Az MVM vezető testületei az elmúlt években számos alkalommal foglalkoztak a Vértesi Erőmű ZRt. egyre romló gazdálkodási helyzetével. Az MVM Igazgatósága már két alkalommal foglalt állást a gazdasági racionalitás szempontjaira figyelemmel a társaság működésének megszüntetése mellett, de az MVM tulajdonosa a továbbműködtetésről határozott a Kormány döntését kérve a VÉ ZRt. további jövőjéről. Mint ismeretes, 2009. június 23-án a Magyar Köztársaság Kormánya határozatban az MVM feladatául szabta a VÉ ZRt. jövőjével kapcsolatos teendőket. A Kormányhatározat a tulajdonos MVM Zrt. további erőfeszítéseit kérte annak érdekében, hogy meghatározott ideig biztosítsa a továbbműködést. Ennek az MVM Zrt. eleget tett.
Az MVM a határozat végrehajtásának keretében tett számos intézkedés között a további lehetőségek feltárására független szakérői elemzéseket készíttetett a VÉ ZRt. piaci helyzetéről és esélyeiről az energetikában, és a foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepéről. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által végzett elemzések lényegében egybehangzó megállapításokat tesznek. A Vértes András vezette GKI 2009 júliusában közzétett tanulmánya megállapítja: „A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. Az erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak. A GKI javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, s ezt követően 2020 végéig 2 blokkos erőművi üzem (részben biomasszára alapozva) működne tovább. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja többek között a kb. 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat. Az elbocsátottak munkaerő-piaci reintegrációja célzott foglalkoztatási alappal biztosítható. A bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak."
A Kaderják Péter vezette REKK 2009 novemberében közzétett tanulmánya többek között megállapítja: „Elemzésünk egyértelműen arra az eredményre jutott tehát, hogy tulajdonosi szempontból (állami támogatás nélkül) az erőmű bezárása a gazdaságilag racionális döntés. A Vértesi Erőművet munkahelyenként hozzávetőlegesen 11,5 millió forinttal kellene támogatni 5 év alatt ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható módon legyen képes áramot termelni. Ez az összeg legalább tízszerese annak, mint amennyire az állam központi pályázatokon keresztül egy-egy munkahely megtartását értékeli… Ezek alapján úgy látjuk, hogy a Vértesi Erőmű jövőbeli üzemeltetése társadalmi szempontból is egyértelműen veszteséges döntésnek minősül."
Az elemzésekből egyértelművé vált, hogy a VÉ ZRt. által fenntartott foglalkoztatás aránytalanul magas terhet jelentett a tulajdonos, és a magyar áramfogyasztók számára, becslések szerint 120 Mrd Ft-ot meghaladó támogatást igényelve az elmúlt évtized során.
Az intézkedések eredményeként a kormányhatározatban is előírt, a társaság tovább-működtetésének egyik feltételéül szabott hatékonyságnövelés terén a VÉ ZRt. jelentős lépéseket tett. Az elmúlt időszakban azonban további, a Vértesi Erőmű ZRt. életképességét alapjaiban befolyásoló tényezők merültek fel:
Az ország jelenlegi nehéz, forráshiányos gazdasági helyzetében, fenti körülményekre tekintettel az MVM-nek a közeljövőben felelős, saját tulajdonosaival is egyeztetett döntéseket kell hoznia, melyek alapján rendeződik a társaság sorsa. Az MVM ugyanakkor határozottan leszögezi, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy a Vértesi Erőmű jövőjére vonatkozó döntések a legmesszebbmenőkig figyelemmel legyenek a szociális szempontokra, a munkavállalók érdekeire.
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)