Az ágazati kollektív szerződés védőernyő a munkavállalóknak

Idei első ülését tartotta az EVDSZ Szövetségi Vezetősége Budapesten, 2012. január 9-én. Réffi Péter levezető elnök ismertette a napirendi pontokat, amelyet az szv. elfogadott: Felkészülés a VÁPB tárgyalásra, a kongresszusi határozatok áttekintése, részletes feladat- meghatározása, a norvég pályázat és egyebek.
Gál Rezső, az EVDSZ elnöke üdvözölte a megjelenteket és mindenkinek boldog és eredményes új évet kívánt. Egyben reményét fejezte ki, ebben az évben is, csakúgy mint tavaly, a szakszervezetek tudásuk legjavát adva munkálkodnak azon, hogy a villamosenergia-ipari munkavállalóknak, a tagoknak a munkahelyeken a körülményekhez képest a legjobb pozíciót tudják elérni.

A 2011-es év a nehézséget és a súlyos problémákat tekintve a szakszervezeteknek az eddigi legnehezebb éve volt. Az érdekképviseleteknek az érdekérvényesítést illetően a helyi szinten túl kellett lépniük, tiltakozásukat, követeléseiket már országos szinten folytatták a kormány intézkedéseivel szemben. Az elmúlt évben több mint 200 törvény, 2000 körüli kormányhatározat, miniszteri rendelet, miniszteri határozat született, köztük számos olyan, amely nehéz és hátrányos helyzetbe hozta a tagjainkat, a munkavállalókat, nemcsak a munkahelyükön, hanem a magánélet területén is.
A tiltakozások, a demonstrációk szinte egymásba értek, amelyeken az EVDSZ is részt vett, függetlenül attól, hogy mely szervezet hirdette azt meg. Az új Munka Törvénykönyvének elfogadása sok vitát váltott ki tagjaink között is, azonban úgy ítéljük meg, hogy „rossz a rosszal, de rosszabb a rossz nélkül” mondás talán erre is igaz lehet. Ma a helyzet az, és ebből kell kiindulnunk, hogy az érdekképviseletek, a szakszervezetek tovább működhetnek. A hogyan és a miként meghatározása még a következő féléves időszak feladata lesz.

A Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés a munkáltatói szövetség igenlésével remélhetőleg még sokáig életben marad.
„2012-ben erőteljes aktivitással és élni akarással dolgozzon az EVDSZ tagszakszervezeteivel karöltve, legalább úgy, mint eddig. Mutassuk meg, hogy vannak céljaink és feladataink a mai nehéz gazdasági helyzetben is, és rendelkezünk olyan erővel, amely szilárd alapot ad az építkezéshez” - mondta az elnök úr.

2012. január elsejével változott az Szja-törvény. Árkovics István gazdasági igazgató a legfontosabb változásokról adott tájékoztatást. Először a béren kívüli juttatásokat érintő változásokat, majd az adójóváírás megszüntetésének és az adóalap-kiegészítés változásainak hatásait ismertette. A törvényi változások következtében a béren kívüli juttatások kifizetőt terhelő adóvonzatai jelentősen növekedtek. Felmerült, hogy a megnövekedett adóterheket a munkáltatók áthárítják-e a munkavállalókra, és ha igen, azt milyen mértékben teszik meg. Az adójóváírást és az adóalap-kiegészítést érintő változások következtében a kb. 210 ezer forint alatti keresetűek nettó bére csökken a 2011. évhez képest. Az ennek elkerülését szolgáló, a munkáltatók által végrehajtandó elvárt béremelésről szóló kormányrendelet, valamint a 2012. évi minimálbér, és a garantált bérminimum ismertetésére ezt követően került sor.
A tagszakszervezeteket, a munkavállalókat - finoman szólva is - nem előnyösen érinti a sok változás. Kevés adómentes juttatás maradt. Már tudni lehet, hogy a Választható Béren kívüli Juttatás (VBKJ) összegét a munkáltatók csökkentik.

A munkáltató a munkabérek kifizetésével kapcsolatos többletterheket - például a 10%-os eü. hozzájárulást - vajon áthárítja-e a munkavállalóra? A munkahelyi étkeztetés átalakítása milyen változásokat eredményez? A bértárgyalások során milyen mértékű inflációval lehet számolni? Az első napirendi pontban a szövetségi vezetőség a kiadott írásos dokumentumok alapján felkészült az idei első Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) ülésére.
Elemezték a 299/ 2011. (XII. 22.) számú kormányrendeletet - A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről, - a 194/2011. (XII. 22.) kormányrendeletet a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról, illetve a tájékoztató dokumentumot elemezték a béren kívüli juttatásokat érintő adóváltozásokról. A tagszervezetek képviselői beszámoltak arról, hogy egyes társaságoknál, társaságcsoportoknál milyen tárgyalási pozícióval rendelkeznek a helyi szakszervezetek a bér- és szociális juttatásokat illetően.

A januári VÁPB ülésre készített, 2012. évre szóló bér- és szociális megállapodás munkavállalói oldalának nulladik tervezete a pontonként (7 pont) való tárgyalása után alakult ki. (A 2012 január 18-i VÁPB ülésen a munkáltatói oldal a gazdasági nehézségekre hivatkozva nem kívánt tárgyalni a bérekről az idei évre vonatkozóan. Következő ülés február 9-én lesz előreláthatólag. - A szerk.)

Az szv. ülés tárgyalta a Megállapodástervezetet a Villamosenergia-ipari Ágazati Bértarifa Rendszerről, amelynek alapelveiről az elmúlt év november 30-án megállapodás született a VÁPB ülésen.

A témához hozzászóltak, véleményeiket elmondták: Gál Rezső, Réffi Péter (ÉVISZ SZT), Medveczki Zsolt (MEVISZ), Németh Lajos (Elektromos Szakszervezet), Nagy Sándor (Démász Szakszervezet), Lőrincz László (PADOSZ), Berkes Sándor (MÉSZ), Bánkuti Ferenc (Pécsi Mész), Téglás József (DUVISZ), Pinczés Ernő (TIVISZ), Néber Tibor (ADÉSZ), Bátki László (DHV Munkástanácsok), Kállai Mihály (PADOSZ).

Második napirendi pontként áttekintette a szövetségi vezetőség az EVDSZ Rendkívüli Kongresszusán, 2011. november 24-én hozott határozatokat, és megtárgyalták az ebből eredő feladatokat. A Munka Törvénykönyvével kapcsolatos határozatot - mely szerint milyen elvárások vannak a törvénnyel szemben - a szakszervezetek már nem tudják értelmezni, mert, úgymond, azt az élet felülírta. Hiszen időközben, december 13-án az országgyűlés elfogadta a módosított Munka Törvénykönyvét azt követően, hogy 2011. december 2-án országos szinten egyes szakszervezeti konföderációk, néhány munkáltatói szervezeti szövetség és a kormány képviselői megállapodtak az Mt. egyes kérdéseiről. Tudvalevő, hogy az EVDSZ elnöke a szövetség alapszabálya szerint írásos szavazást rendelt el. Szavazni lehetett arra, hogy a tagszervezetek utólagosan elfogadják-e a háromoldalú megállapodást az Mt.-vel kapcsolatban. Ennek eredménye, hogy a szövetség tudomásul vette a megállapodást. Ugyanakkor fájó pont a 206-os §. megmaradása - mondták többen. Gál Rezső hozzászólásában elmondta, hogy az ágazati kollektív szerződés életben van, és ennek megőrzése fontos közös ügyünk.

Napirenden volt még az aktuális belpolitikai helyzet, mint az alkotmány és annak megünneplésének körülményei.
A témához hozzászóltak: Gál Rezső, Lőrincz László, Medveczki Zsolt, Nagy Sándor, Téglás József, Bánkuti Ferenc, Néber Tibor, Kópis József (TIVISZ).
Harmadik napirendi pontként tájékoztató hangzott el a norvég szakszervezet és az EVDSZ közös európai uniós pályázati lehetőségével kapcsolatban. A pályázat tartalmát Árkovics István, az EVDSZ gazdasági igazgatója ismertette. A szövetségi vezetőség tudomásul vette az írásban és a szóban kapott információkat a témáról, és támogatja a továbbiakban a pályázat benyújtásával kapcsolatos előkészítő munkákat.

„Egyebekben” az ülésen értékelték a megjelent vezetőségi tagok az aktuális politikai helyzetet, érdekvédelmi szempontból.

F. E.

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége