2009. július 31.

Az EPSU (Európai Közszolgáltató Szakszervezetek Európai Szövetsége) VIII. Kongresszusát
Brüsszelben tartotta, 2009. június 8-tól 11-ig.

A 2009-2014-es kongresszusi időszakra a minőségi közszolgáltatásokra, az életminőségre vonatkozóan az EPSU határozatokat fogadott el. Ezen belül az EVDSZ számára a legfontosabb a 7. számú határozat.
A határozathozatali bizottság által 2008. június 17-én jóváhagyott szöveg:
Az EPSU tagszervezetei, 2009. június 8-11-i kongresszusukon elkötelezik magukat a következő elvek és célkitűzések tekintetében:
A közérdeket szolgáló vállalatok Európában az infrastruktúra és a közszolgáltatások életfontosságú részét képezik. E szolgáltatásoknak elérhető árúaknak, hozzáférhetőknek és jó minőségűeknek kell lenniük; az EPSU e vállalatok állami tulajdonát és ellenőrzését tanácsolja. Ily módon a hatalom a legmegbízhatóbb garanciát nyújthatja a polgároknak és az európai vállalatoknak az egészséges és biztos ivóvíz-szolgáltatás, a hatékony egészségügyi szolgáltatások, a megbízható villamos energia és gázellátás, valamint a fenntartható hulladékkezelés terén. Az EPSU és tagszervezetei a civil társadalommal és a felhasználók csoportosulásaival karöltve a nyújtott szolgáltatások minőségjavításán fognak munkálkodni. Az EPSU kötelezettséget vállal a magán vagy állami közszolgáltató vállalatoknál foglalkoztatott munkavállalókat tömörítő szakszervezetek támogatására programok és kampányok végrehajtására. E szolgáltatásokat ezek a dolgozók biztosítják, a közületi és a közérdek fejlesztése tehát szorosan kötődik a minőségi foglalkoztatáshoz, a biztonságos munkahelyekhez a tisztességes, méltányos bérhez és a tisztességes munkafeltételekhez.


A jelen és a jövő nemzedékei számára a legnagyobb kivívást a klímaváltozások jelentik. Az EPSU kedvezően ítéli meg a klímaváltozás beépítését az EU törvénykezési politikájába, a fejlesztési együttműködésekbe és a világos és ambiciózus célkitűzésekkel jellemezhető beruházási döntésekbe. A csekély kibocsátású, vagy akár szén-dioxid kibocsátás mentes és az érintett dolgozók számára is az alternatív foglalkoztatásra, valamint a képzésre alapozott társadalom irányába tartó igazságos átmenet elveit be kell építeni az EU politikájába.
AZ EPSU elutasítja az energiához, hulladékokhoz, vízhez kötődő szolgáltatások az EU Belső piacának vagy a GATS elemeként folytatott állandó liberalizációját, mégpedig a díjakra, a beruházásokra, a dolgozókra és a polgárokra gyakorolt kihatás miatt. Az EPSU a közérdekű szolgáltatásokra költség és nem piaci alapú árat javasol.
Európának a klímaváltozásokkal is foglalkozó és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését előíró közös energetikai politikára van szüksége, amely fejleszti a megújuló energiákat, felismeri az energetikai hatékonyság és az új technológiákra szánt kutatás - fejlesztés tetemes állami beruházás jelentőségét és csökkenti Európa függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól, ily módon is hozzájárulva az energiaellátás biztonságához. Európa energetikai politikájának demokratikusnak kell lennie, el kell ismernie a helyi és országos szintek szerepkörét a fuel mix meghatározásában. Az EPSU elkötelezett egy olyan energetikai politika követelése terén, amely a felhasználók összessége számára igazságos és ésszerű árakat határoz meg és védelmet nyújt a kisjövedelmű felhasználók számára.
A vízre, mint alapvető emberi jogra alapozott vízpolitikára van szükség, szigorú minőségi szabványokkal és elérhető áron, szem előtt tartva a társadalom legszegényebb és legsérülékenyebb tagjai számára szükséges védelmet is. E szemszögből nézve az EPSU szilárdan hisz a víz ésszerű felhasználásában, a vízgyűjtő medencék terén megvalósítandó gazdálkodásban, a szennyvíziszap kezelésben, valamint a szennyező-anyagokra szemben alkalmazandó drákói szabványok bevezetésében és e szabványok betartásának ellenőrzésében; mindennek célja a szennyeződés forrásnál történő megszüntetése részvételi mechanizmusok útján, a szakszervezetek és a nagyközönség bevonásával.
A hulladékok vonatkozásában a következő hierarchiát tartjuk kívánatosnak: megelőzés, újrafelhasználás, újrahasznosítás, energiává alakítás és utolsó lehetőségként az ártalmatlanítás. A „szennyező fizet” elv (a környezet védelmére) jelentős és bírósági szankciókhoz társul, a termelő felelőssége és a helyszíni kezelés elve (a hulladék feldolgozását a keletkezéséhez legközelebbi helyen kell megoldani) minden politikában alapvető elvekként tekintendők. Végül is a közegészségügy javulása és a környezetvédelem a dolgozók egészségéhez és biztonságához is kötődik.
Emlékeztetünk, az utolsó kongresszuson az EPSU által az energia, a víz és a hulladékok tárgyában elfogadott politikákra, amelyek továbbra is helytállóak az EPSU részéről a közérdekű vállalatok tárgyában, a jövőbeni politikák fejlesztése keretében.
A VIII. kongresszus az EPSU-t és a tagszakszervezeteket a következőkre biztatja:
Víz
A szövetség fejlesztése a vízhez kötődő közszolgáltatások fejlesztését kereső vízügyi aktivista hálózatokkal; az európai vízszolgáltatási szolgáltatások fejlesztéséről a PSIRU-val és más szervezetekkel együttműködve továbbra is kritikus elemzés fenntartása; a vízszolgáltató és csatornázási vállalatok privatizációja ellen küzdő szakszervezetek támogatása; szembe menni az Európai Bizottság vízhez kötődő szolgáltatások kereskedelmi forgalmazását célzó törekvéseivel (például egy konceszsziós irányelv, vagy az aszályt és árvizeket szabályozó intézkedések útján); a figyelem felhívása a beruházások és a minőségi közszolgáltatás szerves részét alkotó kvalifikált dolgozói állomány állandó nagy jelentőségére; a figyelem összpontosítása a klímaváltozások vízre és egészségügyi szolgáltatásokra gyakorolt kihatására
Petíció kezdeményezésére egy millió aláírás összegyűjtésére annak elismertetésére, hogy a vízhez való hozzáférés egy emberi jog és a víz nem eladó. A kezdeményezés a nagyközönség megnyerését célzó négyhetes kampány formáját öltő országos szintű program 2010. májusában; vízügyi aktivisták más csoportosulásainak e programhoz csatlakozási felhívása; források tartalékolása a kampány anyagainak fejlesztésére és az EPSU titkárságának támogatására; e kampány segítésére egy irányító biztosság felállítása.
Energia
A villamos energia és gáz belső piac dolgozókra és polgárokra, a beruházásokra és az árakra gyakorolt kihatásának kritikai elemzése; a liberalizáció tapasztalatainak európai léptékű független és alapos vizsgálatának követelése; a liberalizáció és a beruházások, valamint az ellátás biztonság közötti ellentmondás kimutatása; gondolatok egy európai szállító hálózat kialakításához szükséges feltételekről és kampányolni az elosztó és szállító hálózatok állami tulajdonban tartása mellett; fellépni az elosztó és szállító hálózatok tulajdoni szétválasztása ellen; részt venni a regionális piaci intézményekben; kampányolni a szabályozó hatóságok demokratikus ellenőrzéséért nemzeti és európai szinten a köz részvételének és konzultatív tanácsok útján (a szakszervezetek részvételével).
Az európai energetikai politikába beépítendő európai szociális fejezet kidolgozása, amely rámutat a kulcsfontosságú kérdésekre, mint az energetikai kiszolgáltatottság és a költség alapú díjmeghatározás, a biztonság és az egészség, a mobilitás és a szaktudás, a szociális partnerek közötti szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások. Kötelezettségvállalások követelése a kormányoktól és az EU-tól a megújuló energiákra (és különös tekintettel az alap megújuló energiák tekintetében a csekély szén-dioxid kibocsátású társadalom eljövetelében közreműködő technológiák és az e tekintetben szükséges szaktudás és képesítések fejlesztésére irányuló tetemes kutatás - fejlesztési beruházások vonatkozásában.
Annak elismerése, hogy a fuel mix nemzeti döntés, amely biztonság és egészség, természeti forrás felhasználás és hulladékkezelés vonatkozásában európai, határokon átívelő kihatásai is vannak, ezért van szükség a tiszta technológiák kompetenciákra gyakorolt kihatásának vizsgálatára az összes energetikai technológiához a szakképzett dolgozói állomány rendelkezésre állásának biztosítására.
Hozzájárulás az EPSU energetikai politikájának kifejlesztéséhez az energetikai szervezetekben levő dolgozói szervezetekre és a megújuló energia forrásaira koncentrálva Délkelet-Európában az Energia Közösségbe bevont szakszervezetek támogatása (Nyugat-Balkán országai, Ukrajna, Örményország, Moldávia és Törökország) az Energia Közösség szociális szempontok megértését célzó Memorandumának végrehajtásában és különös tekintettel a nemzeti szociális intézkedési tervek megvalósításában; az Energia Közösségen belül egy regionális szakszervezeti hálózat kiépítésének tovább folytatása.
Az EU-n kívüli energetikai politikákban egy szociális fejezet beépítésének követelése, valamint az EU és Oroszország, Ukrajna és más országok közötti energetikai párbeszéd középpontjába helyezése; igyekezni kell, hogy az összes szakszervezetet a vállalati szinten folytatotthoz hasonló mértékben vonják be az energetikai párbeszédbe.
Hulladékok
Elemzés készítése az európai hulladékgazdálkodási stratégiáról, a hulladékról szóló keretirányelv dolgozókra érvényesülő kihatásairól és arról, hogyan tudnák a szakszervezetek felhasználni ezeket az adatokat a munkafeltételek alapján kialakuló verseny csökkentésére a képzés, valamint a munka- és egészségvédelem javítása útján.
Tanulmány készítése a hulladékágazatban dolgozók foglalkoztatásáról, béréről és munkafeltételeiről a növekvő konkurencia terjedelmének meghatározási céljával; egy hulladékágazati szakszervezeti fórum kialakítása a rendszeres eszmecserék és közös akciók szervezésére; egy éves akciós nap betervezése a szociális párbeszéd kialakítása, a balesetek számának csökkentése és az országos bruttó átlagbér legalább 60%-ában megállapított ágazati minimálbér kiharcolásának céljával.
A kollektív tárgyalás koordinációja
Nagyobb figyelmet kell fordítani a közérdekű vállalatoknál és a multinacionális cégeknél folytatott kollektív tárgyalások fejlesztésére, különös tekintettel a villamos energia és a gáz területén adott esetben regionális szinten; egyes kérdésekben, mint az alvállalkozás közös kampányok irányába indulás; az akciók koordinálásának biztosítása; és közreműködés a tagok érdekében a bérek és a munkafeltételek javításában.
Közös szemléletmódok kialakítása, mint az integrált iparág számára szóló transznacionális szolidaritási charta a gáz tekintetében; a dolgozók vállalati nyereségrészesedésére lehetőséget teremtő európai szemléletmódok kialakítását célzó gondolatmenet.
Az Európai Szakszervezeti Szövetséggel karöltve az európai energetikai politika tárgyában az igazságos átmenet elveinek fejlesztése a következő célok érdekében:
I. Az Európai Parlament jelentése a klímaváltozások kihatásáról a foglakoztatásra és a kísérő intézkedésekről (mobilitás, képzés, képesítések elismerése);
II. Vita az európai pénzügyi intézményeken belül az ilyen politikák pénzügyi támogatással társíthatóságának lehetőségeiről;
III. Vita a villamos energia és gáz ágazat európai munkaadóival egy közös felfogás kialakítására.
A közérdekű vállalatok vállalati szociális felelősségvállalásról vallott felfogásának összehasonlítása; a szakszervezetek elismerésének garantálása; és a vállalatokon belül, illetve európai ágazati szinten megvitatott szemléletmódok kialakításának igénye a vállalati szociális felelősségvállalás (CSE) tárgyában.
Európai szociális párbeszéd
Az európai szociális párbeszédek továbbfolytatása a gáz és a villamos energia ágazatban; gondoskodni arról, hogy a témakörök a dolgozók számára valós juttatásokat adó módon kerüljenek feldolgozásra; ne kerüljük a konfliktusokat és ragaszkodjunk az európai állásfoglalások végrehajtásához a nemzeti szakszervezetek és a munkaadók részéről; szociális párbeszéd megindítása a hulladékágazatban a tagok által folytatott kampány segítségével, a nagyközönség és a magánvállalatok megnyerésének és támogatásának céljával.
Multinacionális vállalatok
A kapcsolat további fenntartása az EPSU / EÜT koordinátorok hálózatával célul tűzve 2010-re a gáz, a villamos energia ágazatban minden multinacionális vállalatnál az EÜT megalakítását; 2012-re a hulladékágazatban minden multinacionális vállalatnál az EÜT megalakítását. Kutatások végzése a multinacionális közérdekű vállalatokról; ezen adatok felhasználása adott esetben az EPSU akcióinak támogatására, vagy szakszervezeti akciók támogatására a munkaadók tekintetében és az érintett vállalatoknál az EÜT megalakítása céljával.

A „Minőségi közszolgáltatások - Életminőség” határozat arra hívja fel az EPSU-t, hogy a továbbiakban is olyan EU törvénykezésért harcoljon, amely védi a közszolgáltatásokat, valamint olyan EU akciótervért, amely „minőségi közszolgáltatásokat” követel. Azt is munkájába követeli, hogy a minőségi közszolgáltatás dimenziója jobban épüljön bele az EPSU szektorok és társadalmi párbeszédébe, valamint hogy közszolgáltatási kérdésekben az EPSU a megfelelő európai szakszervezeti szövetségekkel a jobban strukturált együttműködés irányába haladjon.
AZ EPSU elnök asszonya, Anne-Marie Perret megemlítette, hogy az EPSU elvei és értékei arra épülnek, hogy „a közszolgálati elveket az EU intézkedések és tevékenységek főáramának részévé tették”. (A határozat 20.§-ában.) Azt is megemlítette, hogy az EPSU „a minőségi közszolgáltatásokra vonatkozóan olyan EU akciótervet követel”, amely a 27 EU kormány 2008-ban elfogadott Protokollján alapszik. (A határozat 10.§-ában.)
Az elnök asszony ezt mondta: „Elkötelezettek vagyunk a közszolgálati dolgozók munkafelté-teleinek védelme és javítása iránt. A közszolgálatban szükség van a megfelelő, jól képzett és jól fizetett alkalmazottakra.”
Az EPSU újonnan megválasztott elnöke, Anne Marie Perret minden társszervezethez intézte felhívását, hogy olyan Európáért dolgozzanak, ahol a gyülekezési jog, a szervezkedés és sztrájkjog tiszteletben tartott alapvető jogok.
Anne-Marie Perret újraválasztását az EPSU elnökeként és Carola Fischbach-Pyttel főtitkár újraválasztását a kongresszusi küldöttek több mint 90%-a támogatta, ezzel fejezve ki az EPSU társszervezeteinek elégedettségét a 2004-2009-ben végzett munkával.

Az európai energiaügyi biztos is beszédet mondott az EPSU kongresszuson:
„Nem létezhet energiaügyi párbeszéd társadalmi párbeszéd nélkül” - mondta az európai energiaügyi biztos, Andris Piebalgs. Piebalgs a Közszolgálati Dolgozók Európai Szövetségének 8. kongresszusán beszélt. A kongresszusi küldöttekkel történő beszélgetésben hangsúlyozta, hogy a közszolgálattal fenntartott partneri viszony döntő jelentőségű az EU energiaágazatában.
A biztos hangsúlyozta a magasan képzett dolgozók fontosságát, és felszólította a szociális partnereket, hogy a jövőre vonatkozóan fenntartható munkaügyi politikát dolgozzanak ki.
Az energiaügyi biztos körvonalazta a kapcsolatot a Bizottság fenntartható munkaügyi programja és az energiaügyi biztos tervei között a klímaváltozás leküzdésének kérdésében. A széndioxid-kibocsátás 20%-os csökkentéséről, a megújuló energia arányainak növeléséről (9-ről 20%-ra) és az energiahatékonyság 20%-os fokozásáról beszélt 2020-ig megvalósítandó célokként.
Az energiaügyi biztos dicsérte az EPSU elkötelezettségét az energia ágazat minőségi munkahelyei iránt, és leszögezte, hogy a továbbiakban is építeni fog az EPSU ágazati tapasztalatára.
Válaszul az EPSU Energia Bizottságának elnöke, Sven Bergelin hangsúlyozta a közszférával történő együttműködés fontosságát, hogy megmaradjon a demokratikus és átlátható kapcsolat az energia ágazat és az azt használó lakosság között. Megköszönte az energiaügyi biztos az elmúlt öt év során tanúsított őszinte érdeklődését az EPSU iránt.

Az energiabiztos felszólalása után Gál Rezső, az EVDSZ elnöke a humán erőforrás utánpótlási problémáit vetette fel, alkalmazási feltételeinek alakulását és az ezzel kapcsolatos tárgyalások fontosságát hangsúlyozta, valamint e témában az EU illetékes bizottsága és a szakszervezet együttműködési kérdéseire hívta fel a figyelmet.

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége