A paksi atomerőmű eddigi történetében a múlt év bővelkedett a legjobban a kimagasló és előrelépést jelentő eseményekben. A több szempontból is sikeresnek mondható 2009-es év legfontosabb jellemzője, hogy az eddigi legnagyobb termelési eredményt hozta. Többek között erről számolt be Süli János vezérigazgató a Paksi Atomerőmű Zrt. évértékelő sajtótájékoztatóján.
A Magyar Tudományos Akadémia székházában 2010. január 26-án tartott évértékelő - évindító rendezvényen Mittler István kommunikációs igazgató köszöntötte a média nagy számban megjelent képviselőit, majd Süli János vezérigazgató megtartotta beszámolóját.
A 2009-es év értékelésével kapcsolatban a vezérigazgató úr hangsúlyozta, hogy a múlt év a legsikeresebb gazdasági évnek bizonyult, hisz az atomerőmű villamosenergia-termelése 15.427,2 GWh volt, és mivel a teljesítménynövelés eredményeként a 3-as blokk is elérte a 108%-os reaktorteljesítményt, így a négy blokk összteljesítménye már 2000 MW-ra emelkedett. Kiemelte, hogy kezdetektől fogva javuló tendencia jellemzi az erőmű villamosenergia-termelését, amit az 1. blokk 1982-es párhuzamos kapcsolása óta megtermelt 335 300 GWh villamos energia bizonyít a leghatározottabban.
A továbbiakban a vezérigazgató úr szólt az üzleti terv, a villamosenergia-árbevétel, a munkajogi zárólétszám, valamint a villamos energia értékesítési árának 1992-2009. közötti alakulásáról, valamint arról, hogy hazánkban továbbra is a paksi atomerőmű termeli a legolcsóbban az áramot, hisz az 1 kWh-ra jutó villamosenergia-árbevétel 2009-ben 10,67 forint volt. A PA Zrt. árbevétele 154,1 milliárd forint volt a múlt évben, a hazai villamosenergia-termelésből való részesedése pedig 43%, ami közel 6%-kal meghaladja a 2008. évit. Itt kell megemlíteni azt az adatot, ami szerint a Magyarországon felhasznált villamos energiából a nukleáris részarány 37,3%-ra tehető. A termelési költségek tekintetében az erőmű árainak alakulását jelentősen befolyásolja a vízkészlet-használati díj mellett más üzemeltetési költség (például a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap).
Mint ahogy a vezérigazgató úr elmondta, a paksi atomerőmű biztonsági mutatói kedvezően alakultak. A Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála alapján (INES = International Nuclear Event Scale; a biztonsági jelentőséggel bíró események súlyát 1-től 7-ig jelöli), az atomerőműben 2001. és 2009. között bekövetkezett 17 eseményből 15 db „INES 1”, vagyis a legenyhébb, a rendellenesség besorolásba esett.
A 2010-es év kapcsán elhangzott, hogy nagy szerep hárul a jövőt és az ellátásbiztonságot megalapozó projektekre. Fő cél az üzemidő-hosszabbítási program végrehajtásának és az atomerőmű- bővítés előkészítésének folytatása, valamint a villamosenergia-piac hazai és nemzetközi kihívásainak való megfelelés. A paksi atomerőmű továbbra is stabil, eredményes gazdálkodásra és a finanszírozási források optimális felhasználására törekszik. Süli János elmondta, hogy kismértékű létszámnövekedés is várható a cégnél, ami elsősorban a bővítés miatt szükséges, és amit cégcsoporton belüli létszám-átmozgatással igyekeznek megoldani. A hatékonyság, a rendelkezésre állás további javítása mellett nagy figyelmet fordítanak a tudásmenedzsmentre, a beilleszkedési programra, és folytatni kívánják az eddig sikeresen működő mentori programot, szakmai tudásátadást.
Az üzemidő-hosszabbítási program tekintetében jelentős előrelépést hozott az Országos Atomenergia-hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának az Üzemidő-hosszabbítási Programra megküldött határozata, miszerint lehetőséget lát az általa előírt feltételek teljesítésére és ezzel együtt az üzemidő-hosszabbítás megvalósítására. Az atomerőmű jelenleg a végrehajtási program feladatainak teljesítésén dolgozik. Az üzemidő-hosszabbítással a blokkok működése 2032-37-ig meghosszabbítható.
A bővítés ügyében is sikeres volt a múlt év, ugyanis az Országgyűlés 95,4%-os többséggel hozzájárult a paksi atomerőmű telephelyén az új atomerőmű blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. A bővítés előkészítésében a Teller projekt végzett igen eredményes munkát, melyet 2009 nyarától a Lévai projekt folytat. A Lévai projekt célja, hogy rendszerbe foglalja, megindítsa és végigvigye mindazon teendőket, melyek révén biztosítható az országgyűlési határozatban foglaltak végrehajtása, miközben a bővítés következő legfontosabb mérföldkövéhez, a tender kiértékelésig jut el. A projekt támogatására létrehozták a kapacitásbővítési igazgatóságot.
A bővítés széleskörű megismertetése, a lakossággal való közvetlen párbeszéd kialakítása érdekében az erőmű a múlt ősszel útjára indított egy olyan tájékoztató kamiont, ami mobil bemutatóteremként az erőmű 30 km-es körzetében az összes településre eljut. Ez év májusáig 94 település lakói ismerkedhetnek majd meg vele. Tekintettel arra, hogy a paksi atomerőmű rendkívül fontosnak tartja a lakosság hiteles tájékoztatását, ezért különösen örvendetes az a közvélemény-kutatási eredmény, miszerint a lakosság 77%-a ért egyet az atomerőmű működésével.
A beszámolót követően Süli János vezérigazgató és Mittler István kommunikációs igazgató válaszoltak a média részéről megnyilvánuló kérdésekre, melyek elsősorban a szakember-utánpótlásra, a költségekre, üzemanyag-ellátásra és bővítéshez kapcsolódó kampányra irányultak.
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)