Pálinkás József, az MTA elnöke köszöntőjében kiemelte, fontos megteremteni a tudomány és kultúra összhangját, a műszaki értelmiség további elkötelezettségét a társadalmi felelősség, illetve fenntartható fejlődés iránt. A technológia olyan mértékben változik, ami megköveteli a tudásalapú döntéshozás előtérbe helyezését. Ennek alkalmazása teremti meg a környezetvédelem, energiatakarékosság iránti fokozott figyelmet a nyilvánosság bevonásával.
A plénum témáját Rubik Ernő, a Magyar Mérnökakadémia örökös tiszteletbeli elnöke ismertette. A fenntartható fejlődés olyan interdiszciplináris fogalom, mely feltételezi, hogy a műszaki értelmiség figyelemmel kíséri az általa létrehozott eszközök további sorsát, illetve, azok milyen hatást váltanak ki a társadalom életében és gondolkodásmódjában. – Sokan gondolják, a műszaki gondolkodás és fejlesztések csak kevesek számára elérhetők. Ezen változtatnunk kell, az akadémiának, ezen belül a kutatóknak a társadalmi változások iránt is felelősséget kell vállalniuk. A magyar műszaki értelmiségnek nagy szerepe lehet abban, hogy a jövő generációja számára vonzóvá váljon ez a pálya, a műszaki tudományok területe, ezért hangsúlyozni kell a természettudományok fontosságát kiemelten a fiatalok körében az oktatásban is - mondta Rubik Ernő.
– Mit vár el tőlünk, a műszaki értelmiségtől a huszonegyedik század? - tette fel a kérdést Kroó Norbert, az MTA alelnöke a Fenntartható fejlődés - tudomány - mérnökség című előadásában, melyben összehasonlította a társadalom részéről érkező elvárásokat. A szakemberek feladata az is, hogy „hidat építsenek a tudomány által, azon keresztül a mérnöki feladatok és mindannyiunk, a társadalom feladatai között”. A jelen század a hasznosítható tudás százada, növekszik a tudományok szerepe, mely a nemzetek erejének fokmérője is. A tudományterületek szorosabbá fűzték kapcsolatukat a gazdasággal, jelentős mértékben felértékelődött a tehetségek, kreatív elmék szerepe. Kihívásokat jelent a „hagyományos" technikák kimerülése, a kutatások szerepének fontosabbá válása a vállalati innovációban és a tudás alapú társadalom megteremtése - a felfedezéseket a valós, mindennapi világ generálja és motiválja, ezért a világ legkeresettebb árucikkévé válik a tehetség, az anyagi tőke keresi a szellemi tőkét. A fenntarthatóság fogalma olyan túlélési technikát, élettartam-növeléseket, megmaradást jelent, mely szinte megváltoztatta az egész planétán levő körülményeket. A társadalom környezetérzékeny technológiát és fejlesztéseket vár el tőlünk, azt, hogy az elmúlt két század mérnöki felfogása megváltozzon a nem megújuló energiaforrások, az energiaigény növekedése, környezetszennyezés tekintetében.
A konferencián Wahrmann Mór-érem kitüntetésben részesült Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, melyet az akadémia vezetői kollégiuma adományozott számára az atomenergia területén, a magyar tudományos életben éveken át végzett áldozatos munkájáért, mellyel hozzájárult a tudomány hírnevének öregbítéséhez. Hamvas István előadásában ismertette az atomerőmű létrejöttének körülményeit a további fejlesztésekkel - biztonságnövelő intézkedések, teljesítménynövelés lépésről lépésre -, majd összekapcsolván a küszöbön álló erőműbővítés feladatait a fenntartható fejlődéssel, hangsúlyozta, a fejlesztések megvalósítják a gazdaságosság, ellátásbiztonság, környezetvédelem együttes létét. Ehhez a folyamatosan növekvő szakemberigénnyel számolnunk kell, energetikai és gépészmérnökök, villamosmérnökök, vegyészmérnökök, fizikusok, környezetmérnökök, építészek és informatikusok hadára lesz szükség - a magyar tudományos élet is lendületet vesz ezzel.
Berta István, a BME tanszékvezető egyetemi tanára az elektromágneses zavarokról, mint lehetséges környezetszennyezési problémáról, illetve a kisfrekvenciájú villamos- vagy mágneses erőterek emberek számára lehetséges veszélyeiről beszélt. Kiemelte, tévhit, hogy a nagyfeszültségű távvezeték közelsége daganatos megbetegedéshez vezetne. Az egyetem tréninglaboratóriuma ebben a témában is vizsgálatokat végez, illetve olyan munkaeszközöket fejleszt ki, melyek segítségére lehetnek a nagyfeszültséggel dolgozóknak munkájuk során.
Az akadémiai nap folyamán minden előadó kiemelte, rendkívül fontos a tudományos élet számára a nyilvánossággal való folyamatos kapcsolattartás, melyet a társadalom világképének változása és információigénye is megkövetel a fenntartható fejlődés érdekében.
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)