Gál Rezső EVDSZ elnök: Évköszöntő

Nagyon sok szeretettel köszöntöm a „forró drót” olvasóit és kívánok boldog, sikerekben és eredményekben gazdag új évet!
Mint minden év januárjában, ez alkalommal is kicsit visszatekintve értékeljük az elmúlt esztendőt és átnézzük az előttünk álló feladatokat: Mi vár ránk 2010-ben, melyek 2009. évi munkánk eredményei, amiből erőt meríthetünk és tovább építkezhetünk?

2009 nehéz és összetett év volt, az ezt megelőző évben „robbant a bomba”, vagyis sokak szerint a '30-as évek nagy világgazdasági válságához hasonlítható válság indult el az USA-ból. A válsághullám utolérte Európát, majd Magyarországot. 2009-ben a magyar munkavállalókat az foglalkoztatta, hogy vajon megőrződik-e a munkahelyem, lesz-e biztos megélhetésem? Az emberek nem kis részénél még tetézte a bajt, hogy megélhetési gondjaik lettek, nem tudták törleszteni a felvett és megemelt kölcsönöket.

A villamosenergia-ipar egészét némely szempontból szerencsésebbnek mondhatjuk a többinél, hiszen míg egy sor ágazatban, mint pl. az autóiparban, építőiparban vagy az izzógyártásnál tragikusan beszűkült a piac, ez a villamosenergia-ipart elkerülte. Ugyan némelyest csökkent az áramfelhasználás, de ez a csökkenés nem volt drasztikus. Több gyár bezárása és fogyasztáskiesése miatt árampiaci túlkínálat alakult ki, mely a nagykereskedelmi ár csökkenését eredményezte. Ez – és még egyéb okok – nehéz helyzetbe hozták pl. a Vértesi Erőmű munkavállalóit.

Magyarországon a 2009-es év során folyamatosan olyan politikai és gazdasági közegbe kerültünk, hogy a munkáltatók és a részben manipulált média részéről olyan üzenet jött, „örülj, hogy van munkahelyed, ne kérj több bért és fogadd el a szociális juttatások csökkentését!”

Ilyen hangulatban, romló feltételek között sikerült a villamosenergia-ipari munkahelyeket megtartanunk és a bérek, a szociális ellátások reálértékét megőrizni.

Azt, hogy igazából mekkora a gazdasági válság, egyelőre még nem tudhatjuk, hiszen a médiából néha egymásnak ellentmondó hírek, tények jelentek meg. A „katasztrófa”-kezelés ürügyén sok olyan kormányzati lépés született, mely a munkavállalókra, az állampolgárokra tette a terheket. Szociális juttatások adóemelése, nyugdíjkorhatár-emelés, stb. Ezzel szemben a bankok és a tőketulajdonosok, a munkáltatók kedvezményeket kaptak. Mind-ezzel együtt nem érezhető az a koncepció, mely kiemelné hazánkat a gödörből. Régóta tűzoltás folyik, s a neoliberális politika, mely Európa más részein már elkopott, itt még dédelgetett eszme.
A Liga konföderáció tavaly folyamatosan hangot adott elégedetlenségének, s alternatívát is kínáltunk. Fő üzenetünk szakértői anyagokkal alátámasztva az volt, hogy a magyar adottságokat kihasználva munkahelyteremtő programokat kell indítani.

Konföderációszinten tehát hangot adtunk nemtetszésünknek, bíráltuk a kormány intézkedését. Mindez rányomta bélyegét az OÉT tárgyalássorozatokra is. Sok év után nem sikerült megállapodni a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek a bérajánlást illetően, bár minimálbér tekintetében történt megállapodás.

Mit várhatunk saját házunk táján a 2010-es évtől?

A villamosenergia-ipari munkahelyek megtartását. Elértünk ahhoz a munkaerőkapacitás határhoz, mely már mutatja a káros jeleit a fogyasztók számára, kritikus esetekben megmutatkozik; kevés az alkalmazott. Az ellátás minősége romlott, és a kiszervezések túlzott mértéke más országokban is már elgondolkoztatta a döntéshozókat.

Szociális ellátások szintjének megtartását. A természetbeni juttatások 25%-os adóztatása (egyes tételeknél még ennél is nagyobb) olyan üzenet a kormányzat részéről, amely azt sugallja, hogy ez egy sarcolható terület. A hírek arról szólnak: ezt a többletadót a munkavállalók fizessék meg! A szociális ellátások reálértéke ezáltal negyedével csökkenne. Ha hagynánk, minden munkavállaló jövedelme jelentős csökkenést szenvedne el, amely elviheti akár az egyhavi nettó bérét. Az ügy megoldása kihívás számunkra. Bizonyíthatóan a munkáltatóknál meg van ennek a fedezete, pl. a járulékfizetési adócsökkenésből is ki lehetne fizetni a 25%-ot.

Az országban azoknál a cégeknél, ahol nincs erős érdekképviselet, „lenyeletik a békát”, ahol viszont erős és hatékony érdekképviselet van, ott nem! Ez az egyik legfontosabb idei feladat számunkra, köszönjük nem kérjük a békát!

A bérek bruttó reálértékének a megtartását. Még ha válság jelei is mutatkoznak, akkor is az inflációnak megfelelő keresetnövekedést el kell tudnunk érni. Ez komoly kihívás. Ágazati kollektív szerződés elvi szintjén már konfliktushelyzet van a munkáltatói szövetséggel. Mi a vita alapja? A munkáltatók nem akarnak ajánlott ágazati keresetszint-növelésről tárgyalni. Nekünk fontos kérdés, hogy ágazati szinten legyen erre megállapodás. Kiüresítené a bértárgyalásokat, ha ez az ágazati párbeszéd bizottsági üléseken a jövőben nem lenne tárgyalási téma. Ezt nem szabad annyiban hagynunk, a fokozatosságot betartva akár a sztrájkig is elmegyünk. Ha nem sikerülne ebben a kérdésben megegyezni a munkáltatók képviselőivel, akkor ez helyi szinteken jelentősen megnehezítené a bértárgyalásokat és szétterítené a konfliktust.

Az érdekvédelemben nagyon fontos a csapatmunka, az együttműködés. Ez lelke és mozgatórugója az EVDSZ-nek is, nekünk pedig fontos szövetségesi terepünk a LIGA konföderáció. A LIGÁ-nak nemrég volt a programalkotó kongresszusa, amelyen országos kérdésekre megoldásokat kínált. Támogassuk!

Érdekvédelmi munkánkban szövetségeseinknek tekintjük az európai és hazai üzemi tanácsokat, a felügyelőbizottságok munkavállalói delegáltjait, a munkavédelmi képviselőket is. Ez továbbra is egységes védőhálót és együttműködést kell, hogy jelentsen.

Tavaly jelentős nemzetközi rendezvényeket szerveztünk. Ezt kicsit befektetésnek is szántuk 2010-es évre. Tudjuk, ha az ágazatban éles vita alakul ki, annak nemzetközi visszhangja lesz, hiszen a testvérszakszervezetek, az európai szakszervezetek szövetsége fel fognak sorakozni mellettünk. Az elmúlt tíz év bizonyította, hogy ha konfliktusunk támadt a magyar vagy a külföldi befektetők képviselőivel, akkor az határok nélküli tiltakozást generált a tulajdonos felé is.

Várhatóan a 2010. év a magyar munkavállaló többsége számára sok bajjal és gonddal jár. Ennek az előszelét érezzük, s a BKV sztrájk csak a kezdet. Mi mindent megteszünk, hogy ágazati dolgozóink a bajokat kevésbé érezzék, de ha kell, követjük a közlekedésieket.

Maradjanak meg a munkahelyeink, legyenek elfogadható bérek, ne csökkenjen a szociális ellátások mértéke!

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége