Biztonság, hatékonyság, gazdaságosság

Hamvas István

– Kedves Vezérigazgató úr! „Hinni kell, és tenni is” - ez volt a vezérgondolata annak az interjúnak, ami 2003-ban a műszaki vezérigazgató-helyettesi kinevezése alkalmából készült Önnel. Az elmúlt év kimagasló eredményei visszaigazolták mindazt, amit akkor mondott. Most milyen szempontokat tart fontosnak?
– A hét év nagy idő, ami alatt a stratégiai célok tekintetében jelentőset léphettünk és léptünk is előre, nehéz, látványos és kevésbé észrevehető feladatokat oldottunk meg. 2004-ben elindítottuk a 2. blokkot, a sérült üzemanyagot betokoztuk, a 2. blokki 1. aknát kiürítettük. Az üzemidő meghosszabbításhoz megszereztük a környezetvédelmi engedélyt, és a nukleáris hatóságnak benyújtottuk az üzemidő-hosszabbítási programot. Mind a négy blokk kapacitását 500 MW-ra növeltük. A hatékonyságunk növelhetősége érdekében az Integrált Műszaki Rendszer megteremtése lépéseként bevezettük a PASSPORT rendszert. Mindezekkel együtt a Gazdasági Hatékonyságnövelő Programot végrehajtottuk. Mostanra a hatékonyság növelése terén elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor a korábbinál nagyobb energiabefektetéssel is csak kisebb eredményt tudunk felmutatni. Ugyanis a teljesítménynövelést eredményező műszaki lehetőségeket alapvetően kimerítettük, és az évente megtermelt villamos energia mennyiségének növelése már csak a rendelkezésre állás javításával lehetséges. Erre azonban van lehetőség mind a jó üzemeltetéssel, mind a kiváló minőségben végrehajtott karbantartással és a jól megtervezett főjavításokkal. Mindezek felmérésével, kollégáink ötleteinek felhasználásával, a hatékonyság javításához szükséges jogi, műszaki és szervezési feltételek megfogalmazásával, egy több évre kiterjedő intézkedési tervvel lehetőség van egy olyan új program megfogalmazására, amelynek teljesítése tovább növeli blokkjaink rendelkezésre állási mutatóit és egyben hatékonyságukat. Azt, hogy ez nem egy illúzió, az egyik finn blokkon megvalósított 18 napos főjavítás is igazolja. Természetesen saját lehetőségeinket, a racionális műszaki megoldásokat figyelembe véve lehet csak meghatározni a rendelkezésre állási javítási teendőeket. Rendkívül fontosnak tartom a biztonság mindenek elé helyezését. Egyetlen hatékonyságjavítási, gazdaságossági és termelési intézkedés sem lehet fontosabb a biztonságos üzemeltetésnél.

– Visszatekintve az elmúlt időszakra, mit tart fontosnak kiemelni azokból a feladatokból, melyekben jelentős részt vállalt?
– A felsorolt szép eredmények alapjának tartom, hogy sikerült a cégen belül egy olyan hangulatot, munkához való hozzáállást, együttműködő készséget kialakítani, ami a kompetenciák helyretételében meghatározó volt. Eredményt értünk el abban, hogy egy-egy témában az hozza meg a döntést, aki ahhoz ért és abban illetékes. A kialakult munkamódszer először a vezetők körében hozott nyugalmat, majd ez lesugárzott a dolgozók közé is. Ez a körülmény különös jelentőséggel bírt 2003-2004-ben, amikor elvégeztük a helyreállítási munkákat és újraindítottuk a 2. blokkot. Például amikor a vezérigazgató-helyettesi kinevezésemet megkaptam, akkor még nem, de két hét múlva már tudtuk, hogy miként fogjuk elindítani a 2. blokkot. Ennek hátterében az a légkör munkált, ami az embereket továbblépési szándékra, ambícióra, feladatmegoldásra késztette. Nekem ebben katalizátori, menedzselési szerepem volt, olyan elvárások megfogalmazásával, melyek sikerhez vezettek.

– Várható szervezeti vagy személyi változás?
– Csekély mértékű szervezeti átalakítást tervezünk, ami csak a felső vezetést érinti. Persze néhány kisebb változásra is sor kerülhet annak érdekében, hogy a korábban szerzett tapasztalatokat érvényesíthessük. Ezeket az igazgatóságok vezetői - mint tapasztalatot - gyűjtötték, és most sor kerülhet bevezetésükre. Ezzel együtt kijelenthető, hogy a dolgozókat közvetlenül érintő átalakítás - néhány kivételtől eltekintve - nem várható. Felsővezetői szinten, az igazgatóságok egymáshoz való viszonyán módosítunk. Minden igazgatóság egy szintre kerül, és közvetlenül a vezérigazgatóhoz tartozik majd. A törzskari területek a vezérigazgató-helyetteshez kerülnek, és a megszűnő gazdasági vezérigazgató-helyettesi szerepkört a gazdasági igazgatói poszt váltja fel. Ezeket az átalakításokat már korábban egyeztettük, és a hatóság jóváhagyásának függvényében, a munkavállaló oldallal, érdekképviseleti szervekkel egyeztetve és a tulajdonos jóváhagyásával hajtjuk végre.

– A környező lakosság örömmel fogadta a bővítés hírét, amitől új munkalehetőséget remél. Mi várható e tekintetben?
– A jelenlegi törvényi szabályozás szerint az új blokk építését célszerű, ha egy önálló - projekt - társaság, mint engedélyes végzi el, nem pedig a jelenlegi blokkokat üzemeltető Paksi Atomerőmű Zrt., és természetesen az MVM Zrt. többségi tulajdonlásával. Az azonban nyilvánvaló, hogy ebben a munkában a Paksi Atomerőmű Zrt. szakembereinek nagy szerep jut, nélkülük jelentősen nehezebb volna pl. az engedélyeztetés.
Az előkészítő munkálatok jelenlegi szakaszában még nem szükséges nagyobb létszámfejlesztés. Most az igazi feladat nem a létszám emelése, hanem a képzési és humánerőforrás-politika megfelelő kidolgozása annak érdekében, hogy kellő ütemezéssel megteremtse a majdani blokkok üzembe helyezését, működtetését biztosító személyzetet.

– Melyek a jövőbeni célok, tervek?
– A hatékonyság javítása terén intenzíven kell dolgozni, mert a villamosenergia-piac egyre jobban kiéleződik. A német áramtőzsdén a zsinóráram ára közelít a miénkhez. Bár Magyarországon mi vagyunk a legjobbak, nem biztos, hogy ez Európában is így van. Pozíciónk megőrzése folyamatos munkálkodást igényel. Stratégiánkban a biztonság áll az első helyen, amellyel a lehető leggazdaságosabban és legtovább kívánjuk működtetni az erőművet. Ezen túl rendkívül fontos a humán erőforrás erősítése. Az elmúlt években sokan mentek nyugdíjba, és ők magukkal vitték a szaktudásukat is. Fiataljaink képzettek és magabiztosak, de a tapasztalatuk még hiányos, ezért is fontos a képzésükkel törődnünk. Szükséges ugyanakkor egy olyan ösztönzési rendszer, ami valóban motiválja az embereket, hogy minőségben és határidőre jól végezzék feladataikat. Hasonlóképpen nagy jelentőséggel bír, hogy minden munkakör a megfelelő helyre kerüljön, és biztosítsuk a munkakörhöz igazított keresetet. Ez csak egy több évet igénylő, széles körben egyeztetett és elfogadott programmal érhető el. Ha nem is egyszerűen, de szerintem ez megvalósítható.

„Csak a jó, kollektív együttműködésre lehet alapozni”

Vezérigazgatóként magasabbról láttam, most pedig alacsonyabb szintről érzékelem az adott ügyek nehézségeit. Bízom abban, hogy továbbra is egy irányban halad a cég vezetése, hiszen Hamvas István úrral mindig jó munkakapcsolatban voltunk. Elfogadjuk a döntést, ami a jelen helyzetet hozta. Az a legfontosabb, hogy az erőmű eredményesen működjön, mert az mindenkinek jót eredményez. Mint üzemeltetőnek nagy a felelősségünk, ami a tágabb világra is hatással van. Ha mi itt Pakson jól dolgozunk, és tudunk erőművet építeni, akkor máshol is építhetnek, de ha bárhol hibáznak, az bennünket is visszavet. Csernobil hatása a világ atomenergia-iparán érezhető volt, ugyanakkor a jó üzemeltető megerősítheti az elfogadottságot. Hazánkban 77%-os az üzemelő blokkok elfogadottsága, és több mint 50% az új blokk építésének támogatottsága. Ezek nemzetközi viszonylatban is jó adatok. Az atomenergetika reneszánsza csak akkor él, ha minden üzemeltető egyformán magas színvonalon vesz részt benne. Én mindenkit üzemeltetőnek tartok, aki itt dolgozik, legyen az nappalos adminisztrációs munkát végző, váltóműszakos operatív személyzet, karbantartó, műszaki dolgozó vagy beszerző. Az alapító okiratunk szerint az egész cég az üzemeltetésért jött lére. Ezt a művet üzemeltetni kell, amit csak a jó, kollektív együttműködésre lehet alapozni. Nem rivalizálni kell, hanem ennek a célnak az elérésében mindenkinek együtt kell dolgozni.

– Vezérigazgatóként nagyon sok olyan intézkedést hozott, amit a dolgozók örömmel vettek. A munkavállalói fórumon, ahol mint vezérigazgató elköszönt, hatalmas tapsot kapott. Ezt miként értékelte?
– Úgy érzem, olyan főnök voltam, hogy amikor adtam, mindig kaptam érte viszonzást. Az elismerések mellett kritikát is kaptam, többször mondták rám, hogy csak adok, de nem követelek cserébe semmit. Meggyőződésem, hogy az intézkedések hatásaként kiegyensúlyozott légkörben, nyugodtan dolgozott mindenki, és együttesen hozta a cég eredményeit. Én ebben látom a viszonosságot. Munkatársaim körében korábban is népszerűségnek örvendtem, ami jó érzéssel töltött el. Az említett fórumon megköszöntem a munkát és további együttműködést kértem, hisz az 1-4. blokk üzemeltetését, az üzemidő-hosszabbítást és két új blokk építését szem előtt tartva nemcsak nekünk lesz munkánk, hanem unokáinknak is. Az a taps, amit a kollégáktól kaptam, nemcsak egy időszak lezárását jelentette, hanem megerősítést, bátorítást is adott abban, hogy az eddigi úton kell továbbhaladni. A legnehezebb dolog kiérdemelni a közvetlen munkatársak nyílt értékelését, elismerését. Nekem ez a taps többet ért bármilyen kitüntetésnél. Köszönöm minden munkatársam és partnerem hozzáállását, amivel segítették a munkámat.

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége