíjak 8,9 %-át fordítjuk működési költségekre. Ezen arány növelése ellentétes tagságunk érdekeivel, de rontaná pénztárunk - amúgy sem erős - versenyképességét a másik 2 fajta pénztárral, a nyugdíjpénztárral és az egészségpénztárral szemben. Hiba volna a jövőt erre alapozni.

2. Költségek csökkentése
2.1. Munkaszervezet javadalmazásának költségei
A I. pénztár ágazat megszűnése a munkaszervezet feladatainak volumenét és bonyolultságát csökkenti. Erre alapozva reálisan kb. 25-30 %-os, kb. 8 M Ft költségcsökkentés tűzhető ki célul.

2.2. Tisztségviselők javadalmazásának költségei
Az I. pénztár ágazat megszűnte és a pénztár nehéz helyzete indokolja, hogy az IT létszámát 5 főről 3 főre csökkentsük (így az IT és az FB tagjainak létszáma a törvény által megengedett legkisebb lesz). Az így elérhető költségmegtakarítás éves szinten kb. 2 M Ft.

2.3. Ügyviteli díj
Az I. pénztár ágazat megszűnte és a pénztár-szolgáltatók közötti fokozódó verseny indokolja az ügyviteli szolgáltatás újbóli megpályáztatását, amely révén évi 1-1,5 M Ft megtakarítás remélhető.

2.4. Egyéb költségek
E téren jelentős költségcsökkentés nem tűzhető ki célul: gondos és feszes gazdálkodással azonban 0,5-1 M Ft költségmegtakarítás elvárható.

Összefoglalva az 1. és 2. pontban foglaltakat megállapítható, hogy
- Önerőből a pénztár gazdálkodása belátható időn belül nem hozható egyenesbe: a jelenleg kalkulálható hiánnyal (20 M Ft/év) szemben legfeljebb csak 12 M Ft/év költségcsökkentési lehetőség áll még akkor is, ha valamennyi intézkedésünket sikeresen, a várt eredménnyel hajtjuk végre.
- Elengedhetetlen, hogy valamely más pénztárral, pénztárakkal egyesítsük erőinket: szükségképpen olyannal, amelynek révén az egyensúlyhoz hiányzó évi kb. 8 M Ft költségmegtakarítás elérhető.
- Ha van olyan pénztár, amellyel az egyesülés kívánatos, azt célszerű minél előbb meglépni, részben a mielőbbi eredménynövelés miatt, de azért is, hogy a 2. pont szerinti költségcsökkentési akciókat már az új feltételeket figyelembe véve hajthassuk végre, hiszen azok mindegyike olyan, amely nem független a pénztár nagyságától, tagsági összetételétől, stb., amely jellemzők egy egyesülés után jelentősen megváltoznak.
Mindezeket figyelembe véve határozott úgy pénztárunk közgyűlése, hogy támogatja az IT javaslatát, és megbízza az IT-t, hogy mérje fel - a nem túl széles önkéntes pénztári körből - a lehetséges partnereket, folytassa le az előkészítő megbeszéléseket, s ha találnak olyan partnert, amellyel az együttműködés (egyesülés) segít megoldani a működési problémákat és egyéb szempontokból sem hátrányos a jelenlegi tagságnak, akkor támogatni fogja az egyesülés létrejöttét.
Az IT - egy külső tanácsadó cég segítségét is igénybe véve - elvégezte ezt a felmérést és megállapíthattuk, hogy a potenciális partnerek száma mindössze 3-5 pénztár, és ezek taglétszáma sem jelentős, 1-4 ezer fő. (A többi pénztár közül a nagyobbak nem érdekeltek egy egyesülésben, a kisebbek között sok speciális helyzetben lévő pénztár van speciális feladattal, vagy támogatókkal, vagy rendkívül helyhez kötötten működnek.)
A szóba jöhető, érdemleges méretű pénztárak közül komoly szándékkal a Vasutas Önsegélyző Pénztár (VÖKKÖP) részéről találkoztunk, amellyel az előkészítő megbeszéléseket lefolytattuk, és ennek során világossá vált, hogy az általuk szorgalmazott Liga Önsegélyző Pénztár néven történő egyesülés (összeolvadás) elfogadása pénztártagjaink számára az alábbi előnyökkel járna:
- A VÖKKÖP jelenlegi 4276 fős taglétszámával - ami a mi taglétszámunknak csaknem fele - növelt új pénztárban a taglétszám-szaporulat következtében az egyensúlyhoz hiányzó 8 M Ft/év relatív költségmegtakarítás biztonságosan elérhető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy további 6 fő IT, FB tag tiszteletdíja megtakarítható, ha - és ez a szándékunk! - az új pénztárban is csak a törvény által megkívánt minimális létszámú IT-t és FB-t választunk.
- A Liga Szakszervezet a névviselés fejében kötelezettséget vállalt az új pénztár elhelyezésének ingyenes biztosítására, így a következő évek gazdálkodását fenyegető egyik veszélyforrás elhárul, a másikra (a munkáltatók által fizetett működési támogatás esetleges elmaradására) pedig megfelelő tartalékot jelent a létrejövő új pénztár működési alap tartaléka, amely az egyesülés következtében kb. 120-125 M Ft lesz.
- A Liga Szakszervezetben tömörült szakszervezetek működési területét képező gazdálkodó szervezetek a pénztár potenciális taglétszám növelési lehetőségét jelentik, amely lehetőség valóra váltásában számíthatunk a Liga Szakszervezet támogatására.
- Az egyesülés során pénztártagjaink helyzete nem változik: biztosítható, hogy a tagdíj, a tagdíjfelosztási arányok mértékei, továbbá a szolgáltatások és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás ügymenete, átfutási ideje érdemben ne változzanak.
- Az új pénztárban tagjaink jelentős többségben lesznek, tehát érdekeiket az Alapszabályban, a tisztségviselők választásában és a Pénztár egyéb szabályzataiban, működésében érvényesíthetik.

Az előzőekre tekintettel meggyőződéssel javasoljuk tagjainknak, a tagokat képviselő küldötteknek, hogy támogassák a VBKD és VÖKKÖP Önsegélyző Pénztárak egyesülését, amely egy fontos lépés előre a működőképesség tartós megteremtése felé. Az egyesülés során elfogadásra kerülő új Alapszabályban és a kapcsolódó közgyűlési döntésekben már egy-két további költségcsökkentő lépés is megvalósításra kerül (pl. tisztségviselők számának csökkentése) és rövid időn belül végrehajthatók a további megtakarítási akciók is, amelyek összességében biztosítani fogják az egyesüléssel létrejött új pénztár stabil működését.

A VBKD ÖSP Igazgatótanácsa

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége