Egy sikeres megállapodás margójára

Villámcsapásként sújtott le ránk a 2007 decemberében kézhez kapott levél, amely elvette a karácsony fényét.
A tartalma idegeket borzolt, és konfliktushoz vezetett. Elvették a Paksi Atomerőmű dolgozói 80%-ának a korkedvezményét, pedig törvény szerint 2010-ig még alkalmazni lehet a régi szabályozást, és újat 2010. december 31-ig kell hozni.

Berkes Sándor MÉSZ elnök

A konfliktus folytatása már az egész 2008-as évet érintette. Egyeztető tárgyalások kezdődtek, aminek a vége egy törvénymódosító javaslatban zárult. A 2009-es év második felében a megújult vezetéssel társaságcsoport szinten már reményt keltő tárgyalásokat folytattunk a korkedvezmény helyreállításáról, majd a VBKJ tárgyalások is megkezdődtek. Az adójogszabályi változások a természetbeni juttatásokat is megterhelték olyan erősen, hogy a dolgozó kollektíva, jelentős jövedelemcsökkenést szenvedett volna. MVM TSZSZ vezetése kérte tehát a munkáltatót, hogy a 25%-os terhet vállalja át, a 98%-os terhet (arányait tekintve kis súlyú) majd a dolgozók viselik. A munkáltató cégcsoport szinten kívánta megoldani a jelentős anyagi teher miatt a két problémát úgy, hogy két évre szóló megállapodásba belefoglalunk minden cégcsoportos vállalatnál a napirenden lévő dolgozói igényt. Végül nyolc pontra duzzadt a le nem zárt ügyek listája.
December izgalmas hónap lett, minden héten tárgyaltunk, megállapodástervezetet fogalmaztunk, majd újra szerkesztettük. Aztán jött a lesújtó hír, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nem engedélyezi a megállapodástervezet aláírását. Megtörtént a szakszervezeti oldalról a konfliktus bejelentése is, azonban ennek kiterjesztése és érvényesítése a tárgyalási szakasz idejére felfüggesztésre került. A megállapodás tervezetet három részre kellett szedni. Külön írta alá a három paksi szakszervezet a korkedvezményről szóló pontot és a túlórák pótlékolásáról szóló fejezetet Süli János vezérigazgató úrral. A VBKJ megállapodás Cégcsoport szinten Mártha Imre vezérigazgató úr és Gál Rezső MVM TSZSZ elnök úr által aláírásra került, de ezek már áthúzódtak a 2010-es évre. Minden más egyéb ismét a vagyonkezelő elé került engedélyezésre, mely tartalmazta az inflációkövető bérfejlesztésről szóló fejezetet is. Ebben a gazdasági helyzetben az OÉT megállapodását is figyelembe véve egy infláció-mértékű keresetfejlesztés már hab volt a tortán. Ebben reménykedtünk, de biztosat nem mertünk mondani senkinek, mert túl szép volt így ez a juttatáshalmaz.
Azt érzékeltük, hogy a PA Zrt., és az MVM vezetése pozitívan áll a megállapodáshoz, ők is akarják a juttatásokat biztosítani, de most sokan mások is (magasabb fórumokon) bele akartak szólni a megállapodásokba. Talán a választások közelsége tett mindenkit óvatossá, talán a megállapodásokban szereplő tételek nagysága, mindenesetre most minden cégcsoportban dolgozó - megállapodáskötésben illetékes - vezető megmozgatott minden követ, hogy megállapodjunk abban, amit a tervezet tartalmazott. Kivette ebben a részét az EVDSZ vezetése is.

Egy dolgot azonban ki kell, hogy emeljünk. A kollektíva soha nem tapasztalt türelemmel és bizalommal várta a fejleményeket. Pedig az időpon-
tok állandóan módosultak, és a VBKJ megállapodással már a 2009-es évet is túlléptük. Januárban még sohasem nyilatkoztunk, és már sérülni látszott az első havi részlet.

Nem mehetünk el szó nélkül a szakszervezetek összefogása mellett sem. Ez az összefogás megjelent társaságcsoport-szinten és a PA Zrt. szintjén egyaránt. Az egységes fellépés a kollektíva számára mindig is nyereséggé vált, és válik is a jövőre nézve.

Azt hiszem, van mit megköszönni azoknak is, akik a munkáltatói oldalon mindent megtettek azért, hogy létrejöjjön a megállapodás, és azoknak a dolgozóknak is, akik türelmesen várták a sikeres megállapodás megkötését. A dolgozói nyomás hatására lehet, hogy előbb megkötöttük volna a megállapodást, de hogy gyengébb tartalommal rendelkezne, az egészen biztos.

Berkes Sándor MÉSZ elnök

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége