Sztrájkbizottságot alakítottak a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél működő szakszervezetek május 31-én. A sztrájkbizottság megalakításáról a szakszervezetek az Érdekegyeztető Tanács ülésén döntöttek, amelyről levélben tájékoztatták a nemzeti fejlesztési minisztert is.
A sztrájkbizottság vezetője: Lőrincz László, helyettes vezető Berkes Sándor, tagjai Weisz Mátyás, Lengyel József, Néber Tibor.
A sztrájkbizottsághoz három szakszervezet, a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ), a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) és az Atomerőműben Dolgozók Szakszervezete (ADÉSZ) csatlakozott, amelyek mintegy 2000 főt képviselnek.
A bizottságot a Munka Törvénykönyvé-nek a munkavállalókat sújtó tervezett változtatásai, a munkavállalók képviselőivel történő kormányzati párbeszéd hiánya, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetésének szándéka miatt, valamint a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj megszüntetésének megakadályozása érdekében hozták létre.
A sztrájkbizottság közleményt adott ki megalakulásuk okairól, és bár a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével kapcsolatban nem pontosak az információk, de a Széll Kálmán Terv egyértelműen leszögezi, hogy meg kell szünteti minden olyan lehetőséget, amely szerint a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba lehet menni. Ezt a szakszervezetek nem fogadhatják el, és a szerzett jogaikat meg kívánják védeni.
Amennyiben a korengedményes nyugdíj - mely negyven év teljesített munkaviszony után a nyugdíjhoz közelálló munkavállalókat védi, hogy „létszám-racionalizálás" esetén ne kerüljenek utcára - megszűnne, az atomerőmű dolgozóinak esetenként öt évvel tovább kell dolgozniuk. A jelenleg érvényes nyugdíjazási szabályok alapján két év engedmény mindenkinek jár, három év engedmény pedig a munkáltatók többletbefizetése mellett igényelhető.
Az atomerőműben további kétéves korkedvezményt jelent tíz évi ionizációs sugárzás mellett végzett munka, a második tíz évben pedig ötévente egy-egy év kedvezmény jár. Így egyes dolgozók öt-nyolc év kedvezményt veszítenének el. Nem értik, hogy a befizetett többletjárulék után miért nem maradhat fenn a rendszer?
Az érdekegyeztetés átalakításával kapcsolatban az a véleményük, hogy a tervezett lépés túlságosan kiszélesítené az érdekegyeztetésben részt vevők körét, ami annak halálát jelentené.
A Nemzetgazdasági Minisztérium még májusban jelentette be, hogy a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét és létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely egyesít majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF).
Lőrincz László érdeklődésünkre elmondta, hogy az atomerőműben alakult sztrájkbizottság csatlakozott a hasonló célokat kitűző villamosenergia-ipari ágazati sztrájkfelhíváshoz. A z atomerőmű sajátosságainak és a kötelezettségeknek megfelelve megkezdődtek az egyeztetések a helyi sztrájk lebonyolításának technikai feltételeiről.
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)