Egyetértettek az együttműködésben

Bevezetőjében elmondta, az EPSU az Európai Unió legnagyobb szakszervezeti szövetsége, mely 250 szakszervezetet, 8 millió főt képvisel. Ismertette az EPSU működési területét, tevékenységét a nemzetközi szervezetben (PSI) és az Európai Szociális Párbeszéd Bizottságokban. Az EPSU szakmapolitikai kérdésekben, és általános kérdésekben is rendszeresen hangoztatja véleményét, javaslatait, törekszik az Európai Bizottság és az Európai Parlament befolyásolására.

A főtitkárhelyettes a továbbiakban tájékoztatást adott az EPSU kiemelt feladatairól, törekvéseiről (munkaidőről szóló irányelv, pénzügyi és gazdasági válság, egészségügyi irányelv, európai polgárokkal kapcsolatos kezdeményezés, közbeszerzésekkel kapcsolatos kérdések, Lisszaboni stratégia és annak jegyzőkönyve, közszolgáltatás, kollektív szerződés). Ezt követően részletesen beszélt a pénzügyi és gazdasági válság kérdéseiről, hangsúlyozva, hogy az a neoliberális gazdaságpolitikára vezethető vissza. A pénzügyi és gazdasági válság energiaválsággal is párosul. Jelentős pénzjuttatás történt a bankszektornak, az állami adósság megnőtt - ezért csökkentik az állami kiadásokat, melynek következménye, hogy az alkalmazottak bére csökken, befagyasztják a béreket 2-3 évre, csökken a vásárlóerő, a közszolgáltatásban dolgozók bére kevesebb lett. Napirenden a privatizáció Görögországban, az energia, a víz szektorban.

Az EPSU levélben jelezte az EU Bizottságnak és az EU Tanács elnökének, a szakszervezetek nem fogadják el ezt a politikát. Sztrájkok, ipari megmozdulások zajlanak több országban. Az EPSU szeptember 29-re európai szintű demonstrációt szervez Brüsszelben, és több országban, mellyel jelezni szeretnék, a munkavállalói szervezetek egységesek és együttesen lépnek fel a nemkívánatos döntések ellen.
Az eurózóna bérmérséklést kért az államoktól, gazdasági iránymutatást készít az EU Bizottság. Az EPSU véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy növekvő gazdasági keresletet csak úgy lehet biztosítani, ha növelik a béreket, egyébként a gazdasági válságból nem lehet kilábalni.
Jan Willem Goudriaan elmondta, a döntések uniós szintre helyeződtek át.
A főtitkárhelyettes kifejtette az EPSU álláspontját az alábbi kérdésekben:
EU társadalmi párbeszéd: Maradjon állami kézben a vízszolgáltatás (megakadályozni a vízügyi ágazat privatizációját).
EU Üzemi Tanács: Zajlik az irányelv revíziója. Cél: erősíteni a multinacionális cégek szintjén az információs jogot.
KSZ: Fizetési koordinációs irányelv - kompenzálni kell az inflációt, méltányosan részesedjenek a munkavállalók a termelékenység növekedés arányában.

A fenntartható energetika hazai kihívásai címmel dr. Ősz János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensének előadását hallgathatták meg a konferencia résztvevői. Az előadó elmondta, a fenntartható energetika a versenyképesség (minél kisebb költségű energiahordozó-összetétel), a környezet és klímavédelem (szennyező-anyagok minél kisebb globális és lokális kibocsátása) és az ellátásbiztonság (több energiahordozóra épülő arányos energiahordozó-összetétel) harmonikus egysége. A hazai energetika jelenlegi energiahordozó-összetétele nem felel meg a fenntartható energetika követelményének.

A fenntartható energia követelményeit hatékonyabb energiaigényekkel (kisebb primerenergia-felhasználás), a hazai primer energiahordozókra jobban alapozó karbonmentes, semleges, hatékonyabb hő- és villamosenergia-termelő technológiákkal kell kielégíteni.
Székely Tamás, a VDSZ elnöke az EMCEF és a VDSZ szempontjából értékelte a közszolgáltatások helyzetét. Bevezetőjében elmondta, a VDSZ az európai szövetségek közül az EMCEF tagja, amely 2,5 millió munkavállalót tömörít, 138 tagszervezettel. Ismertette az EMCEF működési területét (ágazatok) és szakmai bizottságait (szociális párbeszéd, KSZ, ÜT, iparpolitika).
Az EMCEF (az EPSU-hoz hasonlóan) részese az EU-szintű szociális párbeszédnek, a villamosenergia-ipari és a gázipari ÁPB-ben is aktívan részt vesz. Adatok átadásával, információval segíti az érdekképviseletek EU ÁPB-s tevékenységét.
A közszolgáltatás az EMCEF-en belül egy speciális területet jelent. Profitorientált szektornak tekinthető, multinacionális cégek részvételével. (A hazai gázipar is - a FŐGÁZ kivételével - multinacionális cégek tulajdonában van.) Előadó jelezte, hogy KSZ tekintetében több közszolgáltatást végző cégnél egy új modell jelent meg, mely szerint EU-szintű megállapodást köt a multinacionális cég az európai szövetséggel, vagy a nála működő nemzeti szövetség szakszervezeti képviselőivel állapodik meg.
A VDSZ 104 éve alakult, az iparban a legnagyobb szakszervezeti szövetség. 200 vállalatnál működik tagszervezete, a vegyipar, gyógyszeripar, gázipar, alumíniumipar, papíripar, gumiipar és egyéb rokonterületeken. A vállalati kollektív szerződés lefedettsége 86%. A ÜT választásokon támogatottsága 95% volt. További céljuk, hogy minden ÜT tag szakszervezeti delegált legyen.
A VDSZ az egyedüli munkavállalói érdekképviselet a hazai Gázipari ÁPB-ben, és megalakulásától kezdve tagja az Európai ÁPB-nek is.
Székely Tamás kifejtette, jelenleg a legnagyobb kihívás a gáziparban az energiastratégia, a munkaidő, a hatósági ár bevezetése, a szakképzés, foglalkoztatás kérdései, illetve a demográfiai változás hatásai - a szakképzéssel való összefüggésben EU tanulmány is készült e tárgyban - a szakszervezetek európai szintű szerepvállalása, a szakszervezetek magyarországi helyzete, a gazdasági válság hatása.
Az előadó a jövőre vonatkozóan kérdéseket fogalmazott meg. A továbbiakat illetően a VDSZ nevében partnerséget ajánlott a közszolgáltatásban működő szakszervezeteknek. - Jelen konferencia célja is az, hogy minél erősebben tudjuk a munkavállalói érdekeket képviselni - jelentette ki az előadó.

Varga Gyula, a Gázipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) elnöke a magyarországi gázszolgáltatás helyzetéről, jelenéről és jövőjéről beszélt.
A GSZSZ fő célkitűzései között szerepelt az átalakítás során a munkahely-megtartás, hogy a leépítés korrekt eljárás keretében történjen és a megmaradóknak a legjobb körülmények biztosítása.
A gázipar problémája maradt a dolgozói létszámváltozás, 15 év alatt a foglalkoztatott létszám a felére csökkent. Jelentkeznek még demográfiai kérdések (létszámstop miatt a munkavállalók életkora nő) és szakképzési problémák (tapasztalat, szaktudás átadása).
Fontos a kapcsolat kialakítása a gázszolgáltatásból kiszervezett tevékenységet végzőkkel.
A Gázipari ÁPB-ben jelenleg a közös célok keresése folyik. Problémák jelentkeztek az együttműködés tekintetében, tudniillik a korábbi hat helyett tizenhárom cég van, de nem mind tagja az ÁPB-nek; munkaadói oldalról a kapcsolattartó az MGE Humánpolitikai bizottsága.
A GSZSZ részt vesz az EU ÁPB munkájában.
A gázipar jövője szempontjából fontos kérdésekként merülnek fel, hogy a gáz az európai energiapolitika része marad-e, a multinacionális vállalatok terjeszkedése merre halad tovább, a szolgáltatói szektor összekapcsolódásának melyek lesznek a következményei.
Varga Gyula kihangsúlyozta, hogy az érdekképviseleteknek fel kell készülniük a változásokra.

A vízközmű szolgáltatás helyzete, szerepe, fő kérdései, aktualitások címmel tartott előadást Fürjes József, a VKDSZ elnöke. Elmondta, az ivóvíz-ellátás biztosítása napjaink fontos kérdése. Az ivóvíz-szolgáltatás az élet kizárólagos feltételeként minden más tevékenység elé helyeződik. Minden közszolgáltatás termékelőállítás, a víz természeti kincs, de előállítása különböző gyártástechnológiát igényel (partiszűrés, tározott víz, karszt, mélyfúrású kút), nem csak víztisztításról van szó. A „vízgyár" pedig tőkeigényes tevékenység. Mint természeti kincs, ingyenesnek kellene lenni, mondta Fürjes József, de ehelyett területenként eltérő árak, támogatott vízdíj a jellemző, hiszen a víz ára politikai kérdés is.
Fürjes József kifejtette, hogy az integrációban az egyetértés, műszaki-gazdasági alapok adottak, de nincs egységes vízközmű törvény, eltérőek a tulajdonosi érdekek. Privatizáció tekintetében a működő tőke érdeklődését felkeltette e terület. A jelenlegi kormányzat megnyilatkozásaiból az a vélemény érezhető ki, hogy ez a tevékenység hosszú távon biztonságos, jövedelmező, de mindenekelőtt stratégiai jelentőségű állami vállalkozásnak kell maradni.
A jövő kérdései maradnak, miként valósul meg a tőkeigényes fejlesztés, felújítás és karbantartás, hiszen ezek 1000 milliárdot meghaladó mértékű financiális kérdések, illetve az árképzéssel összefüggő feladatok miként valósulnak meg, hogyan érvényesülhet a továbbiakban a teljes körű költségmegtérülés és miként oldható meg, hogy az új tulajdonosok megjelenésével a munkavállalók ne záruljanak ki a körből (MRP)- mondta az elnök.

A vízközmű szolgáltatás érdekvédelmi kérdéseiről Halasy Károly VKDSZ titkár adott tájékoztatást, aki elmondta, a hazai szolgáltatás legfőbb jellemzője a szétaprózódás, a változó tulajdonosi struktúra, a törvényi szabályozás hiánya.
A tulajdonosi struktúra változása új típusú kapcsolatrendszert igényelt, erősödött a piaci szemlélet. A feladatok száma növekszik, mindezt csökkenő létszámmal kell megoldani, a hatékonysági mutatók előtérbe kerültek, ezért még intenzívebb érdekképviselet vált szükségessé, ami egy felsőbb szintű érdekérvényesítést követel meg, illetve megnőtt a kollektív szerződések szerepe (víz, fürdő, csatornaszolgáltatás), nőtt a bérmegállapodások jelentősége (a helyi szintűt erősíti, támogatja az ágazati megállapodás).
– Az új helyzet új kihívásokat jelent, a felkészültség kulcskérdéssé vált, ezért azon a véleményen vagyok, fontos az érdekképviseleti vezetők - titkárok, elnökök, ÜT elnökök - szakmai felkészítése, továbbképzése, az ismeretek bővítése, továbbá a helyi szintű tisztségviselők képzése. Sokat jelentenek a munkajogi, munkaügyi képzések mellett szakmai és kommunikációs képességfejlesztő képzések is- mondta Halasy Károly.
Végezetül az előadó tájékoztatott arról, mit tud tenni a felmerült kérdésekben a VKDSZ. Elsősorban biztosítja az ágazati szintű érdekképviseletet, szoros kapcsolatot tart fenn a tagszervezetekkel, továbbképzéseket és felkészítő programokat szervez, munkajogi és munkaügyi szaktanácsadást és képviseletet biztosít, széles körű kapcsolatrendszert épít és tart fenn, szakmai műhelyeket működtet, ágazati szintű megállapodásokat köt.
Gál Rezső EVDSZ elnök előadásában a közszolgáltató ágazat összefogását szorgalmazta. Az elnök kiemelte, hogy a gáz, víz, villany szektor azonos, de nem egyforma mértékű problémája az maga az uniós szerkezet és az ott kialakult szemlélet. A gáz, villamos szektor már elszenvedte a privatizációt, a vízügyben a privatizáció megtorpant.
– A monopolcégek kiterjesztették befolyásukat a közszolgáltatásra is. Három elv érvényesítése, a privatizáció, a dereguláció és a liberalizáció kiemelt lett és később azt hangsúlyozták, jobb lesz a fogyasztóknak, mert létrejön az árcsökkenés. De piaci szereplők alakultak ki, felosztották a piacot és csökkentek ugyan a költségek a válság hatására, de ez az árakban nem jelent meg.
Ha a probléma az EU-ból fakad és a döntés a multinacionális vállalatok kezében van, az érdekképviseleteknek is EU-szintre kell „visszanyúlni", az európai szakszervezeti szövetséghez és az európai szakmai szakszervezeti szövetségekhez - jelentette ki Gál Rezső.
A továbbiakban az előadó tájékoztatott, hogy az ETUC a június 1-2-i ülésén liberalizációs moratóriumot, a liberalizációs folyamatok felülvizsgálatát szorgalmazta, illetve az EPSU közös energiapolitikát, közérdekű szolgáltatásokra költség alapú árat sürget. Elutasítja a további liberalizációt az árakra, beruházásokra és a dolgozókra gyakorolt hatása miatt. Az új kormány intézkedései, a közműdíjak befagyasztása, az állami tulajdonú cégek 15%-os bércsökkentése, a korlátozások bevezetése, a bérbefagyasztás mind olyan folyamatok, melyekre fel kell készülni. Egységes fellépés szükséges.
A felszólaló javaslatokat tett a továbbiakra nézve, miszerint szükséges a közüzemi díj befagyasztása.

Ennek érdekében a három szervezet közösen kezdeményezzen konzultációt az új kormány illetékes szakpolitikusaival, milyen tételekből áll össze a díj, mennyi a profit.

A villamosenergia-iparról Gál Rezső elmondta, a fő tulajdonosok, az RWE, EdF, E.ON, illetve az állam. A tulajdonosokkal külön-külön kell tárgyalni, de emellett tárgyalni kell a hazai szakszervezetekkel és az anyaországi vezetőkkel. Multinacionális vállalatok esetén tárgyalni kell mindazon szakszervezetekkel is, akiket még érint a vállalat intézkedése.
Az elmúlt időszakról elhangzott, az EVDSZ együttműködési megállapodást írt alá a legnagyobb német szakszervezeti szövetséggel, a Ver.di-vel és szoros kapcsolatot tart fenn az Európai Üzemi Tanácsokkal. A villamosenergia-iparban az európai ÁPB tíz éve működik, de még kevés befolyása van a magyarországi érdekegyeztetésre, ezért megmaradt elsősorban információszerzésre, kapcsolatépítésre alkalmas fórumnak.
Dr. Szilágyi József, az EVDSZ elnökhelyettese bevezetőjében hangsúlyozta, sok lehetőség van az egységes fellépésre, majd kifejtette, hogy a privatizáció előtt a villamosenergia-ipar az MVM Tröszt huszonhat vállalatából állt. Jelenleg 13 termelői engedélyes, 6 hálózati engedélyes, 4 egyetemes szolgáltató, egy átviteli rendszerirányító, 56 kereskedői engedélyes cég működik. Magyar tulajdonú az MVM és a MAVIR; a többi cég főleg német, továbbá holland, belga, francia és amerikai befektetők tulajdonában van. Fő kérdések, aktualitások a villamosenergia-iparban a gazdasági válság, a liberalizáció, a privatizáció, a globalizáció - multinacionális társaságok, társaságcsoportok megjelenése -, a folyamatos kiszervezések, átszervezések, melyek következményei az iparágból kikerülés, létszámcsökkentés. Folyamatos az ágazatba való tartozás meghatározásával kapcsolatos döntések és változások.
A nemzeti energiastratégiát befolyásoló nemzetközi döntések az Európai Bizottság és a multinacionális vállalatok szintjén történnek. Az előadásban az elnökhelyettes bemutatta a munkavállalók helyzetét befolyásoló döntési szinteket és a döntéshozatal struktúráját, majd kihangsúlyozta, hogy az az érdekképviselet, amelyik nem tudja a döntéseket befolyásolni, eleve vesztes pozícióba kerül, hiszen ha a döntéseket nem tudja befolyásolni, annak ő maga és az általa képviseltek is elszenvedőjévé válnak.
Szilágyi József a továbbiakban ismertette a szakszervezetek együttműködési lehetőségeit és a rendelkezésre álló eszközöket a víz, gáz, villamosenergia-ipar területén: Nemzetközi szinten lehetőség van az együttműködésre az EU energiapolitikában, szabályozásban, folyamatos az egységes fellépés a nemzetközi szervezeteknél. Multinacionális szinten jelen van a közös gondolkodás - EU ÜT szintjén azonos álláspont képviselete -, országos szinten az OÉT-ben fontos az egymás törekvéseinek támogatása, a normaalkotás befolyásolása, míg ágazati szinten a véleménycsere, egymás rendezvényein való részvétel, közös képzés a kiemelt témák. Társaságcsoport szinten fontos a közös álláspont kialakítása, illetve helyi szinten elengedhetetlen a szolidaritás, egymás törekvéseinek támogatása.
Végül az előadó hangsúlyozta, hogy erősíteni kell az érdekképviseletek együttműködését minden szinten. – Együtt erősebbek vagyunk! - mondta dr. Szilágyi József.
Csiszár János, a Szegedi Vízmű Zrt. képviseletében az Európai Üzemi Tanács működését mutatta be a VEOLIA Cégcsoportnál. Előadásában elmondta, a VEOLIA 74 országban 312 590 munkavállalót foglalkoztat, majd kitért a Európai Csoportbizottság működésére.

Gál Rezső – megköszönve a résztvevőknek a megjelenést – a konferenciát a következő gondolatokkal zárta:
– Hasznos és értékes információkat hallhattunk a mai konferencián. A három szakszervezet a vezetékes közszolgáltatások, közüzemek területén régóta tevékenykedik, és figyelünk egymásra. De most egy új minőséghez érkeztünk, amelynek egyik eleme az, hogy kötöttünk, illetve kötünk egymással együttműködési megállapodást. Tartalmi kérdésekben a jövőben is együtt kívánunk működni. A jelenlegi aktuális kérdés tekintetében azt javaslom, maradjon napirenden annak feltérképezése, hogy az új kormányzat a közüzemi díjakkal kapcsolatban mit kíván tenni a továbbiakban. Ez mindenkit érint, ezért kérem, szervezzünk meg egy találkozót a kormányzat illetékes képviselőivel és beszéljük meg ezt a kérdést. Leegyszerűsítve, nem zárkózunk el attól, hogy átvilágítsák az árakat, de nem szeretnénk úgy járni, hogy a külföldi befektető profitját „békén hagyva", a mi bérünkből, a mi szociális ellátásunkból, a mi KSZ-ünkből vegyék el. Ebben, azt hiszem, azonosak az érdekeink. A jövőre nézve most egy új fejezetet indítottunk. Ezek a megállapodások, mint közös szakmai munkák mind Magyarországon, mind külföldön fontosak. Végül szeretném szavazásra bocsátani a kérdést: Elfogadják-e a résztvevők, hogy a jövőben - mind ebben a formában, mind egyéni kommunikációk formájában - együttműködjünk, kapcsolatainkat szorosabbra fűzzük és a közös problémákat közösen oldjuk meg?
A résztvevők egyhangúlag támogatták a kezdeményezést. A közös konferencia jelentős előrelépés a hazai ágazati és ágazatközi szakszervezeti együttműködés terén, mely a munkavállalók érdekében ismerte fel, hogy az iparágak tevékenységei összefüggnek és több ponton kapcsolódnak egymással. Ezért szükséges az érdekvédelmi szervezeteknek is kialakítani a közös problémamegoldást és egymás segítését a továbbiakban is.

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége