Szerző: Forrás: liganet.hu

2009. június 25.

A 2010. évi adóváltozások a munkaadókat arra ösztönzik, hogy minél több embert foglalkoztassanak, ennek érdekében csökkennek az élőmunka terhei. A személyi jövedelemadó alsó sávhatára idén 1,9 millióra, jövőre 5 millió forintra emelkedik, ennek nyomán a havi nettó átlagkereset az átlagbér esetében 2010-ben 15 ezer forinttal nő. Az adócsökkentés fedezetét nagyrészt a forgalmi és a jövedéki adó emelése, valamint a vagyoni típusú adók bevezetése teremti meg.

Rolek Ferenc a munkaadói oldal szóvivőjeként kifejtette, hogy a rehabilitációs járulék ötszörös mértékre való emelése munkavállalónként 39 ezer forint többletköltséget jelent a munkaadóknak, miközben a tételes egészségügyi járulék (eho) eltörlése csak 23 ezer forint költségcsökkentést. A munkaadók számítása szerint a jövő évi adóváltozások nem csökkentik a vállalkozások terheit, inkább adóátrendezés valósul meg. A természetbeni juttatásoknál a gazdaságpolitikai megfontolásokat hiányolta a szóvivő, mert mint mondta, az üdülési csekkre iparágak épültek rá, megadóztatásával ezen ágazatok jelentős visszaesésével kell számolni.
A munkavállalói oldal szerint is meg kellene tartani az adómentes körben az üdülést, az étkezési támogatást, a helyi közlekedést és a beiskolázást. A szóvivő érthetetlennek nevezte, hogy a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetése nem került a kedvezményes kategóriába, holott az is az öngondoskodás része. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést szélesebb körben kellene lehetővé tenni (a javaslat szerint azok a magánpénztári tagok léphetnek vissza 2009 végéig, akik 2008. december 30-ig betöltötték az 52. életévüket), továbbá a tervezettnél átfogóbb módosítást tartanának szükségesnek. A bruttósítás nem teszi egyszerűbbé a rendszert, gyakorlatilag senki sem érti, pontosabban fogalmazva értelmét senki sem látja.
Az ülésen azon kívül, hogy az oldalak elmondták kritikai észrevételeiket, gyakorlatilag nem történt semmi. A hat konföderáció egyetértett és megállapodott, hogy a természetbeni juttatások - különösképpen az étkezési jegyek és üdülési csekkek, valamint az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztári befizetések - megadóztatása nem elfogadható. A megállapodás ellenére az Autonómok elnöke még aznap úgy nyilatkozott az MR1-Kossuth Rádiónak, hogy a szakszervezetek elfogadhatónak tartanák a felsorolt tételek megadóztatását, amennyiben az adó mértéke 20 százalék alá csökkenne. A LIGA álláspontja ezzel kapcsolatban, hogy a kormány kérlelhetetlen politikájával szemben most mindennél fontosabb volna az egységes fellépés, amelyet ilyen módon megtörni nem csak hiba, de bűn.
Az alkotmánybíróság 2008 októberében alkotmányellenesnek ítélte az OÉT-ről szóló törvény több rendelkezését. A LIGA az MTI-hez május 29-én eljuttatott közleményében bejelentette, az OÉT következő ülésén egy általuk kidolgozott választásos rendszerre tesznek javaslatot, mert szerintük „sem a munkavállalók, sem az ország érdekeit nem szolgálná a rendszerváltás óta eltelt húsz évben kialakult rendszer kormány által tervezett durva megváltoztatása.”
2009. június 2-án a LIGA Szakszervezetek elnökségi ülésén Horváth Lajos ügyvezető elnök (fotón) terjesztette elő a kormány 2010. évi adóterveiről szóló napirendet, melyet hosszas vita követett. Az elnökség tagjai és a konföderáció szakértői egyöntetűen úgy látták, hogy a csomag nem szolgálja a munkavállalók érdekeit és jelen formájában a gazdasági válságból való kilábalást sem segítheti elő. A LIGA elnöksége határozatban utasította el a kormány adóterveit.

A 2009. június 5-i OÉT ülésen a kormány adóterveiről Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket. Elmondta, hogy vagy a jövedelmek adóterheit csökkentik, vagy a kedvezmények körét hagyják meg. A kettő együtt nem lehetséges. Jelentős mértékű adócsökkentés legkorábban 2012-ben képzelhető el. A munkavállalói oldal megismételte álláspontját, hogy a 2010-es adótörvényeknek nincs köze a válságkezeléshez, a foglalkoztatást nem fogja növelni. A szuperbruttósítással kapcsolatban az oldal szóvivője elmondta, hogy a mai napig nem érti senki, mire jó ez, azon kívül, hogy jó kommunikációs trükk. A felső kulcs ötmillió forintnál lép be a tervek szerint, holott ez valójában a járulékokkal növelt összeg, azaz 3,9 millió forint. A természetbeni juttatásokkal kapcsolatban a szakszervezetek ismét elmondták, hogy egyes elemek megadóztatása világosan ellenkezik az ország gazdaságpolitikai érdekeivel, így az üdülési csekkre és az étkezési jegyekre iparágak épülnek. Ebbe a körbe tartózónak tartják a közösségi közlekedés támogatását is. Az önkéntes- és magánpénztári befizetések megadóztatása az öngondoskodás elvét sérti.
A munkaadói oldal a munkavállalókétól különböző érdekek mentén ugyan, de a jelenlegi adótervekkel nem értett egyet, azokat nem támogatta, és sürgette a részletes vita megindítását. A természetbeni juttatások esetében az oldal megérti a szűkítési szándékot, ám ezt szerintük ilyen gyorsan és drasztikusan nem lehet megoldani. Ha már a mentességet nem lehet fenntartani, akkor legalább egy, legfeljebb 10 százalékos kulccsal adózzanak az alapvető elemek. Ebbe tartozhatnának a képzések, a pénztári befizetések, az ételutalványok és az üdülési csekk. Tarthatatlannak nevezte a munkaadói oldal szóvivője a rehabilitációs járulék ötszörösére emelését és nem tartotta jó ötletnek a jövedéki adóemelésnél a benzin és az alkoholtermékek egy kalap alá vételét, mert míg az alkohol és a cigaretta élvezeti cikk, a benzin termelési tényező.
Katona Tamás elmondta, vagy az adómentes juttatások, ezen belül a kafetéria körét szűkíti a kormány, vagy az adóterheket mérsékli, s mivel az utóbbit javasolják a szakértők, a kafetéria elemeinek adómentessége elképzelhetetlen, az adómértékről érdemes tovább egyeztetni.

A június 12-i OÉT ülésen a munkavállalói oldal napirend előtt felszólalásában szóvá tette, hogy az évek óta húzódó, az Országos Érdekegyeztető Tanács jogállását tisztázó törvény Alkotmánybíróság (AB) általi módosításáról nem esett szó az OÉT-en. A munkaadói oldal szóvivője egyetértett a munkavállalói oldallal, mert a 20 éves együttműködés nagyon sok eredményt hozott, s nem volna jó, ha a törvényi helyzet megváltozna. A kormány nevében Herczog László röviden összegezte, hogy az OÉT jogállásáról szóló törvényt 2006-ban az országgyűlés elfogadta, de az AB úgy döntött, hogy a törvényben az OÉT egyetértési jogát konzultációs jogra kell módosítani. A kormánynak nincs más lehetősége, mint végrehajtani az AB határozatát. Horváth Lajos LIGA ügyvezető alelnök nem fogadta el a választ, szerinte több alternatíva létezik, hogy eleget lehessen tenni az AB kifogásainak.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a napirend bevezetőjében többek között elmondta, hogy a kormány elfogadva a szociális partnerek javaslatait, a 2010-es adóváltoztatásoknál a kafetéria 400 ezer forintos összeghatárát megszünteti, miközben egyes elemeinek lesznek korlátai. A kormány befogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a jövedelemadóból levonható legyen a tagdíj és a vagyonadó körébe nem kerülnek bele az üdülők. A munkavállalói oldal szóvivője elmondta, hogy az SZJA törvénnyel kapcsolatosan általában nem sikerült egy olyan, rendszerszintű változást elérni, hogy az alacsonyjövedelműek helyzete javuljon. A nem bér jellegű jövedelmek magadóztatását azért tartják a szakszervezetek elfogadhatatlannak, mert mindennapi szinten a munkavállaló nettó jövedelmét úgy számolja, hogy minden befolyó fillért összead. Ennek pedig részét képezi - az egyébként nemzeti társasjátékként kezelt - béren kívüli juttatások, vagy a természetbeni juttatások forintosítható része, mint például az étkezési jegy vagy az üdülési csekk. Ezért a legelterjedtebb ilyen juttatások kormány által javasolt mértékű megadóztatását nem tudják elfogadni. Az oldal szóvivőjének hozzászólását Horváth Lajos még azzal egészítette ki, hogy emlékeztetett: a korengedményes nyugdíj lehetőségét több helyen a vállalat biztosítja a munkavállaló részére, nem terhelve ezzel a társadalmat. Fontos volna, hogy ezt a lehetőséget megőrizze a kormány.
Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője a társasági adó és a rehabilitációs járulék tervezett mértékét tartotta a leginkább elfogadhatatlannak. Kifejtette, érthetetlen és értelmetlen az ún. szuperbruttósítás, ami csak félreértésekhez és adminisztratív többletmunkához vezet. Helyette egy átfogó adóreformra volna szükség, mely kiszélesítené az adózók körét, továbbá - a munkabéke megőrzése érdekében - a természetbeni juttatások megadóztatását a tervezett mértékben nagyon rossz ötletnek tartja, hiszen az adóterhek bevezetése esetén a munkáltatók kilencvenkilenc százaléka megszüntetné a juttatásokat. A vagyonadóról szólva elmondta, hogy habár annak szükségességét értik, a jelen koncepciót elutasítják.
Oszkó Péter a feltett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az egészség- és nyugdíjpénztárak öngondoskodásra ösztönző kiemelten fontos szerepét megértették, ebben tudnak kedvezményeket tenni. A hidegétkeztetési utalvány kapcsán azonban nem készek kedvezményes adókategóriát nyitni, de készek arra, hogy a melegétkeztetési utalványok havonta adható keretét megtoldják a hidegétkeztetési utalványokban adható összeg mértékével. A kedvezményes adó mértékét 25 százalékban látja elfogadhatónak a kormány.
A munkavállalói oldal válaszában kifejtette, hogy a javasolt 25 százalék még mindig túl magas és várhatóan nem hozza majd a várt költségvetési bevételeket. A most meghozott döntések igazán majd ősszel válnak konfliktusok forrásává, amikor a jövő évi bértárgyalások kezdődnek, valamint a tervezett módosítások országszerte számtalan kollektív szerződés újratárgyalását teszik szükségessé.

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége