A Fukusima Dajcsi atomerőműben a március 11-i japán földrengés és szökőár következtében kialakult helyzet a világban és Magyarországon is számos biztonsági követelmény vizsgálatát helyezte középpontba. A tapasztalatok elemzése megkezdődött, felvetődik azonban a kérdés: Mennyire biztonságos a paksi atomerőmű egy esetleges földrengéssel szemben?
Az atomerőmű földrengésbiztonságára vonatkozó főbb információkat dr. Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója ismerteti.
– Milyen mérőszámokkal mérhetők a földrengések?
– A földrengések erősségének és hatásainak jellemzésére különféle mérőszámokat, skálákat használnak. A földrengés méretének jellemzésére szolgál a Richter-skála, amely a rengés magnitúdóját adja meg - ez a rengésben felszabaduló energiával arányos. A műszaki életben a földrengés által kiváltott, és a károkat okozó hatásra, azaz a talajmozgást jellemző mérőszámra van szükség, ezért a tervezés során a talajgyorsulást (leginkább annak vízszintes összetevőjét) szokták használni, amelyet a gravitációs gyorsulás (g) hányadában adnak meg. Mivel a mérnöki munkákban használt, egy konkrét telephelyen feltételezhető talajgyorsulás és a területet megrázó, valahol kipattanó rengés magnitúdója között csak minőségi összefüggés van, technikailag nem szakszerű az olyan kijelentés, hogy az atomerőművet valamilyen magnitúdójú földrengésre tervezték, ámbár a közbeszédben és a médiában ezt használják.
– Mekkora földrengésre kell tervezni egy atomerőművet?
– Az atomerőműveket általában a tízezer év alatt előforduló legnagyobb földrengés hatásaira, az általa kiváltott telephelyi gyorsulásokra kell tervezni, míg a nem nukleáris létesítmények esetében a 475 év alatt elképzelhető legnagyobbra.
– Lehetnek-e, illetve vannak-e törésvonalak a paksi telephely közelében?
– A telephely kiválasztásánál csak az olyan törésvonal jelent alkalmasságot kizáró körülményt, amely képes felszínre kifutó elvetődést okozni. A telephelyet nem szabad kijelölni az ilyen szerkezetek felett, a minimális távolságnak legalább 8-10 km-nek kell lenni.
Felmerül a kérdés, hogy veszélyesek-e a paksi telephely közelében lévő törések. Minden aktív törésvonalra érvényes az, hogy talajmozgást okozhat a rajta kipattanó földrengés, de ezt figyelembe vettük az atomerőmű megerősítésénél. A Pannon-medence töredezett, de az adott földtani körülmények között általában nem tud akkora rugalmas energia felhalmozódni, hogy az - egy esetleges földrengéskor - a felszínen tapasztalható relatív elmozdulást okozzon. Ezért az ilyen törésvonalak, a paksi telephely közelében lévők sem zárják ki a telephely alkalmasságát.
– Milyen földrengésbiztonságot növelő intézkedések történtek a paksi atomerőműben?
– A paksi atomerőmű telephelyét a hatvanas években a történelmi feljegyzések és a műszeres mérések alapján az ország egyik legkisebb veszélyeztetettségű területén jelölték ki, s ennek alapján, illetve az 1970-es években érvényes földrengés-biztonsági követelmények figyelembevételével tervezték és építették az atomerőművet. A külső környezeti hatásokkal összefüggő biztonsági követelmények a nyolcvanas években radikálisan megváltoztak, szigorúbbak lettek. A nyolcvanas évek második felében a paksi telephelyen végzett geológiai, szeizmológiai vizsgálatok rámutattak, hogy a korábban feltételezettnél nagyobb maximális vízszintes talajgyorsulást kell figyelembe venni a tervezési alapban. A probléma értékelését a paksi atomerőmű első korszerű módszerekkel végzett, szisztematikus biztonsági elemzése tartalmazta 1993-ban. A telephely szeizmicitásának előzetes értékelése és a biztonsági probléma elemzése alapján az atomerőmű vezetése - a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértő támogatásával és az Országos Atomenergia-hivatal felügyelete mellett - egy átfogó biztonságnövelő projektet indított a létesítmény földrengésbiztonságának növelése céljából. Ez a projekt a paksi atomerőmű legnagyobb, másfél évtizedig tartó biztonságnövelő programja lett.
A követelmények értelmezése és teljesítése azt jelentette, hogy:
A program két szakaszban valósult meg. A könnyen végrehajtható, legsürgősebb megerősítések még egy előzetes, felülbecsült földrengésinputra 1994-1995-ben megtörténtek. A komoly előkészítést igénylő megerősítések tervezése és kivitelezése 1998-ban kezdődött, s 2002 végéig befejeződött.
A program keretében kidolgoztuk az üzemeltető személyzet számára azt az üzemzavar-elhárítási utasítási rendszert, ami meghatározza a teendőket földrengés esetén. Az ilyen helyzet kezelése a személyzet rendszeres képzésének ugyanúgy része, mint bármely más rendkívüli eseményé. Földrengés esetén, ha bármely rendszer sérül, a paksi atomerőmű a védelmi működéseknek köszönhetően leáll, de rendelkezésre állnak azok a megerősített technológiai rendszerek is, amelyek segítségével az atomerőmű biztonságos állapotban tartható. Az ekkor szükséges technológiai műveleteket, a személyzet tevékenységét, illetve az atomerőmű földrengést követő állapotának értékelését speciális műszerezés segíti.
A program végén valószínűségi biztonsági elemzés igazolta, hogy az elvégzett intézkedések a biztonság „szükséges és elégséges” szintjét eredményezték. A 2007-ben elvégzett időszakos biztonsági felülvizsgálat pedig megerősítette, hogy a földrengésbiztonság megvalósítása megfelel az aktuális nemzeti és a nemzetközi normáknak.
Edett
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)