2007. december 11.

2001. február 23-án indult, mikor az Országos Munkaügyi Tanács döntött a PHARE projekt indításáról. Az EU 2001 áprilisában fogadta el a projektet. Az ezt követően kiírt előcsatlakozási szakértői pályázatot Dánia nyerte el. A projekt-szerződést (Covenant) 2002. június 20-án írta alá az EU nagykövete a Kormánnyal. A projekt előkészítésére Operatív Bizottság jött létre, amely később az OÉT Ágazati Tanácsává alakult, s mely folyamatosan figyelemmel kísérte a program megvalósítását, valamint döntéseket hozott a projekt részleteiről. 2003. március 3-án az Országos Érdekegyeztető Tanács három oldala emlékeztetőt írt alá az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozásának állásáról.
Az Operatív Bizottság felkérésére a szociális partnerek közreműködésével 18 korábban kijelölt ágazatban készült tanulmány, valamint három átfogó dolgozat is született. 2002. szeptember 4-én zajlott le a projekt nyitókonferenciája. Az ágazati bizottságok és a kormány közötti kapcsolat intézményesítésére, valamint a projekt végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív teendők végzésére az FMM Munkaügyi és Civil Kapcsolatok Főosztálya keretei között megalakult az Ágazati Tanács Titkársága. A dán twinning-partner szervezésében, az ÁT Titkárság részvételével, sikeresen folyt a leendő Ágazati Párbeszéd Bizottságban résztvevő szociális partnerek képzése.
A programban résztvevő partnerek feladata volt a párbeszéd kialakításához szükséges előfeltételek és ajánlások kimunkálása, melynek célja egységes jogi és működési alapok kidolgozása a létrejövő ágazati bizottságok számára. A részvételi kritériumok kidolgozására tripartit bizottság alakult, mely a kritériumokat kidolgozta és jóváhagyásra az Ágazati Tanács elé terjesztette.
2003. július 2-án az Országos Érdekegyeztető Tanács Ágazati Tanácsa tagjai keret-megállapodást írtak alá, melyben rögzítették az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakításának és működésének alapelveit, valamint kinyilvánították, hogy a végleges jogi szabályozás életbe lépéséig tartó időszakra közös, egységes szabályokat dolgoznak ki.
Időközben megalakult Ágazati Párbeszéd Bizottságok, valamint a kormány képviselői részvételével az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (a továbbiakban: ÁPBT).
Az Országos Érdekegyeztető Tanács Ágazati Tanácsa 2003. július 2-i keret-megállapodása alapján a szociális partnerek egyetértenek azzal, hogy az ágazati (alágazati, szakágazati) párbeszéd bizottságokra (a továbbiakban: ÁPB) vonatkozó, kimunkálás alatt álló jogalkotási koncepció, valamint az azt követő jogi szabályozás hatályba lépéséig terjedő időszakban szükséges az ágazati szintű (kétoldalú) érdekegyeztetés intézményrendszerére vonatkozóan egységes elvek megfogalmazása.
A szociális partnerek fontosnak tartják, hogy az ÁPB-k megalakulása és működése a hatályos jogszabályi keretek között, egységesen történjen. Remélik továbbá, hogy a működésnek a szükséges jogi szabályozás hatálybalépéséig terjedő időszakában megszerzendő tapasztalatai a jogi szabályozás kialakításánál is figyelembe vehetők lesznek.
Az ÁPB-ket érintő jogi szabályozás bevezetését megelőző időszakban már Ágazati (alágazati, szakágazati) Párbeszéd Bizottságok jöttek létre és folyamatosan jönnek létre. Az ÁPB-k átmeneti időszak alatti megalakulásánál a szociális partnerek együttműködésének és megállapodásainak fokozott szerepe van.
A kormányzat vállalja, hogy az ÁPB-k létrejöttét, működését az erre vonatkozó jogi szabályozás hatálybalépéséig terjedő időszakban a jelen Megállapodás szerint segíti elő.
A fentiek alapján a kormány, valamint a szociális partnerek képviselői az alábbi megállapodást kötik.


I. Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozása
Ágazati Párbeszéd Bizottságot munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hozhatnak létre, az alábbi feltételek szerint.
Párbeszéd bizottságot lehet alakítani

*
ágazati
*
alágazati és
*
szakágazati szinten.

Ágazati Párbeszéd Bizottság az a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek által, az e Megállapodásban foglalt feltételek szerint létrehozott bizottság, melynek résztvevői olyan munkáltatók érdekképviseletét látják el, melyek a 2 számjegyű TEÁOR adott ágazatnak megfelelő kategóriájába sorolhatók, illetve olyan szakszervezetek, melyek az adott ágazatban szervezettel, illetve képviselettel rendelkeznek. A 3, illetve 4 számjegyű TEÁOR-ba sorolható tagokkal rendelkező szervezetek által alakított bizottságok nem ágazati, hanem alágazati, illetve szakágazati párbeszéd bizottságok.
Az ágazati, az al- és szakágazati bizottságok döntéseikben önállóak, közöttük nincsen hierarchikus kapcsolat. (Ennek megfelelően, amikor a megállapodás bizottságot említ, azon ágazati, alágazati és szakágazati bizottságot is kell érteni.) A TEÁOR besorolás a bizottságot érintő "tevékenységi körök" meghatározására szolgál. Egy TEÁOR besorolás alatt csak egy bizottság jöhet létre.
Egy adott, 2, 3, vagy 4 számjegyű TEÁOR szerint megalakuló Ágazati Párbeszéd Bizottság - ha azt az érintett munkavállalói, illetve munkáltatói szervezetek kérik - élhet azzal a lehetőséggel, hogy a főtevékenységük szerint nem az adott TEÁOR szerinti ÁPB-be tartozó ágazatban (alágazatban, szakágazatban) érintett munkáltatókat képviselő munkáltatói, illetve az ebben az ágazatban foglalkoztatottakat képviselő munkavállalói szervezeteket (ha a többi szükséges feltételnek megfelelnek) az adott Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjának tekinti.
A közszféra sajátosságai miatt az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozásáról, összetételük egyes kérdéseiről speciális szabályokat kell kialakítani. E terület végleges jogi szabályozását törvényi szinten kell a lehető legrövidebb időn belül megteremteni.

I.1 A tagság feltételei
Az ÁPB-ban az az ágazati (alágazati, szakágazati) érdekképviselet lehet tag, amely megfelel a I. 2. pontban található általános feltételeknek. Az általános feltételeknek megfelelő érdekképviselet tagságát sem a munkáltatói, sem a munkavállalói érdekképviseletek nem kérdőjelezhetik meg.

I.2. A tagság általános feltételei
Az alább felsorolt részvételi feltételek a verseny-, pontosabban a termelői szférában tevékenykedő érdekképviseletek jogosultságának megállapítására alkalmazhatók teljes körűen.

I.2.1. A részvétel - és egyben alapvető jogosultság, a konzultációs jog - gyakorlásának együttes feltételei a következők:

"A"- feltétel:
az egyesülési törvény alapján megalakított társadalmi szervezetként, a bíróság által történt nyilvántartásba vétel, vagy a társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősülés;
Kivételes szabály: jogszabályi feltételek hiánya miatt munkáltatói érdekképviseletet alakítani nem tudó, de az adott ágazat 80 %-t gazdaságilag (nettó árbevétel, gazdálkodó szervezetek száma, foglalkoztatott létszám) lefedő gazdasági szervezet, csoport is tagja lehet, képviseltetheti magát az ÁPB-ben.

"B"- feltétel:
érvényes alapszabály alapján az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekek képviseletére jogosult;

"C"- feltétel:
az "A" és "B" feltételek teljesülése mellett, legalább két éve folyamatosan érdekképviseleti tevékenységet folytat.
Kivételes szabály: adott ÁPB-ben, az "A", "B", "C" és "D" feltételeknek megfelelő érdekképviseletek konszenzusával a "C" feltételnek nem megfelelő érdekképviselet esetében az e pontban előírtaktól el lehet térni.

I.2.2. Az ÁPB-ben az alábbi, munkavállalói illetve munkáltatói érdekképviseletnek minősülő szervezetek vehetnek részt

" D1"- feltétel:
a) Ágazati munkavállalói érdekképviseletnek (szakszervezetnek) kell tekinteni azt az érdekképviseletet, amely:
aa) legalább 10 munkáltatónál szervezettel rendelkezik és az e munkáltatóknál foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban foglalkoztatottak létszámának 1 %-át, vagy
ab) legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet szervezettel rendelkezik, a foglalkoztatott érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban foglalkoztatottak számának 10 %-át, vagy
ac) a munkáltatóknál megtartott legutolsó üzemi tanácsi választásokon a helyi szervezetei által együttesen megszerzett ún. redukált szavazatok száma [1] eléri az ágazatban foglalkoztatottak 5%-át
ad) Azok és csak azok az ÁPB tagok, amelyek az "A", "B", "C" és "D" általános feltételeknek megfeleltek, határozhatnak úgy, hogy elismernek ÁPB tagnak olyan szervezete(ke)t is, mely(ek) az általános feltételek közül a "D1" feltételnek nem felel(nek) meg.
a/1)* Célszervezeti munkavállalói érdekképviseletnek (szakszervezetnek) kell tekinteni az érdekképviseletet, amely:
a/1a) legalább 10 célszervezetnél szervezettel rendelkezik és az e célszervezeteknél foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri a Pénzügyminisztérium nyilvántartásában szereplő célszervezeteknél foglalkoztatottak 1 %-át, vagy
a/1b) legalább 3 célszervezetnél szervezettel rendelkezik és az e célszervezeteknél foglalkoztatott érdekképviseleti tagok száma eléri a Pénzügyminisztérium nyilvántartásban szereplő célszervezeteknél foglalkoztatottak számának 10%-át.



"D2"- feltétel:
b) Ágazati munkáltatói érdekképviseletnek tekintendő az az érdekképviselet, amely
ba) az adott ágazatba főtevékenység szerint besorolt, és az érdekképviselethez tartozó gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatottak száma eléri az ágazatban foglalkoztatottak 5%-át, vagy
bb) tagja legalább 40, az ágazatba besorolt gazdálkodó szervezet.

A munkáltatói érdekképviseletek részvételének jogosultsága hitelesen csak úgy állapítható meg, ha egy munkáltató (gazdálkodó szervezet) adatait csak egy ágazati érdekképviseletnél veszik számba. Ez arra az esetre is érvényes, mikor egy adott munkáltatói érdekképviseletnek tagja egy vállalkozás, de egy olyan másik érdekképviselet is, ahol az adott vállalkozás szintén tag. A többszörös számbavételt ilyen esetben ki kell szűrni.
Amennyiben a munkáltató több munkáltatói érdekképviseletnél rendelkezik tagsággal, akkor az érintett szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy adatait melyik munkáltatói érdekképviseletnél vegyék számításba (azaz az ÁPB-ben melyik szervezet képviselje érdekeit), ennek hiányában a számbavétel során a figyelembe veendő adatokat egyenlő arányban kell megosztani az érintett munkáltatói érdekképviseletek között.


II. Az ÁPB tagjainak döntéshozatali jogosultsága, státusza

II.1. Az érdekképviseletek döntéshozatali jogosultságának és reprezentativitásának feltételei
Az érdekképviseletek döntéshozatali jogosultságának és reprezentativitásának meghatározása több szempont figyelembevételével, pontozásos rendszer alapján történik. [2]
Az egyes szempontokra adható pontok együttes összege oldalanként maximálisan100 pont lehet.
Az egyes kritériumok alapján megszerezhető maximális pontszám az adott kritériumnak megfelelő szervezetek között - arányosan, teljesítményüknek" megfelelően - kerül felosztásra.

II.1.1. A munkavállalói érdekképviseletek pontértékének meghatározása
"E" - feltétel
1. Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi/közalkalmazotti tanácsi választásokon elért eredmény
A szempontra összesen 40 pont osztható fel.
Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál - amelyeknél a jogszabály a választást előírja - megtartott legutóbbi üzemi/közalkalmazotti tanácsi választáson leadott összes szavazat felel meg 40 pontnak, feltéve, hogy a választásra jogosultak 30 %-a részt vesz a választáson.
Amennyiben a részvétel 30 %-nál kevesebb, a 40 pont arányosan csökkentve vehető figyelembe.
A szakszervezet a legutóbbi üzemi/közalkalmazotti tanácsi választáson elért eredménynek megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból. Az eredményt a redukált szavazatok számának figyelembe vételével kell megállapítani.
A választások eredményének összegzési módját meghatározó kormányrendelet megjelenéséig az adott ÁPB szakszervezetei

1. megállapodhatnak az összegzés módjában, vagy
2. az e kritériumra felosztható 40 pont tekintetében megegyezhetnek, hogy az "F" és/vagy "G1" feltételek között osztják meg, az azon feltételekre érvényes szabályok szerint.

Amennyiben az ÁPB-ben nem születik az "E" feltétel teljesítésének, illetve az erre felosztható 40 pont elosztásának módjáról megállapodás, akkor erről az ÁPBT-ben kell megegyezni.

"F" - feltétel:
2.Az aktív szakszervezeti tagok létszáma
A szempontra összesen 25 pont osztható fel.
Az ágazatban - főtevékenység alapján besorolt - 10 főnél többet foglalkoztató munkáltatóknál foglalkoztatott összlétszám felel meg 25 pontnak.
A szakszervezet - az ágazatban foglalkoztatott - aktív (tagdíjfizető) taglétszámának megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból.

"G1"- feltétel:
3.A szociális párbeszédben való részvétel
A szempontra összesen 20 pont osztható fel.
Az ágazatban - főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál - foglalkoztatott összlétszám felel meg 20 pontnak.
A munkavállalói érdekképviselet a közreműködésével kötött és az ágazatban hatályos kollektív szerződések által lefedett foglalkoztatottak létszámának megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból.
Amennyiben egy foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltatós, egy vagy több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve ágazati kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében csak egyet, mégpedig a legmagasabb szintűt lehet figyelembe venni.
Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkavállalói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.

"H1" - feltétel:
4. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalán résztvevő országos munkavállalói szövetséghez való tartozás
A szempontra összesen 10 pont osztható fel.
Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai az OÉT munkavállalói oldalon résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.

"I1" - feltétel:
5. Az ágazat nemzetközi munkavállalói szervezeteihez való tartozás
A szempontra összesen 5 pont osztható fel.

A munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkavállalói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkavállalói szervezet, akkor az egyes szervezeteknek a többi négy feltételhez tartozó pontszámait a 100/95-szörösükre kell emelni.

II.1.2.A munkáltatói érdekképviseletek pontértékének meghatározása

"J" - feltétel:
1.A képviselt gazdasági szervezetek munkaviszony keretében foglalkoztatottainak száma
A szempontra összesen 25 pont osztható fel.
Az ágazatban - főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál - foglalkoztatott összlétszám felel meg 25 pontnak.
A munkáltatói érdekképviselet, az ágazatba besorolt érdekképviseleti tag munkáltatóknál (gazdálkodó szervezetnél) munkaviszony keretében foglalkoztatott létszámának megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból.

"K" - feltétel:
2.A képviselt gazdasági szervezetek nettó árbevétele
A szempontra összesen 25 pont osztható fel.
Az ágazat éves nettó árbevétele felel meg 25 pontnak.
A munkáltatói érdekképviselet, az ágazatba besorolt munkáltatói érdekképviseleti tag munkáltatók éves nettó árbevételének megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból.

"L" - feltétel:
3.A munkáltatói érdekképviselet tagjainak száma
A szempontra összesen 20 pont osztható fel.
Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatók (gazdálkodó szervezetek) száma felel meg 20 pontnak.
A munkáltatói érdekképviselet, az ágazatba főtevékenység alapján besorolt érdekképviseleti tag munkáltatók számának megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból.

"G2" - feltétel:
4.A szociális párbeszédben való eddigi részvétel
A szempontra összesen 15 pont osztható fel.
Az ágazatban - főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál -foglalkoztatott összlétszám felel meg 15 pontnak.
A munkáltatói érdekképviselet, a maga és tagszervezetei által is kötött és az ágazatban hatályos kollektív szerződések által lefedett létszámnak megfelelő százalékban részesedik a felosztható pontszámból.
Amennyiben egy foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltatós, egy vagy több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve ágazati kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében csak egyet, mégpedig a legmagasabb szintűt lehet figyelembe venni.
Amennyiben van az ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseletek egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.

"H2" - feltétel:
5.Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalán résztvevő országos munkáltatói szövetséghez való tartozás
A szempontra összesen 10 pont osztható fel.
A munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai az OÉT munkáltatói oldalon résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.

"I2" - feltétel:
6.Az ágazat nemzetközi munkáltatói szervezeteihez való tartozás
A szempontra összesen 5 pont osztható fel.
A munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkáltatói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkáltatói szervezet, akkor az egyes szervezeteknek a többi öt feltételhez tartozó pontszámait a 100/95-szörösükre kell emelni.

Kiegészítő szabály, mindkét oldal esetében:
Amennyiben az azonos oldalon részt vevő valamely érdekképviseleti szervezet(ek) nem éri(k) el a 10 pontot, a döntéshozatali jogosultság feltételeinek való megfelelés érdekében más részt vevő szervezettel, vagy szervezetekkel koalícióra léphet(nek). Amennyiben a koalícióra lépett érdekképviseletek együttesen a 10 pontot elérik, döntéshozatali jogosultságukat közösen (egy szervezetként) gyakorolják. A koalíciók száma nem korlátozott.

Koalíciókötés esetén a koalíciót kötő szervezeteknél, az általános feltételeknél a "C" feltételre vonatkozóan mindig az előnyösebb pozícióban lévő szervezet adatait kell figyelembe venni.

Koalíciókötéssel reprezentativitás nem jöhet létre.

Az ágazati szintű adatokat (a mutatók nevezőjét) az FMM, az érdekképviseletekre vonatkozókat (a mutatók számlálóját) az érintett érdekképviselet biztosítja.

A döntési jogosultság megállapítására az eljárást a Részvételt Megállapító Bizottság folytatja le.

II.2. Az ÁPB-k döntési rendszere
Az ÁPB-k, döntési rendszerüket illetően két megoldás közül választhatnak:

II.2.1. Megállapodásos döntési rendszer
Az ÁPB tagjai - valamennyi résztvevő konszenzusával - megállapodnak és alapszabályban (ügyrendben) rögzítik, hogy az ÁPB milyen eljárás szerint hozza meg döntéseit, illetve a döntések során az ÁPB oldalait és az egyes tagokat milyen jogok illetik meg. Az eljárásnak tartalmaznia kell az oldalakon belüli szavazás rendjét is. Új tag csatlakozásakor a reprezentativitást újra kell vizsgálni, amennyiben egy ÁPB tag kezdeményezi.
A reprezentativitás megállapítása ebben a döntési rendszerben is csak a IV. pont szerinti eljárással történhet.

II.2.2. Nem megállapodásos döntési rendszer
Abban az esetben, ha az ÁPB nem állapodik meg saját döntési rendszeréről, akkor döntéseit az e pontban foglaltak szerint hozza meg.


II.2.2.1. Az ÁPB tagjainak státusza
Az ÁPB tagjai különféle státusszal rendelkezhetnek:

*
tag - konzultációs joggal
*
tag - döntési joggal, mely lehet
o
egyszerű döntési jog
o
reprezentatív tagi döntési jog.

II.2.2.1.1. Konzultációs joggal rendelkező tag

"SKA" - feltétel:
a.) az I.2 pont szerinti általános ("A" - "D") feltételeknek egyébként megfelelő ágazati érdekképviselet, amennyiben előzetesen kinyilvánítja, hogy csak a konzultációs és tájékozódási jogokkal kíván élni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az érdekképviselet minden döntésről - pl. a bizottság ügyrendjének vagy napirendjének elfogadása, állásfoglalás, ajánlás meghatározása, kollektív szerződés aláírása - előzetesen lemond. Az ezirányú nyilatkozat azonban bármikor visszavonható, de ez esetben az adott érdekképviselet csak akkor lehet döntési jogú tagja az ÁPB-nek, ha a döntési jogosultsághoz szükséges speciális feltételeknek megfelel, vagy az ÁPB tagjai ezzel egyetértenek.

"SKB"- feltétel:
b) Ugyancsak konzultációs joggal rendelkező tag az az I.2. pont szerinti ("A" - "D") feltételeknek egyébként megfelelő ágazati érdekképviselet, amely a II.1. pontban megfogalmazott feltétel-rendszer alapján a 10 pontot nem éri el.

II.2.2.1.2. Döntési joggal rendelkező tag

Egyszerű döntési joggal rendelkező tag
"SD"- feltétel:
Egyszerű döntési joggal rendelkezik a tag, ha ebben az ÁPB tagjai egyetértenek. Egyetértés hiányában az érdekképviselet akkor rendelkezik döntési joggal, ha a II.1. pont szerinti számítás alapján pontértéke eléri a 10 pontot.

Amennyiben egy érdekképviselet a reprezentatív szervezeti státushoz kapcsolódó döntési jogokkal [3] kíván rendelkezni, kérnie kell a reprezentativitás vizsgálatát az FMM-től, az alábbiak szerint:

"SR1" - feltétel:
ba) Reprezentatív az a munkavállalói érdekképviselet, amelynek a II.1.1 pont szerinti számítás 1-3. szempontjaira kapott pontjai összege eléri a 10 pontot.
"SR2" - feltétel:
bb) Reprezentatív az a munkáltatói érdekképviselet, amelynek a II.1.2 pont szerinti számítás 1-4. szempontjaira kapott pontjai összege eléri a 10 pontot.

II.2.2.2. A szavazás rendje
Az ÁPB döntéseit konszenzussal hozza.
Az ÁPB munkavállalói és munkáltatói oldalának minden esetben csak egy szavazata lehet.
Az oldalakon belüli szavazás rendjéről az oldalak állapodnak meg, de amennyiben ez nem történik meg, akkor az oldalon résztvevők pontszáma alapján számított, a pontok 2/3-át elérő szavazatok által támogatott javaslat tekintendő az oldal álláspontjának.

III. Az ÁPB létrejöttének eljárása

III.1. Az ÁPB létrehozataláról egy vagy több, az adott ágazatban (alágazatban, szakágazatban) működő ágazati (alágazati, szakágazati) szintű munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviselet írásban megállapodást köt, melyben kijelentik, hogy a I.2. pont szerinti ("A"-"D") feltételeknek megfelelnek és kinyilvánítják szándékukat ÁPB megalakítására.

III.2. A megállapodást (annak egy, eredeti aláírásokkal ellátott példányát) az azt kötő érdekképviseleti szervezetek megküldik az Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak [4]. A megállapodáshoz az 1/a sz. melléklet ** szerinti dokumentumokat kell csatolni.

III.3. Az ÁPB-ben való részvétel általános feltételeinek meglétét, a reprezentativitási szempontoknak való megfelelést, valamint az ÁPB-k által megalkotott döntési rendszer hiányában a pontértékek megállapítását a Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: RMB) végzi el, a benyújtott dokumentumok és adatok vizsgálata alapján. Az RMB feladata - a hatályos jogi keretek között - csak a tények megállapítására és a tényekből levont következtetésekre terjed ki, melyek alapján döntést hoz.
Az RMB-nek - vitás kérdések elbírálása során - joga van az érdekképviseletek egyedi nyilvántartásaiba, az RMB-nek szolgáltatott összesített adatok forrásául szolgáló egyedi adatokba betekinteni.

III.3.1. Az RMB létrehozása és működése:
a) *** Az RMB-t az ÁPBT hozza létre, mégpedig oly módon, hogy mind a három oldal három-három főt (továbbá oldalanként egy-egy póttagot) delegál elsősorban a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) közvetítői listájából. A delegált RMB tagok közül oldalanként egy-egy fő MKDSZ tagságtól függetlenül jelölhető.
b) Az RMB tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a következők:



1. Az RMB-be csak olyan személy delegálható, aki

*
ÁPB-nak nem tagja, illetve
*
nem tölt be elnöki, vagy titkári funkciót, illetve
*
ha előbbiekről a delegálását követő 30. napig lemond.

2. Az RMB-be delegált személy nem vehet részt olyan szervezet tagságának elbírálási eljárásában

*
amellyel, vagy amelynek tagszervezetével munkaviszonyban, vagy munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban áll,
*
amelynek, vagy amely tagszervezetének választott tisztségviselője, illetve
*
ha olyan érdekképviselettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője, melynek a vizsgált szervezet tagszervezete.

E feltételek a fent említett jogviszonyok megszűnése után egy évig állnak fenn.

c) Az RMB tagjai közül soros elnököt választ. Az elnök mandátuma fél évre szól és oldalankénti rotációval változik.
d) Az RMB a részvétel megállapításával, a reprezentativitás meghatározásával kapcsolatos döntéseit többségi szavazással hozza meg, azzal a megkötéssel, hogy mind a három oldalról legalább egy igen szavazatnak lennie kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
e) Az RMB ülései nem nyilvánosak, de az RMB által vizsgált, érintett szervezet képviselőjét, valamint az illetékes ÁPB elnökét/ társelnökeit az ülésre meg kell hívni.
f) Az RMB döntéseinek felülvizsgálatára kérelemmel lehet fordulni az ÁPBT-hez. A felülvizsgálati eljárás szabályait az ÁPBT alakítja ki.
g) Az RMB feladatainak ellátásához az adminisztratív, technikai hátteret az FMM biztosítja. Az FMM készíti elő a döntésekhez szükséges adatgyűjtést, adatszolgáltatást.
h) Az RMB tagjait díjazás, továbbá költségtérítés illeti meg.

III.3.2. Az RMB megvizsgálja, hogy

a) a megfelelő mellékletek csatolása megtörtént-e,
b) a mellékelt okiratokból az I.2. pontban szereplő feltételek fennállása megállapítható-e.

Az RMB szükség esetén - 30 napos határidővel - hiánypótlást kér. Az RMB legkésőbb az okiratok beérkezése után 30 nappal köteles a vizsgálatot elvégezni. Amennyiben hiánypótlás szükséges, a határidő 30 nappal meghosszabbodik.

III.4. Amennyiben a fenti feltételek teljesítése megtörtént, az FMM gondoskodik a már aláírt, de még nem véglegesített megállapodásnak az FMM honlapján és a Munkaügyi Közlönyben történő közzétételéről, valamint felkéri a szociális partnereket, hogy azt saját honlapjukon is tegyék közzé. Egyidejűleg felhívja a figyelmet arra, hogy azok a magukat az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletnek tekintő szervezetek, amelyek ugyancsak alapító tagként részt kívánnak venni az ÁPB munkájában, a Munkaügyi Közlönyben való megjelenés napjától számított 30 napos határidővel keressék meg az adott Ágazati Párbeszéd Bizottságot és az FMM-et.

III.5. A megállapodás Munkaügyi Közlönyben való közzétételétől számított 60 napon belül a megállapodást aláíró érdekképviseleti szervezetek elkészítik az ÁPB megalakulásáról szóló végleges megállapodást, és azt benyújtják az FMM-nek.

III.5.1. A véglegesített megállapodáshoz csatolni kell az újonnan csatlakozó szervezetek vonatkozásában a következőket:

*
a csatlakozni kívánó szervezetek felsorolását,
*
azon szervezetek felsorolását, melyek csatlakozását az alapító szervezetek elfogadták,
*
utóbbiak esetében csatolni kell az III.2. pontban szereplő, vonatkozó mellékleteket.

III.5.2. Azok az érdekképviseleti szervezetek, melyek csatlakozni kívántak valamely alakuló párbeszéd bizottsághoz, de az alapítók jelentkezésüket nem fogadták el, szintén az III.1. pontban szereplő megállapodás Munkaügyi Közlönyben való közzétételétől számított 60 napon belül közvetlenül az FMM-hez fordulhatnak, az III.2. pontban megjelölt mellékletek egyidejű csatolásával. Ezt követően az RMB az III.3.2. pontban foglaltaknak megfelelően jár el, melynek során megállapítja az egyes szervezetek csatlakozáshoz szükséges jogosultságát.

III.6. A fenti eljárás befejezését követően az FMM gondoskodik a véglegesített megállapodás közzétételéről az FMM honlapján, valamint a Munkaügyi Közlönyben. A véglegesített megállapodás közzététele után az ÁPB létrejötte időpontjának - a V. pont alkalmazása szempontjából is - az III.1. pontban szereplő megállapodás aláírásának napja tekintendő.

III.7. Tagok csatlakozása a már működő ÁPB-hez
Az ÁPB-hez történő csatlakozás lehetőségét az ÁPB-ben részt vevő alapító tagok az III.4. pontban szereplő közzétételt, illetve a III.5. pontban szereplő végleges megállapodást követően sem zárhatják ki.
Csatlakozott taggá válik az érdekképviseleti szervezet, ha az I.2. pontban szereplő feltételeknek megfelel és csatlakozási szándékát kinyilvánítja.
A csatlakozásról szóló kiegészítő megállapodással kapcsolatban az III. pontban foglaltak szerint kell eljárni.


IV. Az ÁPB tagjai státuszának, illetve reprezentativitásának megállapítása

A döntéshozatali jogosultságot - amennyiben a Bizottság a II.2.1. pont szerint nem állapodott meg - és az egyes szervezetek reprezentativitását az RMB állapítja meg, a II. pontban foglaltak alapján. A döntéshozatali jogosultság és a reprezentativitás megállapítását az FMM-től írásban kell kérni, a munkavállalói szervezeteknek a II.1.1, a munkáltatói szervezeteknek a II.1.2. pontban foglalt, az adott szervezetre vonatkozó adatok 1/b sz. melléklet szerinti szolgáltatása és dokumentálása mellett.
Az RMB, megérkezése után 30 napon belül bírálja el a megállapítás iránt benyújtott kérelmet, illetve ha az adatok kiegészítésre szorulnak 30 napon belül hiánypótlást kér. Ez esetben a bírálati idő a hiánypótlás megérkezésétől számított 30 nap.
Az egyes szervezeteknek az RMB által megállapított reprezentativitása addig érvényes, míg annak újra megállapítását a szervezet maga, vagy valamely más, az adott ágazatban érdekelt szervezet, illetve az Ágazati Párbeszéd Bizottság nem kéri, azzal a megszorítással, hogy a reprezentativitás megállapításától az új vizsgálatig legalább egy évnek el kell telnie.


V. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működése

Az ÁPB minden, a tagjai által fontosnak ítélt témával foglalkozhat. Így különösen konzultálhat az ágazatot érintő kérdésekről, javaslatot, állásfoglalást dolgozhat ki, meghívhatja konzultációra a témában érintett minisztérium, hatóság képviselőjét, továbbá - a hatályos Munka Törvénykönyve szerinti szabályok keretei között - kollektív szerződést köthet, és kérheti annak kiterjesztését a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztertől. A megkötött kollektív szerződéseket - a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - regisztráltatni kell.
Az ÁPB az általa elfogadott ügyrend alapján működik, amelyben - egyebek mellett - meghatározhatja tisztségviselőit, illetve szabályozhatja, hogy szervezetenként hány fő vehet részt ülésein.

V.1. Elnök, társelnök

V.1.1. Az ÁPB elnököt választhat.

a) Az elnök feladata, az ÁPB felhatalmazása alapján, az ÁPB képviselete, a Bizottság üléseinek vezetése, valamint a Bizottság oldalai közötti, esetleges konfliktusok kezelése is.
b) Az elnök a társadalmi párbeszéd ügyeiben járatos, szakmailag elismert, köztiszteletben álló, mindkét oldal által elfogadott, tevékenységi körében pártatlan személy.
c) Az elnököt az ÁPB javaslata alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nevezi ki
d) Az elnök tevékenységéért tiszteletdíjat kap, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelel, illetve kinevezésétől számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget megszünteti:

1) delegáltként az ÁPB munkájában nem vesz részt, és
2) nem tölt be ÁPB titkári funkciót és
3) az RMB-nek nem tagja és
4) az adott ÁPB egyetlen tagszervezetével sem áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve annak nem választott tisztségviselője és
5) olyan érdekképviselettel, melynek az adott ÁPB bármely tagja tagszervezete lenne nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban, illetve annak nem választott tisztségviselője.

e) Az elnöki funkciót egy személy egyszerre maximum 2 Bizottságban töltheti be. A Bizottság elnöke egyben az al-, illetve szakágazati bizottságok elnöke is lehet.
Ha egy elnököt több Bizottságban is elnöknek jelölnek, akkor annak a Bizottságnak, amely őt elsőként elnökké választotta, hozzájárulását kell adnia a további bizottságba való jelöléshez.

V.1.2. Amennyiben az ÁPB nem választ elnököt, a Bizottság munkáját egy-egy, az oldalak által delegált társelnök irányíthatja, aki egyben az oldal ügyvivője is.
Társelnököket minden al-, illetve szakágazati bizottságnak külön-külön kell megválasztania. A társelnökök díjazást nem kapnak.

V.2.Titkárságok
Az ÁPB-k munkáját titkárságok hivatottak segíteni.

A titkárságok feladata:

*
az ÁPB-k megbeszéléseinek, tárgyalásainak megszervezése,
*
jegyzőkönyvvezetés,
*
nyilvántartások vezetése,
*
közreműködés a szakmai elemzések, megállapodások, ajánlások, állásfoglalások tervezetének elkészítésében, valamint a Bizottság döntéseinek végrehajtásában

A titkárságok száma:
A megalakult és alakítandó ÁPB-k, al- és szakágazati bizottságaik adminisztratív, szervezési ügyeinek vitelére tikárságokat kell létrehozni. Önálló titkárság csak ágazati szintű bizottság mellett működik. Az alágazati, szakágazati titkársági feladatokat az adott ágazat (ahová az alágazat, szakágazat besorolt) titkársága látja el. A titkárságokat a bizottságok megalakulásával, munkájuk megindulásával párhuzamosan, az elfoglaltság szintjének megfelelő ütemben, fokozatosan célszerű felállítani.

A titkárságok létszáma:
A titkársági feladatok ellátására a titkárságokat működtető háttérintézmény keretei között jelenleg 8 státusz finanszírozására van lehetőség. Egy titkár több titkárság titkári feladatait is ellát(hat)ja.

A titkári munkakör betöltése különböző módon lehetséges:

*
az érintett szociális partnerek személyi javaslatot tesznek. Az alkalmazás és a jogviszony megszüntetése tripartit egyetértéssel történik,
*
rendes, vagy meghívásos pályázatot lehet kiírni. A pályázatot elbíráló bizottság tripartit.

A titkároknak - alkalmazásuk után - meg kell felelniük a következő összeférhetetlenségi szabályoknak:
Titkár csak olyan személy lehet, aki

*
az ÁPB-be résztvevőként nem delegált,
*
nem tölt be ÁPB elnöki funkciót,
*
az RMB-nek nem tagja,
*
az adott ÁPB egyetlen tagszervezetével sem áll munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve annak nem választott tisztségviselője,
*
olyan érdekképviselettel, melynek az adott ÁPB bármely tagja tagszervezete lenne nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban, illetve annak nem választott tisztségviselője.

A titkárságok működtetése:
A titkárságok működtetését, valamint a bizottsági munkaszervezéssel és információkkal való támogatását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium egy háttérintézményén keresztül valósítja meg.

A titkárságok elhelyezése:
A titkárságok jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vigadó utcai épületében bérelt, távközlési és informatikai hálózati lehetőségekkel már felszerelt helyiségeiben működnek.


VI. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének támogatása

A jelen megállapodásban foglaltaknak megfelelően létrejövő, vagy a már létező ÁPB-nak nyilatkoznia kell, hogy aláveti magát jelen dokumentumnak. A nyilatkozatot az ÁPB létrejöttétől számított 30 napon belül meg kell küldenie az FMM részére. A nyilatkozat megadása, valamint a regisztrációs eljárás lefolytatása feltétele a működéséhez kapcsolódó szolgáltatások (titkár, elnök) nyújtásának, igénybevételének

VI.1. Konfliktuskezelés
A szociális partnerek és a Kormány ajánlja az ÁPB-k számára, hogy szükség esetén (tárgyalások esetleges megakadása, konfliktushelyzet, stb.) vegyék igénybe a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat listáján szereplő, képzett közvetítők (ingyenes) segítségét, tanácsadását.


VII. Záradék

Amennyiben a jelen szabályozásban foglaltak alapján működő Ágazati Párbeszéd Bizottságok működése, tevékenysége, döntési eljárásai és kollektív szerződéskötési tevékenysége során - a szabályozás következtében - probléma merül fel, az érintett Bizottság, illetve az annak működésében érintett szervezet kérése alapján a problémát az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa megvitatja.

VIII. Jelen megállapodás érvényességének időtartama

A megállapodás az aláírást követő 15. napon lép hatályba, és az ÁPB létrehozását és működését szabályozó jogszabályok hatályba lépéséig kell alkalmazni.


IX. A jelen megállapodásban foglaltak nyilvánossága

A kormányzati oldal vállalja, hogy a jelen megállapodást a Magyar Közlönyben és a Munkaügyi Közlönyben, valamint honlapján megjeleníti, továbbá felkéri a szociális partnereket saját honlapjukon való megjelenítésére is.


X. A megállapodás aláírói
Jelen megállapodást a Kormánnyal a már megalakult Ágazati Párbeszéd Bizottságok munkavállalói és munkáltatói oldalainak ügyvivői írják alá, akik ezt követően felkérik az Ágazati Párbeszéd Bizottságok tagszervezeteit, hogy a megállapodáshoz aláírásukkal csatlakozzanak.

Budapest, 2004. szeptember 22.

Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság
Várhelyi Géza
Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetsége
Munkaadói oldal

Téglás József
Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
Munkavállalói oldal

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége