Elhatározták, megvalósították

A pénzügyi alap felhasználására vonatkozóan kialakították az alap felhasználásának eljárásrendjét. Ebben az évben hat tagszakszervezet nyújtott be pályázatot különböző programok lebonyolítására.

A Budapesti Erőművek Szakszervezetének (BESZ) is elfogadták a pályázatát - csakúgy, mint tavaly -, és 2010. november 5-7. között sor került az ismeretterjesztő és csapatépítő programra Zalakaroson, egy oktatási centrumban.

Az előadások szünetében beszélgetünk Nagy Zoltánnal, a BESZ elnökével.

– Zoltán kérem, milyen elvek szerint állították öszsze az oktatási programot?
– Elöljáróban elmondom, hogy tagságunk nagyon örült a szakmai továbbképzés lehetőségének. Számos téma érdekli őket, amely a munkahelyi körülményekkel, szakszervezeti ismeretekkel és az életvitellel kapcsolatos. Mivel váltóműszakos kollégák vannak túlnyomó részben tagjaink között, főleg az őket érintő kérdéseket tűztük napirendre. De az egyműszakos kollégákra is gondoltunk az előadások témakörének összeállítása során. Az összetételt tekintve pedig fele arányban a fiatalok és a nődolgozók is részt vettek.

– Összesen hányan vettek, vesznek részt a továbbképzéseken?
– Tagságunk felét sikerült megnyernünk a programunknak, amely reményeim szerint bővülni fog. Azt tudni kell, hogy a váltóműszakos munkatársak munkarendje miatt nehéz összeegyeztetni az időpontokat.

– A finanszírozást hogyan oldották meg?
– Senkit nincs szándékomban megbántani, de tény, hogy amikor hat éve megválasztottak szakszervezeti vezetőnek, üres kasszát találtunk. Sikerült azóta rentábilissá tenni szervezetünket, jelentős pénzeszközökkel rendelkezünk, emellett sztrájk alapot hoztunk létre, ami folyamatosan kamatozik. Az EVDSZ pályázaton nyert pénzt így különösebb fennakadás nélkül ki tudtuk egészíteni, emellett a tagságunk által megszokott, segélyezési programjainkat is meg tudjuk valósítani. Az árvíz- és a vörösiszap-károsultakat is jelentős összeggel támogattuk.

– Megragadom az alkalmat, és kérem, hogy egyéb, a munkavállalók jobb életkörülményeinek javítása érdekében történt tevékenységről is mondjon példákat!
– A BE ZRt. privatizációja, amely a későbbiek folyamán jelentős technológiai fejlesztéssel is párosult, nagymértékű munkahely csökkenést eredményezett a cégnél. Nos, a BESZ véleménye szerint, a lezajlott létszámleépítés alaposan túlment a technológia és működési struktúra által igényelt létszámon. Látva ezt a tényt, a szakszervezet az elmúlt évek tapasztalatai alapján megpróbál a munkáltatóval egyezkedni a munkakörülmények és szociális juttatások javítása érdekében. Ennek a javító szándéknak lenne az egyik megoldási formája a Stressz Bizottság által javasolt szociális juttatási és munkaszervezési formák munkáltatói befogadása. A Stressz Bizottság munkájában a BE ZRt. Üzemi Tanácsa, a BE ZRt. Munkavédelmi Bizottsága és maga a BESZ vesz részt.

A Stressz Bizottság által javasolt módszerek: szabad péntek bevezetése munkaszervezési módszerek alkalmazásával, váltóműszakosok pihentetési programja szintén munkaszervezési módszerekkel, gyógyfürdőbe való beutalás, stresszoldó tréningek. Továbbá egyéb más, a szociális közérzetet javító módszerek alkalmazása a cégnél.

A jobb munkahelyi és életkörülmények javítása kapcsán meg kell említenünk a Kelenföldi Erőműben jelentős tömegben található azbesztnek az eltávolítását. A munkáltatóval való hosszas tárgyalások és egyeztetések során, a BE ZRt. elfogadta a szakszervezetnek azt az álláspontját, hogy az azbesztet el kell távolítani a Kelenföldi Erőmű területéről, a későbbiek során pedig a cég összes telephelyéről.

Az említett telephelyen ez részlegesen meg is történt, ezért a munkáltatót mindenképen elismerés kell, hogy illesse, mivel az azbeszt-mentesítés jelentős költséggel jár. Az örömünk sajnos nem teljes, mert a Kelenföldi Erőmű működő technológiájától elzártan, és a többi telephelyen még mindig található ebből a nem kívánatos anyagból.

Nagy érdeklődés övezte az előadásokat

Gál Rezső, az EVDSZ elnöke nyitotta az előadások sorát. Az elnök beszélt a szakszervezeti szövetség szervezeti felépítéséről, a magyar szakszervezeti mozgalomban való részvételről, az érdekérvényesítés és érdekképviselet jobbá tételének érdekében kötött és kötendő együttműködési megállapodásokról, a LIGA Konföderációhoz való csatlakozás eredményeiről. Az EVDSZ jelentős külföldi szakszervezeti kapcsolatokat ápol, kiemelten az EPSU-val.

Az EVDSZ közvetlenül és közvetetten is segíteni igyekszik a tagszakszervezeteket, ezen keresztül a tagságot. E témakörön belül került sor az aktuális témák ismertetésére, úgymint a korkedvezményes, korengedményes nyugdíj intézményének érvényessége, műszakpótlékok alakulása, a tervezett 98%-os különadó bevezetése, a magánnyugdíjpénztár - jelen esetben a VIT Nyp. - vagyonának az állami nyugdíjrendszerbe történő utalása, az AB jogkörének csorbítása. Az elnök az aznapi eseményről is beszámolt, 14 szakszervezet kiáltványt fogalmazott meg, tiltakozásul, hogy a kormány az érdekképviseletek bevonása nélkül dönt munkavállalókat érintő kérdésekben.

A résztvevők az előadóhoz számos kérdést intéztek és a véleményeiket is elmondták, melyre kielégítőnek tartották a válaszokat. Egyben kérték a szövetség elnökét, hogy a továbbiakban is tekintse fontosnak a BESZ-t, ő viszont azt kérte a tagságtól, hogy a munkavállalók érdekében tervezett tiltakozásokat - a lehetőségeikhez és a meggyőződéseikhez képest - támogassák.

Dr. Mezei-Szabó Anett és dr. Helyes János munkaügyi szakjogászok a munkajog néhány területéről tartottak vetítettképes előadást. A nyolc fejezetben tálalt előadás során bemutatásra került az, hogy a dolgozóknak milyen fontos a munka világát érintő kérdésekről tudniuk, és általánosságban ismereteket szerezni az őket érintő jogi területekről. Ilyen például a szakszervezeti érdekérvényesítési lehetőségek a munkahelyeken, a munkavégzés Munkatörvénykönyv által garantált szabályai, az egészséges munkakörülmények biztosítása, a munkaügyi jogi problémák orvoslásának lehetőségei, az esélyegyenlőségi törvény tartalma és jelentősége.

Borhidi Gábor munkavédelmi szakértő (OÉT Munkavédelmi bizottságában a munkavállalók oldalának képviselője) ismertette az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felépítését, területi illetőségét, a kötelező munkavédelmi ellenőrzéseket, a szabálytalanságok feltárása esetén a bírságolási és mentességi következményeket. Ismétlés a tudás anyja - kijelentéssel beszélt a hallgatóságnak a szakszervezetek jogairól a munkavédelemmel kapcsolatban, és arról is, hogyan kell felkészíteni a tisztségviselőket a munkavédelmi kérdések szakszerű képviseletére. Az előadó példákat sorolt fel a munkahelyi balesetekből, káros anyagok okozta megbetegedésekből, amelyek odafigyeléssel, a védő felszerelések használatával, az egészségmegőrző programok, intézkedések megtételével elkerülhetők lennének, vagy lettek volna.

Dr. Kiss Éva belgyógyász szakorvos előadásában a munkaegészségügy számos területét érintette, szintén vetítettképes formában. A magyarok minden rossz, egészséget érintő kimutatásban vezetnek. A helyes táplálkozási szokások kialakítása pedig nem ördögtől való feladat, a doktornő éppen ezért tájékoztatott a mindenki, különösen a váltóműszakban dolgozók által is betartható életmódról, és arról, hogy az emésztési, keringési problémákat hogyan lehet megelőzni, illetve kezelni. Felhívta a figyelmet az ún. cirkádium-ritmus fontosságára, a stressz - amely bizonyos szintig nem betegség - megelőzésére, kezelésére.
Hallottunk az ép testben ép lélek módszerről, és az egészséget veszélyeztető anyagok – higany, ólom, kadmium, azbeszt - élettani hatásáról. Az előadások után néhány résztvevővel beszélgettem.
Fazekas Tibor főbizalmi az Újpesti Erőműben, harmadvezető a víz és vegyiüzemben.

– Hogyan értékeli az előadásokat?
– Jól felkészült, magas színvonalú szakmai tudással rendelkező előadókat hallottunk, akik a néha száraznak tűnő témát egészséges humorral fűszerezték. A szakszervezeti élet, a műszakosok speciális egészségvédelme, a munkavédelem, a munkaügyi, munkajogi ismeretek mind-mind érdeklődésre számító témák voltak. Különösen örültünk, hogy Gál Rezső is eljött hozzánk és elsőkézből hallhattunk a szakszervezeti aktuálpolitikáról is.

– Önök is igénybe vették a pályázati lehetőségeket?
– Az Újpesti Erőmű szakszervezeti közössége külön is pályázhatott, éltünk az alkalommal, ebben az évben és tavaly is. A több évre tervezett egymásra épülő programunk jól működik, néhány fiatalt is sikerült megnyernünk ügyünk érdekében. Ezeket látva és a jó közösségi életet tapasztalva többen beléptek a szakszervezetbe. Jó lenne, ha ez a pályázati rendszer a későbbi években is működne, nagyobb pénzforrással.

– Kik vettek részt a továbbképzésen?
– Több telephely, többműszakos beosztás jellemző ránk. Nehéz az idő- és munkabeosztást összehangolni. A munkahelyi vezetők egyetértésével sikerül megvalósítani a tréningeket.
Berey István, a Kelenföldi Erőmű fő-műszakvezetője, főbizalmi.

– Önt nemrég választották meg főbizalminak, miért vállalta?
– A munkavállalók érdekvédelme, ügyes-bajos dolgainak az intézése nekem sohasem okozott gondot. Szívesen szóltam az érdekükben és úgy láttam, jobban tudok a problémának nyomatékot adni, ha mint megbízott érdekvédő személyes kontaktusba tudok kerülni a munkaadóval, a főnökkel. És mivel nem volt ezen a területen főbizalmi, felkértek rá és én szívesen vállaltam. Azonkívül a VIT Nyugdíjpénztár önkéntes ágában Pest megyei területi képviselő vagyok.

– Korábban részt vett hasonló szakmai továbbképzésen?
– Régebben nem voltak, tavaly indult, és azt tapasztalom, hogy egyre tartalmasabb programot állítanak össze. A területünkről a váltóműszakos dolgozókon kívül az egy és kétműszakosok közül is többen jöttek. Az érdekvédelem széles rétegeket érint, ezen belül vannak a speciális, csak a többműszakosokra vonatkozó tervek, igények.

Bárány János a Kispesti Erőműben főműszakvezető, munkavédelmi képviselő. Nemrég kapta meg a 35 éves törzsgárda tagságért járó oklevelet. Munkába lépése óta tagja a szakszervezetnek és szívügye a munkavédelem. Mint mondja, munkahelyén a munkavédelemre fókuszálva nyitott szemmel és füllel jár, és ha alkalom adódik, részt vesz a munkavédelemmel, egészségvédelemmel kapcsolatos előadásokon, továbbképzéseken, konferenciákon. A balesetmentességért maga az ember is sokat tehet - vélekedik - és náluk már nem fordul elő, hogy valaki ne viselje például a védőeszközöket, védőfelszereléseket. Nem dicsekvésként mondja, inkább tényként, hogy az üzemi bejáráson a bizottság azt állapította meg, hogy olyan az üzemük mint a patika.

A szakmai továbbképzésen, a csapatépítő tréningen részt vevőknek lehetőségük volt egy kis pihenésre, kikapcsolódásra is.

Fábián

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége