< />
2011. április 21.

A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága

A Fukusima Dajcsi atomerőműben a március 11-i japán földrengés és szökőár következtében kialakult helyzet a világban és Magyarországon is számos biztonsági követelmény vizsgálatát helyezte középpontba. A tapasztalatok elemzése megkezdődött, felvetődik azonban a kérdés: Mennyire biztonságos a paksi atomerőmű egy esetleges földrengéssel szemben?

Hídszerkezet a keresztirányú, vízszintes erők felvételére a lokalizációs tornyok között

Az atomerőmű földrengésbiztonságára vonatkozó főbb információkat dr. Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója ismerteti.

– Milyen mérőszámokkal mérhetők a földrengések?
– A földrengések erősségének és hatásainak jellemzésére különféle mérőszámokat, skálákat használnak. A földrengés méretének jellemzésére szolgál a Richter-skála, amely a rengés magnitúdóját adja meg - ez a rengésben felszabaduló energiával arányos. A műszaki életben a földrengés által kiváltott, és a károkat okozó hatásra, azaz a talajmozgást jellemző mérőszámra van szükség, ezért a tervezés során a talajgyorsulást (leginkább annak vízszintes összetevőjét) szokták használni, amelyet a gravitációs gyorsulás (g) hányadában adnak meg. Mivel a mérnöki munkákban használt, egy konkrét telephelyen feltételezhető talajgyorsulás és a területet megrázó, valahol kipattanó rengés magnitúdója között csak minőségi összefüggés van, technikailag nem szakszerű az olyan kijelentés, hogy az atomerőművet valamilyen magnitúdójú földrengésre tervezték, ámbár a közbeszédben és a médiában ezt használják.

– Mekkora földrengésre kell tervezni egy atomerőművet?
– Az atomerőműveket általában a tízezer év alatt előforduló legnagyobb földrengés hatásaira, az általa kiváltott telephelyi gyorsulásokra kell tervezni, míg a nem nukleáris létesítmények esetében a 475 év alatt elképzelhető legnagyobbra.

– Lehetnek-e, illetve vannak-e törésvonalak a paksi telephely közelében?
– A telephely kiválasztásánál csak az olyan törésvonal jelent alkalmasságot kizáró körülményt, amely képes felszínre kifutó elvetődést okozni. A telephelyet nem szabad kijelölni az ilyen szerkezetek felett, a minimális távolságnak legalább 8-10 km-nek kell lenni.
Felmerül a kérdés, hogy veszélyesek-e a paksi telephely közelében lévő törések. Minden aktív törésvonalra érvényes az, hogy talajmozgást okozhat a rajta kipattanó földrengés, de ezt figyelembe vettük az atomerőmű megerősítésénél. A Pannon-medence töredezett, de az adott földtani körülmények között általában nem tud akkora rugalmas energia felhalmozódni, hogy az - egy esetleges földrengéskor - a felszínen tapasztalható relatív elmozdulást okozzon. Ezért az ilyen törésvonalak, a paksi telephely közelében lévők sem zárják ki a telephely alkalmasságát.

– Milyen földrengésbiztonságot növelő intézkedések történtek a paksi atomerőműben?
– A paksi atomerőmű telephelyét a hatvanas években a történelmi feljegyzések és a műszeres mérések alapján az ország egyik legkisebb veszélyeztetettségű területén jelölték ki, s ennek alapján, illetve az 1970-es években érvényes földrengés-biztonsági követelmények figyelembevételével tervezték és építették az atomerőművet. A külső környezeti hatásokkal összefüggő biztonsági követelmények a nyolcvanas években radikálisan megváltoztak, szigorúbbak lettek. A nyolcvanas évek második felében a paksi telephelyen végzett geológiai, szeizmológiai vizsgálatok rámutattak, hogy a korábban feltételezettnél nagyobb maximális vízszintes talajgyorsulást kell figyelembe venni a tervezési alapban. A probléma értékelését a paksi atomerőmű első korszerű módszerekkel végzett, szisztematikus biztonsági elemzése tartalmazta 1993-ban. A telephely szeizmicitásának előzetes értékelése és a biztonsági probléma elemzése alapján az atomerőmű vezetése - a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértő támogatásával és az Országos Atomenergia-hivatal felügyelete mellett - egy átfogó biztonságnövelő projektet indított a létesítmény földrengésbiztonságának növelése céljából. Ez a projekt a paksi atomerőmű legnagyobb, másfél évtizedig tartó biztonságnövelő programja lett.

A követelmények értelmezése és teljesítése azt jelentette, hogy:

  • a telephelyi földrengésveszély elemzését el kellett végezni, s meg kellett határozni a 10-4/év meghaladási valószínűségű, biztonsági földrengés jellemzőit. Ez a paksi telephely esetében 0,25 g maximális vízszintes gyorsulással jellemezhető;
  • erre az új tervezési alapra el kellett végezni az atomerőmű ellenőrzését majd a megerősítések tervezését;
  • végre kellett hajtani az atomerőmű teljes körű minősítését/megerősítését úgy, hogy még a 10 000 évenként egyszer előforduló rengés esetén is a reaktor leálljon, lehűthető és tartósan hűthető maradjon, és az aktivitás visszatartása biztosított legyen.

A program két szakaszban valósult meg. A könnyen végrehajtható, legsürgősebb megerősítések még egy előzetes, felülbecsült földrengésinputra 1994-1995-ben megtörténtek. A komoly előkészítést igénylő megerősítések tervezése és kivitelezése 1998-ban kezdődött, s 2002 végéig befejeződött.

A program keretében kidolgoztuk az üzemeltető személyzet számára azt az üzemzavar-elhárítási utasítási rendszert, ami meghatározza a teendőket földrengés esetén. Az ilyen helyzet kezelése a személyzet rendszeres képzésének ugyanúgy része, mint bármely más rendkívüli eseményé. Földrengés esetén, ha bármely rendszer sérül, a paksi atomerőmű a védelmi működéseknek köszönhetően leáll, de rendelkezésre állnak azok a megerősített technológiai rendszerek is, amelyek segítségével az atomerőmű biztonságos állapotban tartható. Az ekkor szükséges technológiai műveleteket, a személyzet tevékenységét, illetve az atomerőmű földrengést követő állapotának értékelését speciális műszerezés segíti.

A program végén valószínűségi biztonsági elemzés igazolta, hogy az elvégzett intézkedések a biztonság „szükséges és elégséges” szintjét eredményezték. A 2007-ben elvégzett időszakos biztonsági felülvizsgálat pedig megerősítette, hogy a földrengésbiztonság megvalósítása megfelel az aktuális nemzeti és a nemzetközi normáknak.


Edett

Küldje tovább! Nyomtatható verzió Vissza a lap tetejére
Hozzászólás írása:
Kérjük írja be az ellenőrző kódot!
Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete AES-Tisza Erőmű Kft. VDSZSZ Tagszakszervezet Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete Budapesti Erőművek Szakszervezete Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Borsodi Energetikai Kft. Szakszervezeti Bizottsága Dél-dunántúli Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport Szakszervezete Dunamenti Hőerőmű Vállalat Munkástanács Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Elektromos Szakszervezet Energiaipari Karbantartók Szakszervezete Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Ifjúsági Tagozat Komlói Fűtőerőmű Zrt. Dolgozóinak Szakszervezete Miskolci Erőmű Szakszervezet Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete MVM Magyar Villamos Művek Dolgozóinak Szakszervezete MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat VDSZSZ OVIT Rt. Tagszakszervezet Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Pannonpower Rt. Villamosenergia-ipari Dolgozóinak Szakszervezete Schneider Electric Rt. Szakszervezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Munkavállalóinak Szakszervezete Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ERBE Kft. Szakszervezete Villkesz Kft. Szakszervezete Villamosenergia-ipari Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezete Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Rendszerirányító és Üzemeltető Szakszervezete Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Fóruma
A Szakszervezetek.hu Press legfrissebb hírei

Szolgáltatások

2016.01.13 07:01 - Aliraza521

Csalnak-e a munkáltatók?

2015.01.06 07:39 - mariamunir

Erőművek és Szolgáltatók

2015.01.02 12:51 - qudsia

Mi újság a PADOSZ-nál?

2015.01.02 12:51 - qudsia
Még több téma...