< />
2011. március 9.

Interjú Gál Rezsővel

Korkedvezmény, korengedmény … valóban itt lenne a vége?

Szerkesztőségünk megkérte Gál Rezsőt, az EVDSZ elnökét, kommentálja a médiában most megjelent korkedvezményes nyugdíjról és korengedményes nyugdíjról szóló híreket.

Gál Rezső válasza:

A kérdés látszólag rendben van. Az EVDSZ bízik a kormányban, hiszen írásos dokumentumokkal rendelkezünk arról, hogy a korkedvezményes nyugdíj még két évig fennáll. A tervek szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésein, illetve a szakbizottságain keresztül ez alatt a két év alatt a szociális partnerek (a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek) közösen felépítik a jövőt.

Hasonló a helyzet a korengedményes nyugdíjazással is, annyi különbséggel, hogy ott a kormányzattal és a munkáltatókkal kötött megállapodás úgy szól, hogy egy év alatt kell a részletkérdéseket letisztázni és a végén az erről szóló megállapodást megkötni.

Eltérő jogi státusza, valamint lényegesen eltérő tartalma van a két fogalomnak, azonban mind a közbeszéd, sőt sajnálatos módon a média, de még egyes kormánytisztviselők is keverik a két fogalmat, ezért engedjék meg ennek pontosítását.

A korkedvezményes nyugdíj törvényi alapokon nyugszik és munkaköröket határoz meg, mely munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók jogosultak a korkedvezmény igénybevételére,azaz hamarabb elmenni nyugdíjba, mint az általános nyugdíjkorhatár.

Két fő kérdés van:

  1. Az egyik az, hogy melyek ezek a munkakörök? Erről már közel tíz éve egyeztetnek az OÉT keretein belül a szociális partnerek és a folyamatok kétirányúak. Egyfelől vannak olyan munkakörök, melyek már nem léteznek, így ezek a törvényi felsorolásban okafogyottá váltak, tehát onnan ki kellene venni. Másfelől viszont vannak olyan munkakörök, amelyek nincsenek fenn a listán, de – az őket képviselő szakszervezetek szerint – a listát ki kellene egészíteni ezen munkakörök jegyzékével. (Pl. bizonyos körülmények és feltételek megléte esetén a tartós műszakozást vállaló munkavállalók is ide tartoznának.)
  2. A másik, hogy „ki fizeti a révészt”? E tekintetben az utóbbi években jelentős változás állt be, ugyanis törvényi rendelkezés szerint fokozatos módon (25%-50%-75%-100%) a terheket folyamatosan átterhelték a munkáltatókra. Mára ez a folyamat befejeződött, tehát a korkedvezményes nyugdíjba vonulás költségeit a munkáltatónak kell megfinanszírozni. Finanszírozó lehet tehát a magántőke vagy az állam közvetve (pl. az állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságok esetében), illetve közvetlenül (pl. az államigazgatás területén).


A korengedményes nyugdíj merőben eltér a korkedvezményes nyugdíjtól. A korengedményes nyugdíjat nem törvény, hanem kormányrendelet szabályozza. Igazából maga az elnevezés sem szerencsés, hiszen a nyugdíjrendszerhez nem sok köze van. Ez gyakorlatilag a foglalkoztatási eszköztár egyik kelléke. Lényege, hogy a munkáltató hatékonyságnövelési lépései részeként, ha valaki már nyugdíj közeli állapotba kerül és a „létszám leépítés áldozatává” válik, a munkáltató dönt arról, hogy a munkavállalót végkielégítéssel, rendes felmondással elbocsátja, vagy felajánlja számára a korengedményes nyugdíj lehetőségét. Ez utóbbi esetben a munkáltató előre egy összegben befizeti azt az összeget az ONYF-nek, amellyel a saját jogú öregségi nyugdíj feltételeinek beálltáig a munkavállaló „köztes státuszba” kerül, azaz korengedményes nyugdíjassá válik.

Látható tehát, hogy a foglalkoztatók esetében a két forma: a korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj egy vonatkozásban azonos: a munkáltatónak kell megfizetni ennek terheit.

Az utóbbi napokban – ahogy mondani szokták – szándékos kiszivárogtatás politikáját tapasztalhattuk. Kormányzati oldalról nem állt ki senki a mikrofonok elé azt mondva, hogy fel kívánják mondani a tavaly decemberben az OÉT-en belül kötött megállapodásokat.
Nincs hivatalos előterjesztés, nincs hivatalos kommunikáció, de van zavaros beszéd és aggódás.

Ezúton közzétesszük 2011. március 8-án a vg.hu -n megjelent cikk: „Korkedvezményes nyugdíj: A kormány nem kommentál” főbb gondolatait:

„Többek között a rendvédelmi szerveknél, a vegyiparban és bányászatban dolgozók öt éves korkedvezményes nyugdíjának eltörléséről már jövő héten javaslatot nyújt be a kormány – mondta a Világgazdaság Online kérdésére Bárdos Judit Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára.
A szolgálati törvényt módosító javaslatot vélhetően egyéni képviselői indítványként fogják benyújtani, kikerülve a szakmai egyeztetés kötelezettségét. Bárdos Judit nem közölte, milyen forrásból értesültek a tervezetről. A szakszervezetekkel nem egyeztettek egy lehetséges módosításról. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) szerint a tervezet megdöbbentő, s minden elképzelhető módon tiltakozni fognak a javaslat ellen. A kormány nem kommentálta az értesülést.”
„A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szerint a korkedvezményes nyugdíj egyik napról történő felszámolása megdöbbentő és felháborító. Székely Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget a „veszélyes üzemben” dolgozóktól ne vegyék el. Ahogy fogalmaz, a kormánynak meg kell értenie, hogy a „nyugdíj nem játékszer”. A szakszervezetnek jelenleg 52246 tagja van, a korkedvezményes nyugdíjba vonulás jelenleg több ezer embert érint.”
„Szerettük volna a kormány álláspontját is megtudni a korkedvezményes nyugdíjazás napokon belüli módosításáról. Ám Szijjártó Péter , a miniszterelnök szóvivője annyit közölt, a Széll Kálmán Tervben ismertetett programot már nyilvánosságra hozták, egyéb értesülést nem kívánt kommentálni.
A kormány még októberben a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj jelenlegi rendszerének meghosszabbítása mellett döntött – mondta Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár. A korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjról szóló szabályozás ugyanis 2010 végén hatályát veszítette volna, ám Nagy Anna kormányszóvivő akkor azt mondta: méltánytalan lenne, ha egyik napról a másikra szüntetnék meg a rendszert.”
„Mint azt Lázár János fideszes frakcióvezető korábban közölte: szerinte nem lehet megszorításnak nevezni, ha „megkérdezzük azt, hogy egy negyvenéves rendőr miért kap 200 ezer forint nyugdíjat”, ha „megkérdezzük huszonéves, életerősnek tűnő fiatalemberektől, hogy miért van rokkantnyugdíjuk”, vagy ha „megkérdezzük azt, Magyarországon hogy van az, hogy 85 százaléka a tömegközlekedést igénybe vevőknek kedvezménnyel utazik”.

„Igazságos lépésnek tartják a nyugdíjkedvezmények megszüntetését, azt, hogy a szociális támogatásért cserébe dolgozni kelljen, valamint azt is, hogy a tömegközlekedés „végre olyan legyen, ami pontos, hatékony és alkalmas arra, hogy segítse az embereket”. Az oktatást, az egészségügyet és az önkormányzati szektort érintően, amelyek strukturális átalakításai csak részben tartoznak az adósságrendezés kérdéséhez, a jövő héten megkezdődnek a szükséges törvény-előkészítő egyeztetések a frakció és a kormány között - közölte.”

A teljes cikk itt olvasható a vg.hu -n

A másik cikk a napi.hu -n található: Durvul a nyugdíjhelyzet - utcára vonulnak Budapesten


Az EVDSZ tagsága és vezetése aggodalommal figyeli az eseményeket és várja a kormány hivatalos állásfoglalását.

Ami a szakszervezeti álláspontot illeti: az EVDSZ a korengedményes nyugdíj fennmaradása érdekében már létrehozott sztrájkbizottságot 2009-ben, még a szocialista kormányzat alatt. Ez várhatóan nem lesz másként most sem, ha meg akarják szüntetni a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségét.

A korkedvezményes nyugdíjazás drasztikus megszüntetése a villamosenergia-iparágon belül legnagyobb mértékben a bányászokat, valamint az atomerőműves dolgozókat érinti. Az EVDSZ biztos, hogy ezt a békát sem fogja lenyelni, kemény fellépés várható.
Remélem, hogy az egyes médiák híradásai csak a nagyobb nézettség elérése miatt kongatnak vészharangokat. Egyértelműen szükség volna egy világos és hivatalos nyilatkozatra, miszerint a kormány tiszteletben kívánja tartani az OÉT-ben és annak szakbizottságaiban – a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó – 2010. év decemberében kötött megállapodásokat.

Küldje tovább! Nyomtatható verzió Vissza a lap tetejére
Hozzászólás írása:
Kérjük írja be az ellenőrző kódot!
Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete AES-Tisza Erőmű Kft. VDSZSZ Tagszakszervezet Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete Budapesti Erőművek Szakszervezete Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Borsodi Energetikai Kft. Szakszervezeti Bizottsága Dél-dunántúli Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport Szakszervezete Dunamenti Hőerőmű Vállalat Munkástanács Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Elektromos Szakszervezet Energiaipari Karbantartók Szakszervezete Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Ifjúsági Tagozat Komlói Fűtőerőmű Zrt. Dolgozóinak Szakszervezete Miskolci Erőmű Szakszervezet Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete MVM Magyar Villamos Művek Dolgozóinak Szakszervezete MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat VDSZSZ OVIT Rt. Tagszakszervezet Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Pannonpower Rt. Villamosenergia-ipari Dolgozóinak Szakszervezete Schneider Electric Rt. Szakszervezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Munkavállalóinak Szakszervezete Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ERBE Kft. Szakszervezete Villkesz Kft. Szakszervezete Villamosenergia-ipari Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezete Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Rendszerirányító és Üzemeltető Szakszervezete Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Fóruma
A Szakszervezetek.hu Press legfrissebb hírei

Szolgáltatások

2016.01.13 07:01 - Aliraza521

Csalnak-e a munkáltatók?

2015.01.06 07:39 - mariamunir

Erőművek és Szolgáltatók

2015.01.02 12:51 - qudsia

Mi újság a PADOSZ-nál?

2015.01.02 12:51 - qudsia
Még több téma...