Dr. Gyulay Zoltán a MAVIR ZRt. Piacműködtetési Igazgatóság mb. igazgatója május elsejétől.
Azt állítják a pszichológusok, hogy az első találkozás alkalmával meg lehet állapítani valakiről, mennyire szereti a munkáját és azt is, hogyan érzi magát a munkahelyén.
Kellemes, őszinte mosoly, rendkívüli, választékos modor, kitűnő humorérzék - ezek jellemzik a frissen megbízott igazgatót. Vele beszélgetünk feladataikról, a munkájuk jelentőségéről, a villamosenergia-iparban elfoglalt kiemelt helyükről.
- Ismereteim szerint az igazgatóságuk összehangolja a piacszervezési, elszámolási mérési, piacfejlesztési, kötelező átvételi osztályok munkáját.
Mit takar a piacműködtetés fogalma?
- Először tisztáznunk kell, mi is az a piac és mik az előnyei/hátrányai illetve mik a határai. Utóbbi időben a piaci hátrányai előtérbe kerültek, mert nem hozta az azonnali árcsökkenést és nehezen áttekinthető. Azonban a hátrányok mellett természetesen vannak a piacnak előnyei is: a kereskedők kénytelenek átláthatóan és összehasonlíthatóan kialakítani az ajánlataikat és így a valós árak megjelenhetnek. Miért jó, ha a valós árakat látjuk?
A valós árak felszínre hozzák azt, hogy melyik piaci szereplői kör versenyképes és melyik szorul támogatásra. Ezzel a piac támpontot tud adni arra, hogy mely szereplők szorulnak támogatásra, és az egyes energiapolitikai döntéseknek, kérdéseknek – pl. kötelező átvétel – mi a költsége.
Ha az árak valósak és alacsonyak, az önmagában a fogyasztók részére előnyt jelent, ha az árak magasak, akkor az a helyettesítő termékekbe illetve ezek hiányában a villamosenergia-fogyasztás racionalizálásába történő befektetésekre ösztönöz. Ha a villamos energia ára nem a piaci és tényleges árakat tükrözi - mennyibe kerül megtermelni és továbbítani - az oda vezethet, hogy azzal fűtünk és használjuk majd mindenre. Ennek következtében csődbe mehetnek azok a vállalkozások, melyek például szigetelőanyagokat gyártanak.
Természetesen nagyon sok érv szól még a piacnyitás mellett, és szintén sok érv szól ellene. Az Európai Unió a verseny bevezetése illetve kiszélesítése mellett döntött, így a rendszerirányító feladata kibővült a villamosenergia-piac verseny feltételeinek megteremtésével, és működtetésével, azaz a piacműködtetéssel.
A piacműködtetés azonban nem csak a villamosenergia-piac verseny feltételeinek megteremtését jelenti, hanem teret ad az esetleges állami beavatkozásnak is, amennyiben azt az energiapolitika szükségesnek tartja. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a piaci önszabályozó képessége és az állami beavatkozás közötti közgazdasági ellentét kérdése. A jelenlegi tapasztalatok szerint a hatékony versenynek is vannak korlátai, és a verseny nem ad választ valamennyi kérdésre. Ennek megfelelően a piacműködtetés is bővült olyan funkciókkal, amelyek a beavatkozást lehetővé teszik, illetve megvalósítják (pl. KÁT stb.).
Dr. Gyulay Zoltán mb. igazgató
Gyulay Zoltán a József Attila Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karán végezte el tanulmányait, jelenleg még folyamatban van MBA képzése. Az egyetemi évek alatt egy nemzetközi ügyvédi iroda energetikai divíziójában kezdett el tevékenykedni, majd a doktori kinevezés után is itt maradt 2003-ig. Ezt követően a Budapesti Erőműhöz került jogtanácsosként, majd a kereskedelmi igazgatói feladatokat látta el ugyanitt két évig. A MAVIR-hoz 2007-ben érkezett és a Piacszervezési Osztály vezetőjeként ügyelte a határok biztosítását, a szabályozási tartalékok beszerzését és a kiegyenlítő energia elszámolását. 2009. május elsejétől a MAVIR ZRt. Piacműködtetési Igazgatóság megbízott igazgatója.
Gyermekei nincsenek, de reméli, hamarosan ezen a téren is változások történnek majd.
– Ezek szerint a piacnyitás hordoz előnyöket mind a fogyasztók, mind pedig a termelők számára?
– A tudatos fogyasztóknak mindenképpen. Látja a jövőre nézve mi, hogyan befolyásolja a költségeit, illetve a környezetet. Ezen változtathat is.
A termelők szempontjából, aki kevésbé versenyképes annak jelzést ad, hogy milyen mértékű hatékonyságnövelés szükséges.
Továbbá pontos jelzést tud adni, arra: hol, milyen mértékű beavatkozás lehet szükséges.
- Melyek a feladataik?
- A rendszerirányító feladata a piacműködtetés keretein belül (i) a kereskedelmi rendszer működtetése, és (ii) a közcélú hálózatokhoz - ideértve a határ metszékeket is - való szabad hozzáférés biztosítása, (iii) a hatékony verseny feltételeinek javítása, mindez természetesen az ellátásbiztonság fenntartása mellett.
Mivel a villamos energia ipari méretű tárolása nem megoldott, a villamos energia kereskedelem speciális: előre meg kell határozni, mennyi lesz a fogyasztás és annak megfelelő menynyiséget kell vásárolni, de természetesen a valós időben létrejöhet az előre tervezettől való eltérés. Ki mennyit vesz, kinek adja el, hol veszi meg (belföldön/külföldön), mennyi a valós idejű eltérése az általa tervezettektől (kiegyenlítő-energia elszámolása). Mi ezt nyilvántartjuk és követjük.
Mindemellett a piac teljességéhez és a hatások érvényesüléséhez át kell lépnünk a határokat, határnyitás nélkül nincs értelme piacról beszélni. A mi feladatunk ez is, biztosítani a határokhoz való hozzáférést.
Foglalkozunk még a kötelező átvétellel, átadással, (azaz a beavatkozással). Azt nem tudjuk garantálni, hogy olcsóbb lesz a villamos energia, de olyan döntési helyzeteket kívánunk elősegíteni, ahol mindenki fel tudja mérni, hogy milyen következménnyel jár valamely döntés.
– Mi a helyzet az uniós irányelvekkel?
- Részt veszünk az Európai Unió átviteli rendszerirányító társaságainak szövetsége (ENTSO-E) munkájában. A szövetség, többek közt, az irányelvek végrehajtását felügyeli, illetve javaslatot tesz a további fejlesztésre. Emellett koordinálja a versennyel kapcsolatos, az átviteli rendszerirányítókat érintő gazdasági kérdéseket európai szinten.
Érezzük, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézni, amikor valamennyi európai rendszerirányító illetve villamosenergia-rendszer érdekeit kell összehangolni: egyik ország sok villamos energiát importál, másikon a villamos energia „csak” átmegy stb. A napokban került elfogadásra az úgynevezett III. energiacsomag, amelyet összeurópai szinten be kell vezetni.
- Miként alakul a kötelező átvétel sorsa?
- Ez gazdaságpolitikai kérdés, a rendszerirányító ebben a kérdésben végrehajtó illetve „jelző” funkciót lát el. A kötelező átvétel tekintetében a piacnyitás hatása szembetűnő: megmutatja azt, hogy mennyibe kerül a támogatási rendszer. Így a döntések során egyértelmű anyagi következményekkel lehet számolni.
- Az elvárt eredményeket milyen szakmai háttér biztosítja?
- Azt gondolom, igen kiváló, elkötelezett és fegyelmezett szakemberek és munkatársak dolgoznak itt a MAVIR-nál, magas színvonalon végzik a feladataikat. Személy szerint a csapatmunkában hiszek. Az igazgatóságon mi nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, a kollégák mindegyike nemcsak a cég felé lojális, hanem elkötelezett az egész hazai villamosenergia-rendszer fenntarthatósága, jobbá tétele iránt.
– Mely tevékenységek állnak Önök előtt a jövőt illetően?
– Számos szakmai kihívás van, ebből említek néhányat: a 2010. évi tartalékok beszerzése, a kelet-közép-európai központi határkapacitások elosztása, együttesen a nyolc TSO-val, az új III. EU energiacsomag bevezetése. Jelenleg egy előnyös lépést tettünk a hatékonyabb működés érdekében, hiszen az egy telephelyen való munkavégzés a kapcsolattartást és kommunikációt, ezáltal a munkavégzést is hatékonyabbá teszi.
A cég új, Budapesten levő, Szentendrei úti székházban fogadott hangulatos és csendes irodájában az igazgatóság vezetője. Az interjú során az is kiderült, még az egyetemi évei alatt kapcsolatba került a villamosenergia-iparággal, amit azonnal érdekesnek talált és szavaival élve „megfertőződött”. Az ügyvédi munka, az erőmű adta feladatok mellett teljesen más tevékenységek és témák is érdekelték, a napi rutin sem térítette el például az ékszerek szeretetétől.
- Ez igazi szenvedély - mondja Gyulay Zoltán –, az ékszerek és drágakövek csodálata. Mint okleveles becsüs, a lupe segítségével állapítja meg a drágakövek értékét - a lupe egy gyűjtőlencse, amely a tárgyról a tiszta látás távolságán belül egyenes állású, nagyított képet ad. Bármerre jár a világban, a fellelhető értékeket szakértő szemmel csodálja meg.
– Ez nem azt jelenti, hogy nem tévedek az ékszerek értékét illetően. Ezen a területen még nem csaptak be nagyon, ami inkább üzletkötés módjának és nem a szakértelmemnek tudható be, hiszen kommunikáció során már kiderülnek az alapvető szándékok, motivációk - vallja.
Forrás:
15. évf.,7-8. szám