Szeptember 17-19-én került megrendezésre az idén utolsó háromnapos szeminárium abból a továbbképzési rendezvénysorozatból, melyet az EVDSZ tartott szakszervezeti tisztségviselőknek Budapesten, a Kék Duna Oktatási Centrumban. Az előadások témája főként a tagszervezés-tagtoborzás és az ehhez szükséges kommunikációs ismeretek voltak. A tréninget az ÉTOSZ szakértői tartották, az ország minden részéről érkezett fiataloknak.
Az oktatás első napján Kisgyörgy Sándor, az ÉTOSZ igazgatója beszélt a tagszervezés rendszeréről, a tudatos, előzetes felmérések alapján történő taglétszám-növelés folyamatáról. Egy érdekérvényesítő szervezet nagyrészt tagjaira számíthat igazán, nem mindegy tehát, milyen a szervezettsége és támogatottsága a szakszervezetnek. A saját célok meghatározása után a konkrét feladatmeghatározás, ehhez szükséges személyi feltételek, illetve egyéb technikai feltételek szükségesek. A részfeladatok elkülönítése átláthatóbbá és gördülékenyebbé teszi a tevékenységet, emellett a kidolgozott feladatterv könnyebben kezelhető mindenki számára.
A rendszerbe foglalt tagszervezés lényege, hogy a feladatok sorrendje meghatározott. Miután a tagszervezéssel aktívan foglalkozó személyek kiválasztásra kerültek, az ő feladatuk összegyűjteni a szervezettségi és statisztikai adatokat a munkavállalói csoportok létszámáról, melyeket a szakma, beosztás, kor is meghatároz többek között. A tagszervezési stratégia kialakítása rámutat azokra a folyamatos tevékenységekre, melyeket végezni szükséges - melyek azok az akciók és kampányok, ahol a munkavállalók megszólítására lehetőség nyílik. Fontos feladatuk van a tisztségviselőknek, bizalmiaknak a munka tekintetében és a továbbiakban is, hiszen a szakszervezeti tagokká vált munkavállalók esetében is rá kell mutatni az érdekérvényesítés előnyeire, a közösség összetartó erejére. Az érdekérvényesítő szervezetek vezetőinek tudniuk kell a munkahelyi kollektíva esetleges problémáiról, céljaikról és azokról a lehetőségekről, amik kedvezőbbé tehetik a mindennapi munkakörülményeket. Ez a másik oldalról is fontos, a szakszervezet eredményei, aktuális tevékenysége rendezvényeken, információs rendszereken, akár PR-tevékenységen keresztül juthat el a tagokhoz és más munkavállalókhoz. Nem elhanyagolható feladatot jelent a kiszervezésekkel járó állapotváltozás, illetve a nem-tag munkavállalók érdekeinek összehangolása a szakszervezeti célkitűzésekkel, annak érdekében, hogy felismerjék a tagság előnyeit.
A munkavállalók megszólítása nem könynyű feladat. Ehhez olyan habitusra van szükség, amely könnyen megoldja a kommunikációs feladatokat is és segít megismerni a dolgozók problémáit, felismerni érdekeiket - mondta Németh Márta tréningvezető, aki ismertette a tudatos kommunikáció fontosságát a tagszervezési folyamatban. A tisztségviselőknek tisztában kell lenniük azzal, saját maguk milyen mértékben rendelkeznek érdekérvényesítő képességgel. A beszélgetések, tárgyalások folyamán három alapvető tényezőt kell figyelembe venni. Az interakció tartalma a beszélgetés tárgya, de emellett a megfelelő körülmények megteremtése és a kölcsönös tisztelet elvárása alapvető követelmények. A szakszervezeti tisztségviselőnek azért is lényeges tulajdonsága a jó kommunikációs képesség és a személyes kontaktus megteremtésének könnyűsége, mivel ő tulajdonképpen egy közvetítő szerepet vállalt abban a folyamatban, mikor a munkavállalók problémái fogalmazódnak meg.
Az előadások mellett szituációs gyakorlatokra is sor került, melyek megmutatták a személyes kapcsolatépítés nehézségeit, illetve rámutattak arra, milyen módszerekkel lehet az érdekeket összhangba hozni és egységesen kifejezni.
Györki E.
enter>