Az EVDSZ szövetségi vezetőségi ülését június 3-án délelőtt Poroszlón tartotta, majd ezt követően német-magyar közös konferenciára került sor. Megismerhették a ver.di szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét, szervezet felépítését és kapcsolatrendszerét. A német és magyar szakszervezeti szövetség közös állásfoglalásban rögzítette további együttműködését a két ország munkavállalóinak érdekében. Kinyilvánította azon szándékát, hogy kiemelten kezeli az Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottság adta lehetőségeket a nemzetközi vállalatok működésével kapcsolatos kérdések terén. A délelőtt folyamán napirendi pontok voltak az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása, a ver.di szakszervezettel való közös állásfoglalás ismertetése, az EVDSZ idei oktatási terve, a szakszervezeti honlap szerkesztéséhez való ajánlások, és a VTMSZ-szel való tárgyalások jelenlegi helyzete a szociális juttatások tárgyában.

A kialakított oktatási terv előre meghatározott ütemben halad, az év felénél járva már több képzésen vehettek részt a szakszervezeti tisztségviselők, testületi tagok, munkavédelmi képviselők, fiatal munkavállalók, bizalmiak. A szövetség az oktatási program kialakításakor figyelembe vette a LIGA Szakszervezetek éves képzési rendezvényeit, melyeken az EVDSZ képviselői is több esetben részt vettek. A saját szervezésben megrendezett oktatások között többet a helyi szervezetek tartanak meg, melyek leginkább a szakszervezeti alapismeretek témakörre támaszkodnak. Dr. Kiss Mihály hozzászólásában megemlítette, tapasztalatai szerint vannak hiányosságok az érdekvédelemről való tudást illetően. A szakértő leginkább két témát emelne ki a további oktatások terén, ezek a szakszervezeti jogosítványokról és a kollektív szerződésekről szóló tájékoztatások a tisztségviselők számára. Megengedhetetlen, mondta Kiss Mihály, hogy azért ne legyen kihasználva egy-egy lehetőség, jogosítvány, mert nem ismert a megléte. Bényei László (TIVISZ) a fiatalok továbbképzését emelte ki, mely során a pályakezdő munkavállalók ismeretet szerezhetnek a munka világáról, hiszen a közoktatási intézmények ezekkel a tananyagokkal nem szolgálnak. Medveczki Zsolt (MEVISZ) beszámolt saját tapasztalatairól az oktatási intézményekkel kapcsolatban: Sajnálatos módon az iskolák nem felkészültek a munkahelyek bemutatásával, a szociális párbeszéd hazai helyzetének ismertetésével, illetve elzárkóznak a szakszervezet felajánlásaitól annak ellenére, hogy saját körben nem tudják kielégíteni ezt az igényt, a végzős diákok számára a munkahelyek teljesen ismeretlen világot jelentenek.

Harmadik napirendi pont volt a szakszervezeti honlaphoz való ajánlások a tagszakszervezetek alhonlapjait illetően. Gál Rezső, az EVDSZ elnöke kijelentette, minden technikai eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy a szövetség tagjai az internetes felületen adjanak számot saját tevékenységükről, programjaikról, céljaikról. A saját tagok megismertetése és a szervezet munkájának népszerűsítése nem csupán az iparágon belül, hanem minden állampolgár, sőt határon túli érdekvédelmi szervezetek számára is hatékonyabb lehet a legújabb technológia felhasználásával. -Többet várunk el magunktól, ezért kritikával illetem a tagszervezetek azon részét, melyek nem használják fel kielégítő módon ezt a lehetőséget. Az eszköz a kezünkben van, ezért határozzunk meg egy elvárást és egy ajánlást magunk számára a honlappal kapcsolatban. Minden tagszakszervezet rendelkezik alhonlappal, melynek feltöltése nem csupán az adott szervezet munkáját, hanem a többi tagét is segíti. Az információáramlás jelenleg elengedhetetlen a modern, hatékony kommunikációhoz, ezt a lehetőséget az európai érdekképviseleti szervezetek már felismerték. Nem maradhatunk le mi sem! - mondta Gál Rezső.

Dr. Szilágyi József kiemelte az információ fontosságát, mely nem csupán a tagok részére, hanem az összes internetet használó számára népszerűsíti a szövetség munkáját, filozófiáját, eredményeit. - Legyen meg egy szándék és akarat arra nézve, hogy vonzóvá tegyük az EVDSZ tevékenységét mindenki számára, de ehhez minden szervezetünk munkájának hozzájárulása szükséges. Kádi Tünde, a www.vd.hu főszerkesztője megköszönte mindazon tagszervezeteknél levő képviselő munkáját, akik lelkiismeretesen és tevékenyen részt vesznek a honlap jobbá és szebbé tételében, az ismeretek közzétételében.

Ezt követően dr. Szilágyi József ismertette a szociális juttatásokról szóló tárgyalások helyzetét, melyet a munkaadói szövetséggel folytatnak a Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottságban. Jelenleg a tárgyalások arról szólnak, hogy az egy főre jutó szociális juttatásokat hogyan számítsuk és milyen információadási kötelezettséget alkalmazzunk. A VTMSZ-szel való egyeztetések alatt sor került az adatok összesítésére, mely lehetővé teszi, hogy a munkáltatói és munkavállalói ajánlással induljon a következő bér- és szociális tárgyalás. A következő, októberi egyeztetések előtt minden iparági társaságnál ajánlatos egy megállapodás kötése a szociális elemekről, ezek egyeztetése, mely alapján meghatározható az iparági, egy főre jutó érték. A hozzászólások során kifejezésre került, hogy jól értelmezhető módon definiálni szükséges a szociális juttatások, a béren kívüli juttatások, a kafetéria fogalmakat, illetve felmerült a VIT Nyugdíjpénztár nyitott volta és ennek következményei a szociális juttatásokkal kapcsolatban. Dr. Kiss Mihály megemlítette, hogy az MVM-en belül is eltérőek a szociális juttatások elemei, az egységes kimutatás elkészítésének voltak nehézségei. Ilyenek például, hogy a menedzsment nem teljes körűen szolgáltatott adatokat a belső tartalmakkal kapcsolatban, viszont figyelembe kell azt is venni, nem csak azért lehet az egy főre eső érték nagyobb összeg, mert kiemelt szinten kapnak a munkavállalók juttatásokat. Példaként említette az atomerőműben alkalmazott primerköri étkeztetést, melyet szintén ebbe a körbe sorol a cég humánpolitikája.

Ne hagyjuk, hogy bezárják a Vértesi Erőművet!

A szövetségi vezetőségi ülésen Ácsi Péter, a DUVISZ elnökhelyettesének tájékoztatója hangzott el a Vértesi Erőmű ZRt. jelenlegi helyzetéről. Az erőmű és bányaüzem dolgozóit, a szakszervezeteket is váratlanul érte a Magyar Villamos Művek Zrt. és a VE ZRt. rendkívüli közgyűlésén hozott határozatok, mely szerint felszámolásra kerülnek az üzemek. Mindezzel több ezer család megélhetése kerülne veszélybe, mivel nincs előzetes terv a bezárás utáni megnyugtató konszolidációra, a munkahelyet vesztett emberek átképzéséről, új munkahelyek teremtéséről sem. A régióban számos település vezetője tiltakozik az eljárás ellen az érdekvédelmi vezetőkkel és munkavállalókkal együtt, a vészterhes ügyet a parlament is tárgyalta. A jelenlegi helyzet szerint a Márkushegyi Bányaüzem 2010. december 31-ig üzemel. Az öszszefogás széleskörű az erőmű továbbműködtetése érdekében, a helyi szakszervezet által szervezett tiltakozó demonstráció zajlott le az erőmű előtt, és további tiltakozó akciókat helyezett kilátásba a DUVISZ. Ácsi Péter elmondta, a szakszervezet írásos anyagot juttatott el több napi- és hetilaphoz, de a médiumok sajnálatos módon elzárkóznak annak közlésétől. Mindezek mellett olyan téves információk jelennek meg a sajtóban, melyek a közvéleményt nagymértékben félrevezetik, ezért a DUVISZ más lehetőséget nem látva fizetett hirdetésben kénytelen tájékoztatni a nyilvánosságot. A képviselő megköszönte az eddigi erőfeszítéseket és a szolidaritást, melyet a tagszakszervezetek, más vállalatok munkavállalói, az állampolgárok kifejezték egyet nem értésüket és felháborodásukat az eljárás ellen, mely a Vértesi Erőmű és Márkushegyi Bányaüzemmel kapcsolatban folyik.
Medveczki Zsolt, a MEVISZ titkára a Mátrai Erőműről és a hazai szénbázisú villamosenergia-termelés jelenlegi helyzetéről és várható jövőjéről adott tájékoztatót. - Nincs okunk arra, hogy megnyugodjunk, ha csak a vértesi erőművel kapcsolatos döntéseket tekintjük is. A szén-dioxid kvótával kapcsolatos tervek, a biomassza előtérbe helyezése azt eredményezte, hogy inkább a drágábban termelt, sőt határokon túlról érkező "feketeáramot" preferálják, mint a megbízható és sokkal olcsóbb hazai villamos energiát. Üdvözöljük mi is a gázalapú erőművek és szélerőművek alapítását, de a munkahelyteremtés sokkal alacsonyabb mértékű lesz ezek által, mint az a mennyiségű munkahelyvesztés, ami a szénbázisú áramtermelő üzemek bezárása kapcsán keletkezik. Siralmas lehet a jövő a jelenlegi kilátások szerint, hiába van jelentős mennyiségű fosszilis energiahordozó, azt csak évtizedek múltán tervezik felhasználni, nem most. Mindezt azért, mert a többségi tulajdonost csupán az adózás előtti eredmények, a döntéshozókat pedig a kvótaelosztásból eredő adóbevételek érdeklik. A munkahelyek, munkavállalók helyzete a legkevésbé sem - jelentette ki Medveczki Zsolt.

Az erőművek helyzetének ismertetése után Berkes Sándor, a MÉSZ elnöke vitaindító programot kezdeményezett a váltóműszakban dolgozók elvesztegetett egészségének kezelésére. Erre várják az építő jellegű javaslatokat az érintettektől, a szakemberektől, az érdekvédelemtől. A programterv célja, hogy feltárja azokat a tennivalókat, melyek segíthetnek javítani a váltóműszakos dolgozók munkahelyi- és életkörülményein, vizsgálatot indítani annak érdekében, milyen mértékben károsodik az egészsége annak a munkavállalónak, aki hosszú évekig műszakban vállalja a munkáját. Sajnálatos tény, hogy a váltóműszakos korkedvezmény, mint a váltóműszakosok problémáinak kezelésére szolgáló intézmény továbbműködtetésének esélye nagyon kicsi. Azonkívül a jelenleg meglevő korengedmény lehetőségének továbbra is meg kell maradnia a műszakosok számára, ennek érdekében minden alternatívát szükséges meggondolni, illetve egy előzetes kockázatelemzés elvégzése elengedhetetlen, mely feltárja azokat a körülményeket, melyek egészségkárosító hatással vannak ezen munkavállalókra. Komoly veszélyt jelent napjainkban a stressz is, mely éri a dolgozókat minden nap.

Nagy Zoltán BESZ elnök kijelentette, a folyamatosan jelenlevő, felfokozott idegállapotban dolgozók már teherbírásuknak szinte a határánál tartanak. Rendkívül fontos helyzetük javítása, a pontosan betartott rekreáció előírása illetve lehetőségének megteremtése a továbbiakban is. A programtervhez az EVDSZ várja a javaslatokat, ajánlásokat, elemzéseket.

Az Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottsága nagy hangsúlyt helyez a párbeszédre.
Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége egyik kiemelt feladatának tekinti a német Vereinte Dienstleistungsgewerkschaft szövetséggel való kapcsolatának szorosabbra fűzését. Ez alkalomból látogatott el a konferenciára és fejtette ki véleményét a közös nyilatkozattal kapcsolatban Sven Bergelin (Director of the National Energy Industry Group, Unified Service Sector Union - ver.di), a ver.di energiapolitikai tagozatának elnöke, az E.ON Felügyelőbizottságának elnökhelyettese és Susanne Senica, a ver.di nemzetközi referense, jogásza.

A német munkavállalóknak is szembe kell nézniük a külföldi tulajdonnal az energiaiparban: A svéd munkáltató hasonló szervezeti struktúrában gondolkozik, mint a magyar munkavállalók esetében a német tulajdonos cégek. A német munkavállalók számára különös forma az, hogy a svéd üzemi tanácsok teljesen alárendeltek a szakszervezeteknek.

A vendégek fórum keretében vettek részt a konferencián, több kérdés is elhangzott feléjük: Melyek a szakszervezet érdekérvényesítési lehetőségei országos szinten, milyen mértékben függetlenek a német szakszervezeti tisztségviselők, milyen a német energiaipari kollektív szerződés struktúrája, a kereskedelem és szolgáltatás szétválasztásával a német munkavállaló is kikerül-e a ksz. hatálya alól, lehetséges-e egy egységes szakszervezeti, munkáltatóval való kapcsolati modellt létrehozni uniós szinten?

Az országos érdekérvényesítés terén a ver.di politikai lobbitevékeny-séget is folytat, bár kihangsúlyozza pártatlanságát. A szövetség a munka világával kapcsolatos kormányzati döntéseket végigköveti. A német energiaipari kollektív szerződés alá tartozik az adott munkavállalók kilencven százaléka, a kiszervezések kapcsán az E.ON-nál a hálózati karbantartók kikerültek alóla - kiszervezések esetén minden „házért külön harcot kell vívnunk"- jelentette ki Sven Bergelin. A szakszervezeti tisztségviselők teljes mértékben függetlenített vezetők a ver.di szövetségben. A bér- és szociális megállapodást az alkotmány szerint a szakszervezetek kötik, ez segít abban, hogy a megfelelő szövetség szerinti tevékenység széles körben lefedje az iparág munkavállalóinak érdekképviseletét. Bonyolult rendszerben, tartományok szerint is elkülönülnek a bérrendszerek, a helyi szakszervezetek kötik meg adott régióban és társaságnál a megállapodásokat. Az E.ON és az RWE esetében konszern szinten kötik meg a kollektív szerződést, a felügyelőbizottságokban levő munkavállalói oldal képviselői az előzetes szakszervezeti és üzemi tanácsi együttes véleményt fogalmazzák meg. A multinacionális társaságok minden országban keresik saját maguk számára az előnyös megoldásokat, de bizonyos standard, egyeztetett modell keresése pozitív alternatívát kínál. A szakszervezeti érdekérvényesítés terén a német struktúra nem biztos, hogy egész Európában a lehető legjobb választás lenne, de egy svéd modell szerinti szakszervezeti jogosítványokkal, magyar felügyelőbizottsági feltételekkel, és francia sztrájkjoggal vegyített érdekvédelem rendkívül előnyös lenne - jelentette ki Sven Bergelin.

Az Európai Üzemi Tanácsok fontosságát emelte ki Susanne Senica és örömét fejezte ki, hogy több ismerős üzemi tanácsi képviselővel találkozhat jelen konferencián is. Ez a körülmény jelzi, milyen kiváló a kapcsolat a szakszervezet és üzemi tanácsok között az energiaszektorban, illetve az érdekvédelmi szervezetek szintén határok nélkül tevékenykednek, akárcsak a munkáltatók és multinacionális cégek. - Ezt a folyamatot erősítenünk kell az uniós új irányelvet alapul véve, mely meghatározza az információ és konzultáció fogalmát, melyet a felek képviselnek az európai üzemi tanácsokban. Az unió szociális párbeszéd bizottsága nagy hangsúlyt fektet a dialógusra, melyben miden fél véleményét figyelembe kell venni, kiemelten kell kezelni a továbbképzések megszervezését és támogatását, illetve időt és helyet kell biztosítani az érdemi tárgyalásoknak a szociális párbeszéd folyamán. Az egyik érdekképviselet, mely uniós szinten hasonló struktúrában működik, az üzemi tanácsok. Tekintsük át konkrét példákkal ezek működését! Az RWE régebbi hagyományokkal rendelkezik ezen a téren, a tavalyi év folyamán az európai ügyekkel és a német ügyekkel foglalkozó európai üzemi tanácsok egyesültek, sajnálatos módon megszűnt a ver.di képviselete ebben, így a német munkavállalók kiszorultak az EÜT-ből. A szakszervezeteknek deklarált vendégstátuszuk van az intézményben, de a kollégáim igazi képviseletet szeretnének elérni, amely érdemben tud tárgyalni és szerződéseket kötni a cégek menedzsmentjével. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, a CSR bekerült a vállalati stratégiába. Ha az érdekvédelemnek lenne előzetes véleményezése ezzel kapcsolatban, a különböző országok munkavállalóinak helyzete is javulhatna. Az üzemi tanácsoknak inkább helyi szinteken van nagyobb beleszólásuk a folyamatokba, konszern szinten csak a helyiek egyeztetésével lehetséges az együttdöntési jog, mely befolyásolni tudja a jelenleg is tárgyalás alatt levő szociális megállapodást az RWE esetében. Az E.ON társaságcsoportnál nincs transznacionális megállapodás, illetve nem mindegy az sem, egy cég tőzsdén jegyzett-e, vagy állami tulajdonban van, mivel eltérő az érdekképviseletekkel való tárgyalási mód. Az európai üzemi tanácsok mindenesetre kiváló eszközök az érdekérvényesítés szempontjából, tovább kell haladnunk a megkezdett úton - mondta Susanne Senica.

A német és magyar részről egyetértés alakult ki a közös állásfoglalással kapcsolatban, mely kitér az éves konzultáció lefolytatására, a kölcsönös tájékoztatásra a kollektív szerződések, vállalati átszervezések tekintetében, a szolidaritás fenntartására és egymás törekvéseinek támogatására. A nyilatkozat kiemeli annak a munkának a fontosságát, melyet az Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottságban zajlik, illetve ennek figyelemmel kísérését.

A délután folyamán dr. Kiss Mihály munkaügyi szakértő tartott előadást a munkaviszonyra és a munkaidőre vonatkozó kollektív szerződéses rendelkezésekről, bemutatva a német - E.ON, RWE - és a magyar szabályozást és gyakorlatot. (Mivel a hazai villamosenergia-iparban nincs egységes bértarifa rendszer, illetve még kidolgozás alatt van, az öszszehasonlítás egyelőre nem végezhető el.) Az előadás kitért a bérrendszerek áttekintésére, a bércsoportok szisztémájára, az alapbér, teljesítményezési és tapasztalati bérezés alakulására a kollektív szerződések alapján, a bérmegállapodások tartalmára.

A konferencia második napján a részt vevő német és magyar szakszervezeti és üzemi tanácsok képviselői áttekintették az érdekképviseletek lehetséges együttműködési területeit és formáit, különös tekintettel a ver.di és az EVDSZ között.
A nemzetközi konferenciazáró, vetítettképes előadását dr. Szilágyi József tartotta a multinacionális vállalatok működési modelljéről, illetve a határok nélküli konszernekben való hatékony érdekképviseleti tevékenység lehetőségeiről. Miután az előadó felvázolta a társaságok felépítését, nemzetközi kereskedelemben való részvételüket és profitkezelésüket, megállapította, hogy ezen társaságoknál közös - központi - a döntéshozatal, stratégiai célok, tervezés, személyzeti stratégia, szervezeti döntések, foglalkoztatáspolitika, fejlesztések, azaz a döntéshozatal egységes és a vállalat minden egységére egyformán érvényes. A működési modell egyik nagy hibája, hogy az anyavállalat az érdekegyeztetést csak az EÜT-vel és az ott jelen levő szakszervezettel folytat, a leányvállalatoknál - különböző országok, nemzeti érdekegyeztetés - már csak a végrehajtással kapcsolatos lehetőségek maradnak meg. A nemzeti szakszervezetek, szövetségek érdekegyeztetést csupán az anyavállalatnál működő EÜT-kel és szakszervezetekkel tudnak érdemben végezni, illetve az együttműködés fontos színtere az Európai Szociális Párbeszéd Bizottságokban történhet.
Ezért is fontos a kapcsolatok szorosabbra fűzése a legnagyobb német energiaipari érdekvédelmi szövetséggel, a ver.di-vel, összegzett az elnökhelyettes.

Gál Rezső zárszavában kijelentette, hogy az együttműködés és a vállalati folyamatokról, a vállalatokkal kötött megállapodásokról való kölcsönös tájékoztatás mindkét szervezet érdeke. A hazai energiaiparban időnként kialakuló munkaügyi konfliktusok is számos esetben a nemzetközi szolidaritás és együttműködés segítségével oldódtak meg, illetve nyilvánvaló a határon túliak számára is, hogy „egyes befektetők kísérleti tanműhelynek tekintik Magyarországot.”

Lóczy E.

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége