Sztrájkbizottság alakult a villamosenergia-iparban

Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) és a Bánya, Energia - és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) közös sztrájkbizottságot állított fel 2011. június 8-án. A sztrájkbizottság célja, hogy egyeztetési eljárás keretein belül tárgyalásos úton tisztázza azt a kérdést, miként lehet megoldani, hogy a villamosenergia-ipari munkavállalók számára továbbra is biztosított legyen az ágazati kollektív szerződésben rögzített és ott speciálisan szabályozott korengedményes nyugdíj, valamint továbbra is egyes szakmákban (bányász, illetve ionizációs sugárzásnak kitett munkakörök esetében) meglévő korkedvezményes nyugdíj.

A helyzet tisztázása érdekében haladéktalan egyeztető tárgyalásokat kezdeményeztek a szakszervezetek. E kérdésben levelet írtak dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. (Kiemelve, keretben olvasható.)

Kiegészítő információ:
Mint ismert, a múlt évben az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében a szociális partnerek megállapodtak arról, hogy a korkedvezményes nyugdíj intézménye még két évig fennmarad és erről a felek a megállapodás szándékával ezen idő alatt tárgyalásokat fognak folytatni.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságában a szociális partnerek megállapodtak arról, hogy a korengedményes nyugdíj kérdésében az intézmény még egy évig meghosszabbításra kerül és ezen idő alatt a szociális partnerek a megállapodás szándékával tárgyalásokat folytatnak.

Az EVDSZ és a BDSZ tekintettel a kialakult helyzetre, hogy t.i. mire észbe kapnak volt nincs korengedmény, korkedvezmény, soron kívüli egyeztetést kíván lefolytatni a kormányképviselőkkel. A sztrájkbizottság meghatározta követeléseit és bízik abban (tekintettel, hogy egyes kommunikációs csatornákon megismert, kormányhoz közel álló politikusok nyilatkozatai alapján erre remény van), hogy a sztrájkkövetelések teljesülni fognak. Ennek várható formája az, hogy a sztrájkbizottság és a kormány illetékes képviselői megállapodást kötnek, mely megállapodás az esetleges későbbi részletes törvényi szabályozásnak elemét képezi.
Amennyiben az Ágazati Sztrájkbizottság nem jár sikerrel és az egyeztetés során nem sikerül kormányzati képviselővel megállapodást kötni a miniszterelnöki levélben foglaltak szerinti követelésekben, akkor a sztrájkbizottság 2011. június 29-én kétórás figyelmeztető sztrájkot szervez. A figyelmeztető sztrájk alatt lakossági fogyasztót nem kíván kikapcsolni az áramellátásból, az elégséges szolgáltatás kérdésében a sztrájkbizottság 2011. június 10-én megkezdte a tárgyalást mind ágazati, mind munkahelyi szinten, ahol a helyi sztrájkbizottságok létrehozása folyamatban van.

Háttérinformációként megjegyezzük, hogy a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés VII. fejezet 8. pontjában a következő szerepel:
„8. A korengedményes nyugdíjazás
8.1. A munkáltató a munkavállaló kérelmére - ha munkavállaló rendelkezik a reá irányadó törvényi feltételekkel - köteles a korengedményes nyugdíjazáshoz hozzájárulni:
- ha a munkavállaló a munkáltatónál meghatározott, egészségre ártalmas munkakörben legalább 20 évet dolgozott, feltéve, hogy a munkavállalónak az öregségi nyugdíj korhatár eléréséig kevesebb, mint 3 éve van hátra,
- ha a munkavállaló megszakítás nélküli vagy 3 műszakos munkarendben legalább 20 évet dolgozott a munkáltatónál, feltéve, hogy a munkavállalónak az öregségi nyugdíj korhatár eléréséig kevesebb, mint 3 éve van hátra.
8.2. A munkáltatói rendes felmondás szándéka esetén, ha a munkavállaló rendelkezik a korengedményes nyugdíjhoz szükséges törvényi feltételekkel, és
- jelenlegi munkáltatójánál elismert munkaviszonya meghaladja a 10 évet, 3 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt kérheti a korengedményes nyugdíjazását, amihez a munkáltató köteles hozzájárulni a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetése mellett.”
A villamosenergia-iparban a törvényi szabályozás alapján a bányászok és az alapvetően az atomerőműben dolgozók számára jár korkedvezményes nyugdíj.
Mindkét esetre (korengedményes nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj) napjainkban a finanszírozó már a munkáltató, és a munkáltatóval e témában sem ágazati sem munkahelyi szinten konfliktus nincs.
Ismert az a tény, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a 2011. évben tárgyalások nem folytak, miközben nyilvánosságra került - és tanulmányozható - a médián keresztül, hogy a nemzetgazdasági miniszter T/3359. számon júniusban törvényjavaslatot nyújtott be, amely a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács megalakításáról szól. A törvényjavaslat egyúttal megszünteti az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Mindebből az látható, hogy a korábbi megállapodások talaján korengedményes nyugdíjról, valamint korkedvezményes nyugdíjról a szociális partnerekkel való tárgyalásra nincs esély.
Fontos információ az is, hogy 2011. június 6-án országgyűlési képviselők alkotmánymódosítási javaslatot nyújtottak be. A parlament soron kívül elfogadta, hogy megszüntethető a korkedvezményes nyugdíj. Magyarán csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás.
Ennek értelmében „az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". Az indoklás szerint ez lehetőséget ad a már fennálló nyugellátások átrendezésére úgy, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjasok „a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek" nyugdíj helyett.
Az alkotmánymódosítás ezenkívül kimondja, hogy nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor törvény rendelkezhet arról, hogy a korhatárt még el nem érők - az indoklás szerint például a 40 évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonuló nők - is részesülhessenek nyugdíjban.
Az indítvánnyal kapcsolatban indokolásként elhangzott, hogy az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik, „bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem". Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására, akik hozzájárulhatnának az ország biztonságához. A Fidesz frakcióvezetője közölte: céljuk, az alkotmány tegye lehetővé, hogy a nyugdíjas, de korhatár alatti rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg kapnak. Elmondta továbbá, azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.
MTI hír: azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd.
A rendvédelmi szakszervezetek és a kormány között, bár többször egyeztettek, egyelőre nem született megállapodás a szolgálati nyugdíjakról.
A korengedményes nyugdíj és a korkedvezményes nyugdíjrendszer megőrzése érdekében korábban is tett az EVDSZ erőfeszítéseket. Közel tíz éve van napirenden a téma, eddig még mindig sikerült egy vagy két évre meg-meghosszabbíttatni a hatályát. Az EVDSZ és elődje, a VDSZSZ állásfoglalásokat, határozati javaslatokat fogalmazott meg, ebben támogatást kapott a LIGA konföderációtól is. Erőteljes háttértárgyalásokat folytatott miniszterekkel, államtitkárokkal. Az iparágban aktívan működött a műszakos bizottság.
Az erőfeszítéseknek számos helyen írásos nyoma van, a „forró drót” újságban és a honlapunkon is. (Figyelmükbe ajánljuk Gál Rezső írását a Korkedvezmény, korengedmény …valóban itt lenne a vége? címmel, melyet a kapcsolódó cikként olvashatnak el.)

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége