Huszonhárom esztendős észak-magyarországi áramszolgáltatói múlttal büszkélkedhet Pappné Kmetz Katalin, a hátralékkezelési osztály értékesítési előadója. Katika, aki az első perctől kezdve szakszervezeti tag, nem csupán a munkahelyén, a családjában is napról napra helytáll.
– Számítástechnikai operátorként kezdtem a cégnél – emlékezett a múltra –, majd voltam folyószámlás és adatkarbantartó is. Jelenlegi funkciómban jól érzem magam és ami talán még ennél is lényegesebb: Úgy gondolom, hogy biztos a helyem.
Jóban vannak
– Hányan dolgoznak az osztályukon?
– Ha jól számolom, tizenkilencen. Nincs gondunk, valamennyien jóban vagyunk egymással. Egyébként is békés természetű vagyok, szeretek dolgozni és szeretem a kolléganőimet is.
– Azt mondják, hogy az értékesítési területen munkálkodóknak igencsak érteniük kell az emberek, vagy inkább stílszerűen fogalmazva, a fogyasztók nyelvén!
– Az teljesen egyértelmű, hogy mindig és mindenkor meg kell találnunk a megfelelő hangot. Vannak kiabálós és könnyen kezelhető fogyasztók is. Aki nálunk jelentkezik ügyes-bajos gondjaival, azoknak igyekszünk segíteni. Hiszen késhet a fizetés, a járadék, vagy valamilyen okból akár a gyes és a nyugdíj is.
– Mit tesz akkor, ha a fogyasztó elismeri tartozását, de közli, pillanatnyilag fizetésképtelen.
– A körülményeket mérlegelve mód van a tartozás részletekben történő kiegyenlítésére és átütemezésére is. A területileg illetékes, vagy a legközelebb eső fogyasztói irodába kell befáradni a legutóbbi számlával és kolléganőim mindent elkövetnek a probléma megoldása érdekében.
– A társaságnak sokszor kell élnie a kikapcsolás „fegyverével"?
– A kikapcsolások száma általában nem változik, azt is mondhatom, hogy nem növekszik. Cégünk csak végső esetben él az áramszolgáltatásból való kizárással, hiszen az ÉMÁSZ Rt. a fogyasztókból él. Gyakran előfordul az is, hogy a kikapcsolás előtt a helyszínen fizetik ki a tartozást, vagy annak egy részét.
Kategóriát váltott
– Úgy fogalmazott, hogy elégedett a munkáltatójával. Kérem fejtse ki, mire gondolt?
– Készséggel, hiszen nincsenek titkaim. A közelmúltban átsoroltak az előadói munkakörbe, így kategóriát váltottam, aztán ehhez jött az idei béremelés is. Ezek sokat lendítettek rajtam. Azt is el kell mondanom, hogy tavaly egyben felvettem a kafetéria ötéves összegét, vagyis 750 ezer forintot.
– Gondolom már meg-volt a helye.
– Családi házban lakunk és az otthonunk szigetelésére költöttük.
– Mi történne akkor, ha – valamilyen okból – időközben távozna a társaságtól?
– Akkor természetesen vissza kellene fizetnem. Ilyen lépést azonban nem tervezek!
– Váltsunk témát, az olvasók bizonyára szívesen veszik, ha a családjáról is szólna néhány mondatban…
– Rendezett körülmények között élek, szép családom van. Nagyobbik lányom 20 esztendős, főiskolás Egerben. Kisebbik lányom 15 éves, és a miskolci Kossuth Gimnáziumban tanul. Vagyis már mindketten nagyok, nincs baj velük. A férjem szobafestő és mázoló, ugyancsak nagyon elfoglalt.
Édesanyja sokat segít
– Ki az „úr” a konyhában?
– Értem a kérdést! Drága jó édesanyám, aki 65 esztendős. Nem csupán főz, hanem mos, takarít és mindez nagyon sokat jelent. Elsősorban engem tehermentesít, adja isten, hogy még évtizedekig így legyen!
– Hol laknak?
– Nagyon szép környezetben, a Majális parkhoz közeli Csipkés utcában...
– ...akkor buszozhat, cipekedhet!
– Szerencsére nem így van. A lakásunk és a munkahelyem között ugyan tíz kilométer a távolság, de kocsival járunk. Igyekszünk együtt jönni-menni, közben elintézzük a bevásárlást is.
– Kerti munkák?
– Húúú, abból is van bőven. Füvesítünk, kapálunk, gyomlálunk. Örömmel mondom, hogy a lányaim is segítenek.
Meglepetést forralnak
– Mit gondol, meglepik valamivel anyák napján?
– Biztosan, hiszen ez tavaly, és persze a születésnapomon sem maradt el. A meglepetések készítéséből általában az egész család kiveszi a részét.
– Kirándulások, túrák, sportnapok?
– Ha az émászos szervezésű eseményekre gondol, akkor többnyire nem a válaszom. Még huszonnégy órára is nehéz elszakadni otthonról, a két, háromnapos kiruccanásokra pedig nem is vállalkozom.
Győri István
(Forrás: "forró drót" újság 11. évf. 4.sz.)