< />
2009. július 31.

15. évf., 6. szám

Az érdekvédők jogai és kötelességei

Húsz éves a sztrájktörvény. A törvény megszületésének körülményeit, az azóta eltelt időszak tapasztalatait és jelentőségét értékelték szakmai konferencia keretében szakemberek, neves, országosan ismert személyiségek, szakszervezeti konföderációk vezetői. Megvitatták a törvény korszerűsítésének főbb feladatait is.
Kordás László főigazgató-helyettes (FSZH. TPK), dr. Herczog László munkaügyi miniszter (SZMM), Gaskó István elnök (LIGA szakszervezetek), Pataky Péter elnök (MSZOSZ)

Nem akármire vállalkoztak '88-89-ben a jogászok, ügyvédek, munkajogászok, olyan törvényt kellett alkotniuk, amely a dolgozóknak maximális szabadságjogot biztosít, alkalmazásával a legkisebb hátrány érje őket és megállja a helyét a nemzetközi környezetben is. A munkaanyagok nyilvánosak voltak, társadalmi vita folyt róla, melyet az újonnan alakult szakszervezetek igényeltek is, és megvalósult a párbeszéd a felek között. A pártok is kompromisszumkész-nek mutatkoztak.
Az 1989-ben megszületett, kelet-közép-európa első sztrájktörvényét lassan-lassan, olykor óvatosan, de kezdték „birtokba venni” a dolgozók. A legkeményebb érdekérvényesítő eszköz alkalmazásának példáinál megemlítették az előadók a villamosenergia-ipart, mint „sikeres sztrájk”-ot szervező szakszervezetet.
Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter - a témának és általában is a munka világának igen jó ismerője - előadásában számos kérdést, problémát vetett fel, amelyet továbbgondolásra javasolt a szakmai és a törvényalkotó közösségnek.
Elöljáróban a törvény első mondatát idézte. „A dolgozóknak a gazdasági és szociális érdekei biztosítására az e törvényben meghatározott feltételek szerint megilleti a sztrájkjog” - majd elemezte az alkotmányos jognak, valamint a gazdasági és szociális érdeknek a tartalmát. A dolgozó - ma már rendszerint munkavállalót használunk - csak az előbb említett érdeksérelme miatt sztrájkolhat, minden más esetben már inkább politikai sztrájkról beszélhetünk. Hol húzódik a határ? Erre nehéz válaszolni az elmúlt húsz év tapasztalatainak birtokában. Az emberek különféle okok miatt hirdettek már sztrájkot: béremelésért, egészségügyi ellátásért, családtámogatási rendszerért és a fekete gazdaság visszaszorításáért is. Ezek közül bizonyosan nem állná meg a helyét mindegyik a bíróságon. Sok gondot okoz a törvényhozóknak és talán nem is tudják mindig egyértelműen eldönteni, hogy gazdasági vagy politikai sztrájkról kell-e beszélni. Nincs modell arra, hogy milyen legyen a jó sztrájktörvény, minden országnak magának kell azt „kitalálnia”. A törvény a dolgozó gazdasági és szociális érdeksérelmére utal, időközben a szervezés, a tiltakozás vezetését legfőképpen a szakszervezetek vették át.
Ma azt látjuk, hogy egy munkahelyen több szakszervezet is működhet ágazati és országos szinten is. „Ennek létjogosultságát nem vitatja senki, az viszont egyértelműen a feladatunk, hogy a sztrájkjognak a gyakorlását ezzel a jogi és szociológiai ténnyel összhangba hozzuk” - hangsúlyozta miniszter úr.
Magyarország érdekegyeztető fórumokban gazdag ország, országos és ágazati szinten fórumok működnek és akkor bonyolódik igazán a történet, amikor nem kétszer egyes modell áll fel, hanem, amint azt az élet kialakította, a tárgyaló felek többszereplősek, időnként a kormányoldal is bekapcsolódhat. Az eseményeket csak bonyolítja az, hogyha az egyik vagy másik oldalon lévők közül valamely szervezet nem ért egyet pl. a sztrájkköveteléssel, vagy a kollektív szerződéssel.
A miniszter úr véleménye szerint arra kell törekedni, az lenne az „igazságos”, ha a tárgyalások menetéből, az érdekegyeztetési fórumról nem maradnának ki azok sem, akik az alapvető követelésekkel és a sztrájkfelhívással nem értenek egyet. Az olyan ügyekben, amelyek sokakat érintenek, végig biztosítani kellene - sztrájktárgyalás esetén is -, hogy a tárgyalásokból senki ne legyen kirekesztve. Sajátos helyet foglal el az egyeztetés során a sztrájkbizottság, amelyet a törvény ugyan nem említ, fontosságára tekintettel szükséges lenne azonban sztrájkszabályozás keretében foglalkozni ezzel.
Eddig jónak bizonyult az a gyakorlat, hogy az elégséges szolgáltatás kérdésében a munkáltató és a szakszervezet állapodott meg és nem terhelték ezzel a bíróságokat. Súlyos jogbizonytalanságot okoz viszont, ha nincs megállapodás az elégséges szolgáltatásról, ennek a feloldására jogi megállapodás kellene. Ugyanis a történetbe a közszolgáltatás, a fogyasztó is „belép”, az ő érdekét is védeni kell.

Az eredménytelen tárgyalásoknak eredménye lenne abban az esetben, ha a munkaügyi döntőbíróság igénybevételét kötelezővé tennék.
A jogellenes sztrájkról is rendelkezik a törvény. Javaslatként hangzott el, hogy lehetővé kellene tenni a szereplőknek, hogy a sztrájkkövetelés bejelentése után, még a sztrájk megtörténte előtt állásfoglalást lehessen kérni a bíróságtól a jogszerűséget illetően.
A dolgozónak joga van sztrájkolni és ugyanúgy joga van nem sztrájkolni. A szakszervezetek a sztrájktörésről és az ehhez kapcsolódó munkáltatói magatartásról sokat beszélnek, javasolják a Munkatörvénykönyv módosítását - eddig eredménytelenül. Javaslatként hangzott el, hogy napirendre kell tűzni számos sztrájkot érintő témát, amely nincs szabályozva, de a gyakorlat ezt megkövetelné: pl. hol tartózkodjon a dolgozó a sztrájk ideje alatt, mikor kell bejelenteni a sztrájkot és mely szakszervezetnek, az objektív idő meghatározása, stb.
Napjainkban a sztrájkot illetően még sok kibeszéletlen probléma létezik, ennek rendezése érdekében a kormánynak, a munkáltatónak és a szakszervezeteknek folyamatos párbeszédet kell folytatniuk.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke, a munkavállalók érdekérvényesítésének legfontosabb eszközének nevezte a sztrájkot és a törvényt, amely a társadalom és a gazdaság demokratizálódási folyamatában jött létre. Ma ez a legerősebb fegyvere a társadalmi és gazdasági életnek. Megalkotásában részt vettek a LIGA Szakszervezetek részéről is.
A törvény egyszerű, áttekinthető, viszonylag szűk szabályozási kört vállal magára. A bírósági joggyakorlat is egyre következetesebb. Megszületése óta érdemi indítvány a módosítására még nem volt. Általában a kormányon lévők szeretnék szigorítani. Az Európai Unió számos országában nem szabályozzák a sztrájkjogot a törvény szintjén, így pl. Franciaországban sem, viszont ott büntetik a sztrájktörőket.
Az elnök úr ezt követően számos saját, évtizedekre visszamenő, a LIGA Szakszervezetek gyakorlatából hozott példát: Sikeres és eredményes sztrájkokat ismertetett és ráirányította a figyelmet a munkáltatói és a kormányoldal magatartásának - társadalmi - felelősségére is.
Az a tapasztalat, hogy a munkavállalók élnek a törvényes érdekérvényesítés legerősebb eszközével, ezt csak erősíti az, hogy a bírósági jogorvoslat során törvényesnek ítélik az általuk kezdeményezett és szervezett sztrájkokat.
A törvény egyik legkritikusabb pontjának a még elégséges szolgáltatásról való megegyezést tartotta az előadó.
Gaskó elnök úr előadásában arra is kitért, hogy kevéssé köztudott tény, de Magyarországon kevés sztrájkot tartanak közép-európai összevetésben, mert félnek használni ezt a fegyvert. A sztrájk fegyverét pedig „forgatni kell”, mert Európában a magyar munkavállalók helyzete az egyik legrosszabb, és már többször bebizonyosodott, hogy csak ezzel az eszközzel lehet hatni a kormányzatra.
Kolosváry-Fábián

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, a Társadalmi Párbeszéd Központ és a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat által Budapesten, 2009. június 15-16-án tartott Húsz éves a sztrájktörvény című konferenciáról jegyzet készül.
Forrás: 2009. júniuisi szám
Küldje tovább! Nyomtatható verzió Vissza a lap tetejére
Hozzászólás írása:
Kérjük írja be az ellenőrző kódot!
Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete AES-Tisza Erőmű Kft. VDSZSZ Tagszakszervezet Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete Budapesti Erőművek Szakszervezete Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Borsodi Energetikai Kft. Szakszervezeti Bizottsága Dél-dunántúli Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport Szakszervezete Dunamenti Hőerőmű Vállalat Munkástanács Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Elektromos Szakszervezet Energiaipari Karbantartók Szakszervezete Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Ifjúsági Tagozat Komlói Fűtőerőmű Zrt. Dolgozóinak Szakszervezete Miskolci Erőmű Szakszervezet Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete MVM Magyar Villamos Művek Dolgozóinak Szakszervezete MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat VDSZSZ OVIT Rt. Tagszakszervezet Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Pannonpower Rt. Villamosenergia-ipari Dolgozóinak Szakszervezete Schneider Electric Rt. Szakszervezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Munkavállalóinak Szakszervezete Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ERBE Kft. Szakszervezete Villkesz Kft. Szakszervezete Villamosenergia-ipari Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezete Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Rendszerirányító és Üzemeltető Szakszervezete Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Fóruma
A Szakszervezetek.hu Press legfrissebb hírei

Szolgáltatások

2016.01.13 07:01 - Aliraza521

Csalnak-e a munkáltatók?

2015.01.06 07:39 - mariamunir

Erőművek és Szolgáltatók

2015.01.02 12:51 - qudsia

Mi újság a PADOSZ-nál?

2015.01.02 12:51 - qudsia
Még több téma...