Szerző: fábián

2009. július 31.

Atomerőmű. Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete. Berkes Sándor. Országosan is ismert nevek. A sorrendiség jelen esetben talán nem fontos. A nukleáris energiatermelő létesítményben váltó és folyamatos munkarendben dolgozók százainak valódi érdekvédelmét képviseli a MÉSZ.
Berkes Sándorral, a MÉSZ elnökével Pakson beszélgetünk.

Helyesnek bizonyult a 16 évvel ezelőtti elhatározás, majd a döntés, hogy az atomerőműben dolgozó váltóműszakosok alakítsanak szakszervezetet. Akkor sok mindenben akartak változtatni az emberek, az üzemvitel dolgozói is. Szükségük volt egy speciális érdekképviseletre, amely csak a váltóműszakosokat képviseli. „Egy idő után a váltóműszakos dolgozó rendkívül kimerültnek érzi magát. Úgy értem, szellemileg és fizikailag egyaránt. Nincs az a váltóműszakos pótlék, amivel ellensúlyozni lehetne azokat az erő és energiaveszteségeket, amelyeket a váltóműszak okoz" - mondja az elnök úr. Többek között ezeket igyekeztek hangsúlyozni: Valahogyan, valamit „visszavásárolni" abból a váltóműszakos pótlékból és rekreálni magukat, egészségüket megőrizni, kipihenni a fáradalmakat.
„Bizony a húsz-harminc év váltóműszakja valósággal kicsavarja az embert, az idegrendszerünket teszi tönkre. Esetenként ziláltakká, agresszívebbé válhatunk. Előfordult, hogy néhány kolléga az éjszakás műszakot fizikailag egyáltalán nem bírta, ki kellett helyezni nappalos műszakba. Vannak olyan orvosi kutatások, melyek igazolják, a váltóműszak rendkívüli mértékben megviseli a vegetatív idegrendszert. Erre mi is gyűjtöttünk nagyon sok dokumentumot, melyek mindezeket alátámasztják. Ennek az életvitelnek számos hátránya van. Ez volt az egyik ok arra nézve, hogy egy speciális érdekképviselet jöjjön létre az atomerőműben. Ekkor váltunk ki az atomerőműben dolgozókat képviselő szervezetből, ezzel hangsúlyozva azokat az érdekeket, amelyekről úgy véljük, másfélék. Mint a családban, felnőtt gyermekként kezdtünk új életet saját elképzelésünk szerint” - halljuk az érveket.
Az atomerőműben működő szakszervezetekkel jónak ítéli az együttműködést. Igazi eredmények pedig ott vannak, ahol sok kérdésben meg tudnak egyezni.

– Elnök úr, milyenek a váltóműszakos dolgozók?
– Szerintem olyanok, mint bármely más területen dolgozó emberek, családszeretők és nagyon „rendesek". Esetleg fáradtabbak, főleg éjszakai műszak után. Nem tudja kialudni magát. Saját példám korábbról: az éjszakai műszak után velem a család nem sokat ért. Kába és fáradt voltam, aludni délelőtt 11 óra után nem nagyon tudtam és olyankor csak kóvályog az ember, mint ősszel a légy. Arra törekedtünk egész nap, és ez ma is így van, hogy estére frissen menjünk be újra dolgozni az erőműbe.
Nagyon vigyázni kell arra, mikor és miért vonjuk bele valamilyen megmozdulásba a műszakos munkavállalókat, nehogy elherdáljuk az energiájukat. Megtanultam azt, hogy a váltóműszakos dolgozó számára kihirdetni például egy konfliktushelyzetet, sztrájkot csak akkor szabad, amikor már nincs más választás. Nem lehet állandóan farkast kiáltani. Vannak rendezvényeink, úgy látom, a sportprogramokkal lehet a legtöbbeket aktiválni a közösségbe.

– A bérezéssel, a juttatásokkal és a munkakörülményekkel kapcsolatban hallhatnánk egy-két példát?
– Nem csak forintokról akarok beszélni, de arról van szó, hogy bármenynyi is lenne a fizetség - a jövedelem, a jóléti és szociális juttatás - a váltóműszak akkor sem fizethető meg. Ez feltétlen kiemelendő. Abból a bértömegből kell gazdálkodnia minden szakszervezetnek és vállalatnak, amellyel rendelkezik. Célunk természetesen a bérszínvonal-növekedés elérése a bértömeg-gazdálkodáson belül. Minden egyén érezze, életszínvonala javult akár a keresetben, akár béren kívüli juttatás által. Ez egy jól prosperáló vállalat, az állam kasszájába ez a cég igen sokat tesz be, a mi tagjainknak is köszönhetően. Kéréseink, elvárásaink szerintem reálisak. Eredmény az, hogy a három itteni szervezet együtt lép fel, és ez sokkal nagyobb erő, mint ha egyedül tennénk.
Sikerült elérnünk, hogy a rekreációs központban a műszakos dolgozóknak bizonyos időközönként egy hét rekreációs tréning legyen tartva. Ennek a lényege, megtanítani a munkavállalókat pihenni és relaxálni. Nagyon fontos tényezőnek tartom feltárni azt is, hogy a néha feszült környezetben való együttdolgozás során milyen veszélyek leselkednek ránk.
Lényeges jövedelmi elem a cégünknél bevezetett VBKJ rendszer, amely az adózási rendszer változásai miatt mintha veszélybe kerülne. Az adótartalom fedezetének rendezésén dolgozunk közösen a munkáltatóval. Azt akarjuk elérni, hogy a dolgozók ne érezzék meg az adóteher változását ennél a juttatásnál. A szakszervezetnek az egyik leglényegesebb feladata a munkahely védettsége és megőrzése. Hisz' ez egyik legnagyobb kincsünk. A következő lépés pedig a jövedelmünk színvonalának megőrzése. A gazdasági válság ideje alatt az egyik legnagyobb feladatunk a munkahely, a KSZ, a bérezési rendszer és a bérszínvonal megőrzése.

– Hogyan áll a korengedményes nyugdíjba menetel...
– Kezdeményeztük, hogy továbbra is terjeszszék ki határidőben. Most meghosszabbított engedélyekkel van érvényben a korengedmény intézménye, aminek meg kell maradnia, azért is, mivel a gazdasági válságra pozitív hatással lenne. A fiatalok el tudnának helyezkedni, az idősek szociálisan ellátottak lennének. Javítaná a munkanélküliség helyzetét.

– …és a korkedvezményé?
– A régit a törvény nagyon megnyirbálta. Új törvényt szeretnénk, amely szerint azok is korkedvezményben részesülnének, akik éves szinten átlagosan 3 óra/nap tartózkodnak az ellenőrzött zónában, vagy a lakossági legkisebb dózisértéknek megfelelő sugárveszélynek kitett munkahelyeken dolgoznak. Reménykedem a megvalósításban, hiszen erre szükség van.

– Van-e példa arra máshol, hogy egy szervezetbe tömörüljenek a műszakos dolgozók az érdekvédelem területén?
– Olyan típusú, mint Pakson a MÉSZ, országosan csak néhány van, iparágon belül nincs.

– Hogyan történt a MÉSZ-nek az EVDSZ-hez való csatlakozása? Úgy tudom, sokáig tartott a várakozás.
– Kétségtelen, hogy ez egy nagy küzdelem volt. De jött egy felismerés, hogy csatákat megvívni ebben a gazdasági helyzetben iparágon belül annál könynyebb lesz, minél nagyobb és erősebb a szövetség. A LIGA VHSZ egy kis szövetség volt, nehéz volt valamit elérni. Láttuk azt, hogy egy egységes szövetséget kell létrehozni. A döntést a kollektíva hozta meg, amit végül is jelentős lépésként éltük meg.

– Milyen változást tapasztaltatok már az EVDSZ megalakulása óta?
– Az EVDSZ megalakulása és az erős szövetség létrejöttének híre eljutott a munkáltatói oldalon mindenhová, az MNV-ig is, mindenki tudja, hogy a villamosenergia-iparági szakszervezetek összefogtak. Már eredménye is van: A szövetség „felszólalására" a villamosenergia-ipari C-tarifát meghagyták a régiben, csak az új munkavállalók számára lett adózott. Az EVDSZ vezetője a tárgyalásokon konfliktus nélkül ért el eredményeket. Emellett régi törekvésünk vált valóra, vagyis a külföldi atomerőműveket megtekinteni, tapasztalatszerzés céljából. Gál Rezső EVDSZ elnök közreműködésével már meg is valósult vágyunk, két alkalommal jártunk egy finn és francia atomerőműben, készülünk Oroszországba. Nagyon nehéz bejutni külföldi üzemekbe, ennek megvalósulása is köszönhető a szövetségnek. Ezekről az utakról jelentéseket készítek, amit a munkáltató, valamint a kollektíva is megtekinthet.

– A szögletes vagy a kerekasztal körül ülve eredményesebb a munkáltató képviselőivel a tárgyalás?
– Hat év alatt - amióta elnök vagyok - megtapasztaltuk a tárgyalóasztal másik oldalán ülő személy különféle stílusát, ehhez igyekszünk alkalmazkodni. Úgy érzem, akikkel tárgyalok, jól ismerem őket és könnyen tudok velük tárgyalni. Természetesen minden megbeszélést elő kell készíteni, nem csak papíron és dokumentumokkal, hanem személyesen is. Az évek alatt a sok módszer közül kikristályosodott a legmegfelelőbb. Képletesen szólva tudnunk kell, mekkora a táncterem, amit betáncolhatunk.
A kölcsönös tisztelet mellett természetesen mindenkinek az a dolga, hogy képviselje az adott ügyet egyik és másik oldalon. Esetünkben meggyőzni a munkáltatót arról, hogy visszamenjen, és a tulajdonossal közölje, ez még esetleg nem elég. Ha annak ellenére nem enged, akkor tudja, a nyomásgyakorlás következik.
Szakmává válik ez a tevékenység, de kell az emberismeret. Nekem nagyon kapóra jön a teológiai végzettségem, ahol lélektant is tanultam. A retorika, vagy a kommunikáció is fontos és szükséges, valamint tudni azt, hogy nem szabad sokat beszélni, mert sok hibát véthetünk.

– Tervek, vágyak, álmok?
– Nyugdíjérettnek még nem érzem magam. A jobb munkavégzés érdekében jelenleg is tanulok. Varga Béla, a MÉSZ szakértője illetve dr. Hovánszki Arnold munkaügyi szakjogász tanítanak aktuális tudományokat. Teszem azért, hogy értékesebb tagja legyek szervezetünknek és az EVDSZ-nek.
Magánemberként komoly célom a negyedik könyvem kiadása, ami elnökségem óta kéziratként heverész, valamint a görög és héber nyelvismeret mellé szeretném a latint is megszerezni. Nagyon szeretek az unokáim körül lenni. Két lányomtól jelenleg öt unokánk van, 5 és 14 év kor közöttiek. Fábián

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége