< />
Szerző: Forrás: liganet.hu
2009. június 25.

OÉT ülések

A 2010. évi adóváltozások a munkaadókat arra ösztönzik, hogy minél több embert foglalkoztassanak, ennek érdekében csökkennek az élőmunka terhei. A személyi jövedelemadó alsó sávhatára idén 1,9 millióra, jövőre 5 millió forintra emelkedik, ennek nyomán a havi nettó átlagkereset az átlagbér esetében 2010-ben 15 ezer forinttal nő. Az adócsökkentés fedezetét nagyrészt a forgalmi és a jövedéki adó emelése, valamint a vagyoni típusú adók bevezetése teremti meg.
Rolek Ferenc a munkaadói oldal szóvivőjeként kifejtette, hogy a rehabilitációs járulék ötszörös mértékre való emelése munkavállalónként 39 ezer forint többletköltséget jelent a munkaadóknak, miközben a tételes egészségügyi járulék (eho) eltörlése csak 23 ezer forint költségcsökkentést. A munkaadók számítása szerint a jövő évi adóváltozások nem csökkentik a vállalkozások terheit, inkább adóátrendezés valósul meg. A természetbeni juttatásoknál a gazdaságpolitikai megfontolásokat hiányolta a szóvivő, mert mint mondta, az üdülési csekkre iparágak épültek rá, megadóztatásával ezen ágazatok jelentős visszaesésével kell számolni.
A munkavállalói oldal szerint is meg kellene tartani az adómentes körben az üdülést, az étkezési támogatást, a helyi közlekedést és a beiskolázást. A szóvivő érthetetlennek nevezte, hogy a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetése nem került a kedvezményes kategóriába, holott az is az öngondoskodás része. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést szélesebb körben kellene lehetővé tenni (a javaslat szerint azok a magánpénztári tagok léphetnek vissza 2009 végéig, akik 2008. december 30-ig betöltötték az 52. életévüket), továbbá a tervezettnél átfogóbb módosítást tartanának szükségesnek. A bruttósítás nem teszi egyszerűbbé a rendszert, gyakorlatilag senki sem érti, pontosabban fogalmazva értelmét senki sem látja.
Az ülésen azon kívül, hogy az oldalak elmondták kritikai észrevételeiket, gyakorlatilag nem történt semmi. A hat konföderáció egyetértett és megállapodott, hogy a természetbeni juttatások - különösképpen az étkezési jegyek és üdülési csekkek, valamint az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztári befizetések - megadóztatása nem elfogadható. A megállapodás ellenére az Autonómok elnöke még aznap úgy nyilatkozott az MR1-Kossuth Rádiónak, hogy a szakszervezetek elfogadhatónak tartanák a felsorolt tételek megadóztatását, amennyiben az adó mértéke 20 százalék alá csökkenne. A LIGA álláspontja ezzel kapcsolatban, hogy a kormány kérlelhetetlen politikájával szemben most mindennél fontosabb volna az egységes fellépés, amelyet ilyen módon megtörni nem csak hiba, de bűn.
Az alkotmánybíróság 2008 októberében alkotmányellenesnek ítélte az OÉT-ről szóló törvény több rendelkezését. A LIGA az MTI-hez május 29-én eljuttatott közleményében bejelentette, az OÉT következő ülésén egy általuk kidolgozott választásos rendszerre tesznek javaslatot, mert szerintük „sem a munkavállalók, sem az ország érdekeit nem szolgálná a rendszerváltás óta eltelt húsz évben kialakult rendszer kormány által tervezett durva megváltoztatása.”
2009. június 2-án a LIGA Szakszervezetek elnökségi ülésén Horváth Lajos ügyvezető elnök (fotón) terjesztette elő a kormány 2010. évi adóterveiről szóló napirendet, melyet hosszas vita követett. Az elnökség tagjai és a konföderáció szakértői egyöntetűen úgy látták, hogy a csomag nem szolgálja a munkavállalók érdekeit és jelen formájában a gazdasági válságból való kilábalást sem segítheti elő. A LIGA elnöksége határozatban utasította el a kormány adóterveit.

A 2009. június 5-i OÉT ülésen a kormány adóterveiről Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket. Elmondta, hogy vagy a jövedelmek adóterheit csökkentik, vagy a kedvezmények körét hagyják meg. A kettő együtt nem lehetséges. Jelentős mértékű adócsökkentés legkorábban 2012-ben képzelhető el. A munkavállalói oldal megismételte álláspontját, hogy a 2010-es adótörvényeknek nincs köze a válságkezeléshez, a foglalkoztatást nem fogja növelni. A szuperbruttósítással kapcsolatban az oldal szóvivője elmondta, hogy a mai napig nem érti senki, mire jó ez, azon kívül, hogy jó kommunikációs trükk. A felső kulcs ötmillió forintnál lép be a tervek szerint, holott ez valójában a járulékokkal növelt összeg, azaz 3,9 millió forint. A természetbeni juttatásokkal kapcsolatban a szakszervezetek ismét elmondták, hogy egyes elemek megadóztatása világosan ellenkezik az ország gazdaságpolitikai érdekeivel, így az üdülési csekkre és az étkezési jegyekre iparágak épülnek. Ebbe a körbe tartózónak tartják a közösségi közlekedés támogatását is. Az önkéntes- és magánpénztári befizetések megadóztatása az öngondoskodás elvét sérti.
A munkaadói oldal a munkavállalókétól különböző érdekek mentén ugyan, de a jelenlegi adótervekkel nem értett egyet, azokat nem támogatta, és sürgette a részletes vita megindítását. A természetbeni juttatások esetében az oldal megérti a szűkítési szándékot, ám ezt szerintük ilyen gyorsan és drasztikusan nem lehet megoldani. Ha már a mentességet nem lehet fenntartani, akkor legalább egy, legfeljebb 10 százalékos kulccsal adózzanak az alapvető elemek. Ebbe tartozhatnának a képzések, a pénztári befizetések, az ételutalványok és az üdülési csekk. Tarthatatlannak nevezte a munkaadói oldal szóvivője a rehabilitációs járulék ötszörösére emelését és nem tartotta jó ötletnek a jövedéki adóemelésnél a benzin és az alkoholtermékek egy kalap alá vételét, mert míg az alkohol és a cigaretta élvezeti cikk, a benzin termelési tényező.
Katona Tamás elmondta, vagy az adómentes juttatások, ezen belül a kafetéria körét szűkíti a kormány, vagy az adóterheket mérsékli, s mivel az utóbbit javasolják a szakértők, a kafetéria elemeinek adómentessége elképzelhetetlen, az adómértékről érdemes tovább egyeztetni.

A június 12-i OÉT ülésen a munkavállalói oldal napirend előtt felszólalásában szóvá tette, hogy az évek óta húzódó, az Országos Érdekegyeztető Tanács jogállását tisztázó törvény Alkotmánybíróság (AB) általi módosításáról nem esett szó az OÉT-en. A munkaadói oldal szóvivője egyetértett a munkavállalói oldallal, mert a 20 éves együttműködés nagyon sok eredményt hozott, s nem volna jó, ha a törvényi helyzet megváltozna. A kormány nevében Herczog László röviden összegezte, hogy az OÉT jogállásáról szóló törvényt 2006-ban az országgyűlés elfogadta, de az AB úgy döntött, hogy a törvényben az OÉT egyetértési jogát konzultációs jogra kell módosítani. A kormánynak nincs más lehetősége, mint végrehajtani az AB határozatát. Horváth Lajos LIGA ügyvezető alelnök nem fogadta el a választ, szerinte több alternatíva létezik, hogy eleget lehessen tenni az AB kifogásainak.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a napirend bevezetőjében többek között elmondta, hogy a kormány elfogadva a szociális partnerek javaslatait, a 2010-es adóváltoztatásoknál a kafetéria 400 ezer forintos összeghatárát megszünteti, miközben egyes elemeinek lesznek korlátai. A kormány befogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a jövedelemadóból levonható legyen a tagdíj és a vagyonadó körébe nem kerülnek bele az üdülők. A munkavállalói oldal szóvivője elmondta, hogy az SZJA törvénnyel kapcsolatosan általában nem sikerült egy olyan, rendszerszintű változást elérni, hogy az alacsonyjövedelműek helyzete javuljon. A nem bér jellegű jövedelmek magadóztatását azért tartják a szakszervezetek elfogadhatatlannak, mert mindennapi szinten a munkavállaló nettó jövedelmét úgy számolja, hogy minden befolyó fillért összead. Ennek pedig részét képezi - az egyébként nemzeti társasjátékként kezelt - béren kívüli juttatások, vagy a természetbeni juttatások forintosítható része, mint például az étkezési jegy vagy az üdülési csekk. Ezért a legelterjedtebb ilyen juttatások kormány által javasolt mértékű megadóztatását nem tudják elfogadni. Az oldal szóvivőjének hozzászólását Horváth Lajos még azzal egészítette ki, hogy emlékeztetett: a korengedményes nyugdíj lehetőségét több helyen a vállalat biztosítja a munkavállaló részére, nem terhelve ezzel a társadalmat. Fontos volna, hogy ezt a lehetőséget megőrizze a kormány.
Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője a társasági adó és a rehabilitációs járulék tervezett mértékét tartotta a leginkább elfogadhatatlannak. Kifejtette, érthetetlen és értelmetlen az ún. szuperbruttósítás, ami csak félreértésekhez és adminisztratív többletmunkához vezet. Helyette egy átfogó adóreformra volna szükség, mely kiszélesítené az adózók körét, továbbá - a munkabéke megőrzése érdekében - a természetbeni juttatások megadóztatását a tervezett mértékben nagyon rossz ötletnek tartja, hiszen az adóterhek bevezetése esetén a munkáltatók kilencvenkilenc százaléka megszüntetné a juttatásokat. A vagyonadóról szólva elmondta, hogy habár annak szükségességét értik, a jelen koncepciót elutasítják.
Oszkó Péter a feltett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az egészség- és nyugdíjpénztárak öngondoskodásra ösztönző kiemelten fontos szerepét megértették, ebben tudnak kedvezményeket tenni. A hidegétkeztetési utalvány kapcsán azonban nem készek kedvezményes adókategóriát nyitni, de készek arra, hogy a melegétkeztetési utalványok havonta adható keretét megtoldják a hidegétkeztetési utalványokban adható összeg mértékével. A kedvezményes adó mértékét 25 százalékban látja elfogadhatónak a kormány.
A munkavállalói oldal válaszában kifejtette, hogy a javasolt 25 százalék még mindig túl magas és várhatóan nem hozza majd a várt költségvetési bevételeket. A most meghozott döntések igazán majd ősszel válnak konfliktusok forrásává, amikor a jövő évi bértárgyalások kezdődnek, valamint a tervezett módosítások országszerte számtalan kollektív szerződés újratárgyalását teszik szükségessé.
Küldje tovább! Nyomtatható verzió Vissza a lap tetejére
Hozzászólás írása:
Kérjük írja be az ellenőrző kódot!
Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete AES-Tisza Erőmű Kft. VDSZSZ Tagszakszervezet Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete Budapesti Erőművek Szakszervezete Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Borsodi Energetikai Kft. Szakszervezeti Bizottsága Dél-dunántúli Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport Szakszervezete Dunamenti Hőerőmű Vállalat Munkástanács Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Elektromos Szakszervezet Energiaipari Karbantartók Szakszervezete Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Ifjúsági Tagozat Komlói Fűtőerőmű Zrt. Dolgozóinak Szakszervezete Miskolci Erőmű Szakszervezet Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete MVM Magyar Villamos Művek Dolgozóinak Szakszervezete MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat VDSZSZ OVIT Rt. Tagszakszervezet Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Pannonpower Rt. Villamosenergia-ipari Dolgozóinak Szakszervezete Schneider Electric Rt. Szakszervezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Munkavállalóinak Szakszervezete Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ERBE Kft. Szakszervezete Villkesz Kft. Szakszervezete Villamosenergia-ipari Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezete Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Rendszerirányító és Üzemeltető Szakszervezete Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Fóruma
A Szakszervezetek.hu Press legfrissebb hírei

Szolgáltatások

2016.01.13 07:01 - Aliraza521

Csalnak-e a munkáltatók?

2015.01.06 07:39 - mariamunir

Erőművek és Szolgáltatók

2015.01.02 12:51 - qudsia

Mi újság a PADOSZ-nál?

2015.01.02 12:51 - qudsia
Még több téma...