2009. június 5.

valamint a munkavállalói oldal szót emelt a minisztérium példátlan múlt heti akciójáról, hogy tárgyalás és értesítés nélkül változtatott a szakszervezeteket érintő szabályokon, a fő téma mégiscsak a 2010-es adótörvények tervezete volt.
Első napirendi pontként még szóba került az egyszerűsített foglalkoztatás kérdése is, de a munkaadói és munkavállalói oldal egyöntetű elutasításának köszönhetően a javaslatot előbb szakmai szinten tárgyalják újra.

A kormány 2010-es adóterveiről Katona Tamás, a pénzügyminisztérium államtitkára tájékoztatta a jelenlévőket. A teremben általános izgalmat keltett, hogy mindehhez oly szokatlan és oly modern módon kivetítőt vett igénybe. A technika beélesítése apróbb gondokat okozott, melynek köszönhetően végül a kormány által vetített kép kissé torz volt. No persze nyilván csak vetítéstechnikai értelemben…
Az első 20 percben a nemzetközi gazdasági helyzetről és a makrogazdasági adatokról kaphattunk tehát tájékoztatást, majd áttértünk arra a részre, ahol az államtitkár kifejtette, miért is nem lehet másként csinálni, mint ahogy a kormány most tervezi, és miért lesz ez jó a munkavállalók többségének. Röviden összefoglalva elmondta, hogy vagy a jövedelmek adóterheit csökkentik, vagy a kedvezmények körét hagyják meg. A kettő együtt nem lehetséges.
A hiánycél felfelé módosítását azzal indokolta, hogy a korábban tervezett, 2,9 százalékos hiány akkor lett volna tartható, ha további és durva megszorításokat hajt végre a kormány. Mivel nem volt feltétlenül cél, hogy a hiányadatokat illetően a legjobb legyen Magyarország, ezért jobb megoldásnak látszott a hiánycél 3,9 százalékra emelése. Ezzel együtt egyébként a kormány nagyságrendileg ezermilliárd forint értékű kiadáscsökkentést hajt és hajtott végre tavaly és idén.

Az adócsomag ismertetése kapcsán megjegyezte: jövőre csak egy szerény mértékű csökkentés valósítható meg, jelentős mértékű tehercsökkentés legkorábban 2012-en képzelhető el. Ami a jövő évi terveket illeti, a kormány ragaszkodik a jövedelemadó terhének csökkentéséhez, ám a legalacsonyabb jövedelmeknél nem valósítható meg az érdemi adócsökkentés, hiszen ez szembe menne az elvekkel, ráadásul nem is lenne könnyen megvalósítható, mert a minimálbér körül eleve alig fizetnek adót.

A kedvezmények szűkítésével kapcsolatban arra figyelmeztetett az államtitkár, hogy csak nagyon megfontoltan lehet változtatni. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a mozgástér, ám azt is meg kell fontolni, milyen elvek szerint járjanak ezek a kedvezmények - az államtitkár nemcsak a tényleges adókedvezményt értette ide, hanem a természetbeni juttatásokat is.

Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: a juttatások adóztatásánál a mértékekről hajlandó még tárgyalni a kormány, ezen belül is az öngondoskodást támogatnák. Ebbe a körbe nem tartozik be szerinte a munkáltatói pénztári befizetések, ráadásul az egészségpénztári be és kifizetések lényegében megegyeznek, vagyis itt nem megtakarításról, csak adóoptimalizálásról van szó.

Esetleg azt is megfontolja a kormány, hogy a kedvezményes adóztatású juttatási kör bővülhet, ám az kizárt, hogy megmaradjon az adómentes kör. Emellett a juttatások 400 ezres felső határát is szeretné megtartani a kormány. Ezzel korábban az volt a legjelentősebb kritika, hogy az többlet adminisztrációt jelent, ez a kormány szerint azért nem annyira jelentős.




A munkavállalói oldal megköszönte a tárgyhoz csak részben kötődő előadást, majd megismételte azon álláspontját, hogy a 2010-es adótörvények nincs köze a válságkezeléshez, a foglalkoztatást nem fogja növelni. Az előterjesztés továbbá nem szólt a járulékokról és a vagyonadóról. Az adóváltoztatások jelen formájukban tulajdonképpen a foglalkoztatók érdekeit szolgálják, bár kétségtelen, hogy nettó bér növekedést is jelent a munkavállalóknak. Igaz mindezt úgy, hogy a kvázi egykulcsos adórendszer felé tolódik a rendszer, mert a munkavállalók többsége az átlagbér alatt keres, és a mostani tervezet ezek szerint a legtöbb munkavállalónak alig ad valamit. Az adótábla átalakítása révén egyébként 3,2 millió munkavállaló nettó bére lesz több jövőre, ebből a körből pedig harang görbe szerűen alakulva a legtöbb pluszt azok kapnak, akik a mostani számítások szerint bruttó 200-250 ezer forintot keresnek - itt a nettó bér 13-19 ezer forinttal lesz magasabb mint most.
A szuberbruttósításról szólva az oldal szóvivője elmondta, hogy a mai napig nem érti senki, mire is jó ez, azon kívül, hogy jó kommunikációs trükk, amivel el lehet mondani, hogy így a felső kulcs ötmillió forintnál lép be, holott ez valójában a járulékkal növelt összeg, azaz 3,9 millió forint. Egyúttal ezzel elválik itt a korábban kitalált elv, hogy ami után szja-t kell fizetni, az után járulékot is kell, hiszen itt az adóalapok különbözőek lesznek.
A szakszervezetek a természetbeni juttatások megadóztatása kapcsán ismét elmondták, hogy egyes elemek megadóztatása világosan ellenkezik az ország gazdaságpolitikai érdekeivel, így az üdülési csekkre és az étkezési jegyekre iparágak épülnek. Ebbe a körbe tartozónak tartják a közösségi közlekedés támogatását is, valamint az öngondoskodás elvének elterjedését akadályozónak tartják az önkéntes- és magánpénztári befizetések megadóztatását.

A munkaadói oldal hosszas és egyébként szakmailag korrekt hozzászólásában, ugyan a munkavállalókétól különböző érdekek mentén, de kifejtette, hogy a jelenlegi adótervekkel nem ért egyet, azokat nem támogatja, és sürgette a részletes vita megindítását.
Rolek ferenc elmondta, hogy a benyújtott csomag semmit sem javít a mostani helyzeten, mert aminek volna is értelme, az csak csökevényesen jelenne meg, valódi célját nem látja el. A szuperbruttót a munkaadói oldal sem támogatja, mert értelmetlen, átláthatatlan. Az adókulcsok emellett nem csökkennek, hiszen a mostani modellre vetítve nőnek: a 18 százalékos 22-re, a 36 százalékos pedig 41-re. Egyedül a sávhatár tolódik ki, de az azért nem fogadható el, hogy lesz olyan jövedelem, ahol 60 százalék lesz az adóelvonás. A szuperbruttó azért is ködösít majd, mert a munkaadók, kifizetők számára átláthatatlan helyzetet teremt, hogy keresztbe-kasul lesznek a jövedelmek adóztatva és járulékoltatva.

A természetbeni juttatások esetében az oldal megérti ugyan a szűkítési szándékot, ám ezt szerintük ilyen gyorsan és drasztikusan nem lehet megoldani. Ha már a mentességet nem lehet fenntartani, akkor legalább egy legfeljebb tíz százalékos kulccsal adózzanak a legalapvetőbb elemek. Ebbe tartozhatnának a képzések - ami nem is érthető teljesen, mert most úgy tűnik, hogy a kötelező tűzoltási gyakorlat oktatása is adóköteles lesz, ami nonszensz - a pénztári befizetések, az ételutalványok és az üdülési csekk.

Tarthatatlannak nevezte a munkaadói oldal szóvivője a rehabilitációs járulék ötszörösére emelését és az egyéb jövedelmek után fizetendő járulék 11-ről 27 százalékra emelését. Nem túl jó ötlet, hogy a jövedéki adóemelésnél a benzint az alkoholtermékekkel egy kalap alá veszik, mert míg az alkohol és cigaretta élvezeti cikk, a benzin termelési tényező - fogalmazott.

A kormány oldal nevében Csizmár Gábor a megelőző felszólalások színvonalától messze elmaradva, gyakorlatilag arra szorítkozott válaszában, hogy "nem értik a felvetéseket”, "én úgy gondolom”, "azt hittük azt akarják az oldalak”, és "de hiszen a számok tükrében”. Ezen kívül Katona Tamás szerint vagy az adómentes juttatások, s ezen belül a cafetéria körét szűkíti a kormány, vagy az adóterheket mérsékli, s mivel az utóbbit javasolják a szakértők, a cafetéria elemeinek adómentessége elképzelhetetlen, az adómértékekről érdemes tovább egyeztetni.

Miután az oldalak még egyszer megpróbálták megértetni álláspontjukat a kormánnyal, végül csak azt sikerült elérni, hogy a jövő héten talán valóban érdemben is megindulnak a tárgyalások a lehetséges módosításokról.

Forrás: LIGA/napi.hu/MTI


A LIGA elnöksége határozatban utasította el a kormány adóterveit
A LIGA Szakszervezetek elnökségi ülésén Horváth Lajos ügyvezető alelnök terjesztette elő a kormány 2010. évi adóterveiről szóló napirendet, melyet hosszas vita követett.

Az elnökség tagjai és a LIGA szakértői egyöntetűleg úgy látták, hogy a csomag nem szolgálja a munkavállalók érdekeit, és jelen formájában a gazdasági válságból való kilábalást sem segítheti elő.
A vita után az elnökség a következő határozatot hozta:

A LIGA Szakszervezetek elfogadhatatlannak tartja a kormány 2010. évi adócsomagját, mivel amögött semmiféle érdemi gazdaságpolitikai megfontolás nincs, ráadásul nincs rá garancia, hogy önmagában a munkáltatói terhek csökkentése javítja a foglalkoztatottságot, mivel jelen pillanatban nem látható előre, hogy miként alakul a világgazdasági helyzet, és lesz e igény Magyarországon előállított termékekre és szolgáltatásokra. Sokkal célszerűbb lett volna, hogyha az előttünk álló időszakot egy új gazdaságpolitika kidolgozásával tölti a kormány és csak akkor terjeszti elő a jövő évi adórendszerrel kapcsolatos elképzeléseit, amikor már világosabban látszik a Magyarország előtt álló gazdasági pálya.
Mivel az intézkedéscsomag pozitív hatásai nagyon kétségesek, ezért nem fogadhatók el azok a kiadáscsökkentő megszorítások, amelyekre jelentős mértékben csak azért van szükség, hogy kompenzálják a kieső adó- és járulékbevételeket.

Különösen súlyos sérelemként éljük meg a hosszútávú öngondoskodás intézményeinek ellehetetlenítését. Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárakba vetett bizalmat rendítik meg ezek az intézkedések, ráadásul számolni kell azzal a negatív hatással, hogy a pénztárak meggyengülésével (esetleges összeomlásával) jelentősen lecsökken a hazai állampapírok értékesítési lehetősége.
Nem tudjuk elfogadni a természetbeni juttatások (étkezési jegy, üdülési csekk) megadóztatását sem, mivel ezek jelentős mértékben beépültek a munkavállalók jövedelmébe. Ez különösen érvényes az alacsony keresetűekre, akik számára az adó- és járulékrendszer módosítása semmilyen előnyt nem jelent. Mindezen hátrányai mellett elfogadhatatlan az is, hogy ez a lépés hazai munkahelyeket veszélyeztet.
Jelen formájában teljesen elhibázottnak tartjuk a vagyonadót, mivel ez egy koncepciótlan, nagyon kis bevételt hozó luxusadó, amely ráadásul alkalmas arra, hogy félelmeket keltsen a kis ingatlanok tulajdonosaiban is. Mindezekből következik, hogy szükségtelen az ÁFA emelés is, valamint a jövedéki adó - különösen az üzemanyagok adójának - emelése, amely inflációgerjesztő hatású, és sújtja mind a lakosságot, mind a vállalkozásokat.

Felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a csomagot, és kezdjen érdemi tárgyalásokat a szociális partnerekkel a foglalkoztatottságot javító gazdaságpolitika kialakításáról, mely erősen koncentrál a vidéken élő, alacsony képzettségű munkavállalókra, akiket a multinacionális vállalatokra épülő esetleges gazdasági fejlődés sem von be a foglalkoztattak körébe. Ennek keretében követeljük továbbá, hogy tegyen jelentősebb lépéseket a feketegazdaság és korrupció visszaszorításáért.



A természetbeni juttatások megadóztatása egyáltalán nem elfogadható
2009-05-28

A legutóbbi Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülését megelőző munkavállalói oldal egyeztetésén a hat konföderáció megállapodott,hogy a kormány adóterveivel kapcsolatban, a május 22-i OÉT plenáris ülését tájékoztatónak, nem pedig a tárgyalás első körének tekinti. Oszkó Péter nyilatkozataiból a kormány szándékairól ugyanez derült ki. A hat konföderáció abban is egyetértett és megállapodott, hogy a természetbeni juttatások - különösképpen az étkezési jegyek és üdülési csekkek valamint az önkéntes- és magánnyugdíj-pénztári befizetések - megadóztatása nem elfogadható.


Mindezek ellenére - jelentősen rontva a jövőbeli tárgyalási esélyeinket - Borsik János még aznap úgy nyilatkozott a Kossuth Rádiónak, hogy a szakszervezetek elfogadhatónak tartanák a felsorolt tételek megadóztatását, amennyiben az adó mértéke 20% alá csökkenne.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke ezzel nem csak visszaélt helyzetével, hogy általánosságban a magyar szakszervezeti mozgalom nevében nyilatkozott, amelyre semmilyen jogosítványa nem volt, de etikátlanul is cselekedett, amikor az aznap reggeli, szóbeli megállapodással ellentétes tartalmú nyilatkozatot tett.

A LIGA Szakszervezetek továbbra is elfogadhatatlannak tartja a felsorolt természetbeni juttatások megadóztatását, és elítéli azokat a szakszervezeti vezetőket, akik felelőtlenül bocsátkoznak kéretlen alkuba azoknak a munkavállalóknak a juttatásairól, akiknek megélhetési problémáin enyhített eddig az étkezési utalvány. A Kormány kérlelhetetlen politikájával szemben most mindennél fontossabb volna az egységes fellépés, amelyet ilyen módon megtörni nem csak hiba, de bűn.



Kossuth Rádió, Krónika, 2009. május 22. 17:30
"Mi egyébként tartjuk azt, hogy nem kellene megadóztatni, de hát nyilván egy kompromisszumot kell majd kötni, hogy ha húsz alá le tudnánk menni, akkor az már egy vállalható dolog lehetne." Borsik János


"Küzdjük le a válságot" - "Legyenek az emberek a legfontosabbak!"
2009-05-16
Az Európai Szakszervezeti Szövetség 2008. decemberi Végrehajtó Bizottságán úgy döntött, hogy..."Küzdjük le a válságot - Legyenek az emberek a legfontosabbak!” illetve
"Új társadalmi szerződés az európai munkavállalók számára - munkahelyek, jogok és kollektív szerződés"
mottóval Európai Akciónapot tart, melynek keretében összeurópai demonstrációkat szervez több európai nagyvárosban. A LIGA Szakszervezetek 50 fős delegációval vett részt a prágai demonstráción, a közös európai szakszervezeti érdekek védelmében.


A demonstrációk helyszínei:

• Május 14-én Madridban,
• Május 15-én Brüsszelben,
• Május 16-án Prágában és Stockholmban

Az ESZSZ a demonstrációval egy olyan Új Társadalmi Program (New Social Deal) kidolgozását követeli, melynek kulcskérdései a következők:

• Egy kibővített újraépítési terv a válság után, a munkahelyek védelme, biztosabb munkahelyek, és a közszféra fenntartása
• Jobb bérek, tisztességes nyugdíjak, jobb vásárlóerő,
• Az Európai Bíróság olyan ítéleteinek beszüntetése, mely az egységes piacnak ad elsőbbséget a munkavállalók alapvető jogaival szemben
• A pénzügyi piacok hatékony szabályozása, a javak tisztességes újraelosztása, hogy a kaszinókapitalizmus sose térhessen vissza
• Az Európai Központi Bank elkötelezettsége a növekedésre és a teljes foglalkoztatásra.

Ahogy az európai szakszervezetek magatartásából, úgy most az Európai Szakszervezeti Szövetség direktíváiból is kitűnik, a LIGA Szakszervezetek cselekszik egyedül európai szintű munkavállalói érdekképviseletként Magyarországon, amikor minden lehetséges eszközzel kiáll és harcol tagjai és minden magyar munkavállaló szociális és gazdasági érdekeiért, hogy ne ők, hanem a felelősők vigyék el a gazdasági válság súlyos következményeit a hátukon.


Szakszervezeti győzelem - kifizetik a tűzoltók túlóráit
2009-05-15
A Legfelsőbb Bíróság szerdán úgy döntött, hogy a tűzoltók 2007-től 2004. május elsejéig visszamenőleg túlóradíjat igényelhetnek minden olyan szolgálatra, amelyet a heti átlagos 48 órán felül teljesítettek. Az önkormányzati minisztérium nem vitatja a határozatot, de mégsem fizet.
Arra hivatkozik, hogy most a felülvizsgálati döntést követően a bíróságnak arról kell ítélkeznie, hogyan kell kiszámítani a túlszolgálati időt. A tűzoltó szakszervezetek időhúzással vádolják a kormányt, mondván a szolgálati naplók alapján visszakereshető és kiszámítható a túlóra mértéke. A magyar állam becslések szerint 30 milliárd forinttal tartozik a lánglovagoknak.

Az Önkormányzati Minisztérium a Legfelsőbb Bíróság szerdai döntése értelmében már nem vitatja, hogy a tűzoltóknak a 48 órai munkavégzés után - az uniós norma szerint - túlszolgálati időt kell fizetni, a 2004. május 1. óta keletkezett több milliárdot azonban mégsem utalják ki a lánglovagoknak.

"Mennyi az az óra, ami után ki kell számolni neki a járandóságát. Ebben nagyon nagy viták vannak. Én azt gondolom, nem fogunk tudni megegyezni,. Megint a bíróság fogja eldönteni, hogy hogyan kell ezt kiszámolni” - mondta Jauernik István MSZP-s államtitkár.

Kajsza: Időhúzásra játszik a kormány

Vicc, hogy a kormány nem tudja, hogyan kell kiszámolni a túlszolgálati időt - vélekedik a Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Kajsza Zoltán állítása szerint az ágazati érdekképviseletek eddig hat alkalommal, táblázatokkal bizonyították, hogy a 48 órán felüli túlmunka a szolgálati naplók alapján visszakereshető és kiszámítható. Úgy látja: a kormány időhúzásra játszik.

"Nem értjük ezt a huzavonát. Illetve értjük, mert fizetni nem akarnak, ők ezt meg is mondták, hogy ebben a kormányzati ciklusban nem akarnak fizetni, ami azért érdekes, mert kb. 10 milliárdos tételről van szó, és ez minden év után 1-2 milliárd kamattal nő, tehát az adófizetőknek egyre többe fog kerülni” - nyilatkozta Kajsza Zoltán, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke.

Az államtitkár a parlamentet és nem a Medgyessy-kormányt tette felelőssé, amiért 2004 előtt nem hozott az uniós irányelveknek megfelelő törvényt. A tűzoltók bérével kapcsolatban azt mondta: erre a költségvetés jelenleg nem tud több pénzt biztosítani, de a beosztások közötti különbségek csökkentéséről még lehet tárgyalni.

Az előzményekről röviden itt olvashat: http://www.liganet.hu/cikk/508/sajtohtfsz.html

Forrás: MTI/Hír Tv



El ingenioso hidalgo don Gasko de la LIGA
2009-05-06

A Népszava "információ” nevű publicistája és szerkesztője megint nagyot alkotott. Érthető persze, hiszen a hiteles tájékoztatás jegyében a pénteki sztrájk előtt még egyszer meg kellett írnia, hogy Gaskó István a nép ellensége..
..a Fidesz barátja és bérence, és pusztán önös érdeke diktálja a sztrájkok meghirdetését. Mindezt az MSZP elveszejtése végett.


Nos, ha már újságírásból és etikából nem is érdemes kioktatni a Népszava névtelen újságíróját - hisz minek falra hányni a borsót -, pár gondolatot azért érdemes talán megosztani a nagyérdeművel.
Kacérkodik-e Gaskó István a politikával? Hát, amennyiben a szó eredeti értelmére gondolunk, nem csak hogy kacérkodik, hanem közel 20 éve részese a politikai életnek. "A közösség sorsával törődő, foglalkozó, az állam ügyeiben részt vevő, irányító v. döntő szerepet játszó, közéleti tevékenység, a társadalom életének e tevékenység által meghatározott tere; politikai élet.” (Magyar Értelmező Kéziszótár)
Amennyiben a szó köznapi értelmében gondolkodunk, akkor a válasz nem. Mókásnak tűnhet a magyar szakszervezeti mozgalmat ismerők számára a Népszava vádja a LIGA Szakszervezetek politikai kötődését illetően, hiszen ismert, hogy az MSZOSZ tagszervezetei írásban kötöttek nem egyszer megállapodást az MSZP-vel és az általa adott (akkor még) kormányfőjelölttel. Amikor a közszférában legmélyebben érintett SZEF és ÉSZT a 13. havi illetmények megvonása és további őket is érintő megszorító intézkedés után semmit sem tesznek ez ellen. Tárgyalnak, mondják ők, csak hogy nincs kivel. Az OÉT legutóbbi ülésén Bajnai Gordon ugyanis csak tájékoztatott, majd közölte, hogy nincs alternatíva. Megtehette, mert az MSZOSZ április 18-án felbátorította erre, megmutatva, milyen lehelet erős csapást kész mérni a kormányra. A következőn OÉT-en meg nem igazán a válság kezeléséről lesz szó. Annál is inkább, merthogy a megszorító intézkedések első hullámát azóta el is fogadta az Országgyűlés. Az pedig, hogy informálisan egy zárt sátorban, sörözés közben a miniszterelnök elkottyantotta, hogy lehet ám azért majd enyhíteni itt-ott, aranyos, de teljes mértékben hiteltelen azok után, hogy aláírt megállapodást is kétszer rúgott fel eddig a kormány alig egy év alatt. Mindkettő megállapodás a közszférás jövedelmekről szólt. Na, csak úgy megemlítem.

Vicces még az újságíró látványos önellentmondása is, miszerint Gaskó István és Orbán Viktor közeli jó barátságba kerültek volna azok után, hogy az előbbi le "munka-tapasztalatlanozta” az utóbbit, mire az meg az általa kinevezett MÁV vezérrel kirúgatta a MÁV-tól. Mindezt arra alapozva, hogy "olykor találkoznak is”. Pengeéles logika. Akkor én többek között Gyurcsány Ferenc, Rolek Ferenc, Demján Sándor barátja vagyok, mert olykor találkoztunk is. Formális megbeszéléseken (OÉT), ahol az ország jövőjéről esett szó. Persze arra azért ügyeltünk mindig, hogy egymás keblére nem borultunk látványosan. (na jó, jogos a kritika, Borsik János, Varga László és Pataky Péter mondjuk megtette)

Namost, arról, hogy maroknyi-e a demokratikus szerveződést nem ismerő újságíró által kvázi Gaskó tulajdonának tekintett LIGA Szakszervezetek. Nyilván felfoghatatlan lehet egy pártkatona számára, hogy az egy csapatban játszó játékosok nem értenek egyet, mindennek hangot is adnak, és még csak fejek sem hullanak. A szervezet pedig él és virul. Nos kérem, ezt hívják demokratikus szerveződésnek. Mondanám hogy szabadelvű, de ezt sokan megint pártpolitizálásnak titulálnák. Ennek a szerveződési formának a lényege tehát az, hogy együttesen lépünk fel a közös érdekért, de sosem egymás ellen. Azt csináljuk, amit a többség mond, anélkül, hogy ráerőszakolnánk ezt a kisebbségre, és még csak nem is szólunk bele a tagszervezetek életébe. Minden újságíró kollégának mondom hát, ezért sem tudjuk "központilag” megmondani előre, hogy kik, hányan, hol és mikor sztrájkolnak majd, hiszen nem mi utasítjuk őket. A LIGA Szakszervezetek megadja a keretet (országos sztrájkfelhívás), amin belül mindenki szabadon mozoghat, de kívül is maradhat.
Maroknyian vagyunk-e tehát? A LIGA Szakszervezetek egyedül az országos konföderációk közül közjegyző előtt hitelesítette több, mint 100.000 fős taglétszámát. Mert nyílt lapokkal játszik. Erre többszöri felkérésre sem volt hajlandó egyik másik szervezet sem. Vajon miért? Kiről derülhetne ki, hogy valóban maroknyian vannak?

Sztrájk VAGY tárgyalás?
ÉS. A LIGA Szakszervezetek minden fórumon képviselteti magát, ahol a kormánnyal egyeztetés lehetséges egyáltalán. A kormány már kevésbé ilyen agilis. Az MSZOSZ majálisra elment ugyan a kormányfő, hogy zárt ajtók mögött pusmogjon, de az április 24-én meghirdetett sztrájkra a mai napig nem jelölte ki a tárgyalófeleket a kormány részéről. (megsértve ezzel a sztrájktörvényt)
A LIGA Szakszervezetek ettől függetlenül - ahogy mindig is - jelen lesz az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén. Ahol - ismétlem - szó sem esik majd az egyébként összes konföderáció által elfogadhatatlannak minősített megszorításokról.

Végezetül az újságíró irodalmi műveltségéről csak annyit: a szélmalomharcosról - története végén - kivétel nélkül pozitívan emlékeztek meg mindannyian, még legyőzője is. Miért? Mert az igaz ügyért harcolt, nem ismerve megalkuvást. Szép csavar, hogy a szerző a cikkben gyalázott szakszervezeti vezetőt a címben végül is felmagasztalja.

Kösz a magaslabdát!


Szerző: LIGA-információ

Megmutattuk magunkat május elsején
2009-05-01

A LIGA Szakszervezetek a gazdasági válságra és a kormány megszorító intézkedéseire tekintettel nem sör-virslizett és pusmogott zárt ajtók mögött Bajnai Gordonnal, hanem az Alkotmány utcában adott hangot annak a véleményének, hogy a kormány megszorító intézkedései elfogadhatatlanok, a miniszterelnök tárgyalókészsége kritikán aluli, és hogy van más kiút a válságból.

A délelőtt 11 órára összegyűlt tömeget Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke köszöntötte, majd beszédében hangsúlyozta, hogy nem a válság kezelését ellenzik a munkavállalók, hanem annak mikéntjét. Elmondta, hogy van más megoldás, csak meg kellene hallgatni a szakszervezeteket. Sajnos azonban a kormány még a sztrájktárgyalásokat sem kezdte meg a LIGA Szakszervezetekkel.

Beszédet mondott még Cser Ágnes, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, illetve Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A beszédek között az elmúlt három év demonstrációiból láthattot a közönség életképeket, mutatva, hogy a LIGA nem ma kezdte követelni, hogy a mindenkori kormány tegyen végre érdemben a fekete gazdaság és a korrupció ellen. Ahogyan az a beszédekből és a szakmai anyagokból is kiderült ugyanis, 1000 milliárd forintos összeg lapul a feketegazdaságban, amelynek kifehérítése feleslegessé tehetné a mostani megszorítások jelentős részét.

A demonstráción képviseltette magát mások mellett a Független Rendőr Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a Vasúti Dolgozók Szabad Szervezete, az Esztergomi Gépkocsigyártók Független Szakszervezete, a Rába Munkavállalók Szakszervezete, A LIGA Vasipari és Vegyipari Szövetségei, a Fiatalok Ligája, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezete, a Fiatalok Érdekvédelmi Szövetsége, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Honvéd Szakszervezet és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete.

A rendezvény záróbeszédét Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke mondta el, emlékeztetve arra, hogy a kormány jelenleg felvett hiteleit minden magyar állampolgár és azok gyermekei és unokái fogják visszafizetni.

Gaskó István beszéde:
Tisztelt egybegyűltek, kedves barátaim!
Ma: 2009. Május l-jén, mi magyarok nagy bajban vagyunk.
Hazánkban súlyos politikai, gazdasági, de legfőképpen bizalmi válság dúl. Nap-mint nap
szembesülnünk kell életünk egyre szaporodó nehézségeivel, életminőségünk drasztikus
hanyatlásával. Mélyrepülésünk 2006. Óta tart, amikor a régi-új kormány beismerte, hogy a
tavaszi választási cirkuszban becsapott bennünket, becsapta az országot.
Őszinteségi rohamában - a kormány egy drasztikus, a munkavállalókat sújtó megszorító
intézkedéscsomagot zúdított ránk. Azóta nyögjük ennek a kormányzati gazdaságpolitikának
súlyos következményeit. Akkor még azzal kecsegtették az országot, hogy 2009-ben majd már
javulnak életkörülményeink, jövedelmi helyeztünk. És tessék! Ehelyett nyakunkba szakadt a
tőlünk sokkal erősebb gazdaságú országokat is legázoló pénzügyi, gazdasági világválság. A
már korábban elhibázott gazdaságpolitika miatt ez, a lábadozó beteg állapotában lévő
magyarországon, a válság európaszerte legsúlyosabb változatához vezetett.
 radikálisan tovább csökkennek a keresetek.
 a munkanélküliségi mutató ostromolja a 10%-ot. Rövid idő alatt 120 ezer ember
vesztette el munkahelyét.
 munkájukat sokan csak részmunkaidő vállalásával tudják megtartani, ami újabb
jelentős keresetcsökkenést jelent számukra.
 a forint árfolyama soha nem látott mélységekbe zuhant.
 az otthonteremtésre felvett devizahitelek törlesztő részleteinek drasztikus növekedése
családok ezreit tette fizetőképtelenné.
Az országot államcsőd fenyegette, melyet csak az újabb, súlyos megszorító intézkedésekkel
járó, külföldi hitelek felvételével lehetett
Elkerülni.
Tisztelt kolléganők, kollégák!
Ebből a mély gödörből kellene kivezetni az országot, ami természetesen a jelenlegi
kormányzat feladata volna. Ehelyett a bajnai gordon vezette kabinet sehová nem vezető, a
munkaadók radikális követeléseit teljesítő javaslatokkal állt elő.
Ne legyen kétsége senkinek: a "bajnai program" a tőke szolgálatában áll.
E program a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok jövedelmeinek jelentős részét a tőke
javára csoportosítja át.
A költségvetési bevételeket apasztó munkaadói terhek csökkentését a kiadási oldal
megnyirbálásával kívánják egyensúlyba hozni.
A kiadáscsökkentés súlyos, már-már teljesíthetetlen áldozatokra kényszeríti:
 a 13. havi fizetésüket elvesztő, bérbefagyasztásra itélt közszolgálati dolgozókat,
köztük:
 az oktatás,
 az egészségügy,
 a fegyveres és rendvédelmi ágazatok munkavállalóit;
 az otthonteremtési támogatások megszüntetését, valamint a gyermek nevelési
támogatás csökkenését elszenvedő családokat;
 az európai összehasonlításban igen alacsony átlagos életkort megélő munkavállalókat,
akik csak 65. Éves korukban mehetnek nyugdíjba;
 a rossz egészségi állapotban lévő, de a táppénz drasztikus csökkenését elszenvedő
dolgozókat.
 a 13. Havi nyugdíjakat, a gázár-támogatást, távfűtési támogatást elvesztő idős, beteg
embereket;
Ezen áldozatokat tetézi a 3-4 %-os áremelkedést okozó áfa- és jövedéki adó emelés.
Ez a válságkezelő program ellentétben deklarált céljaival,
 csökkenti a munkahelyek számát,
 növeli a munkanélküliséget,
 erősen csökkenti a reáljövedelmeket,
 tovább mélyíti a szegénységet, összességében drasztikusan rontja a magyar
társadalom életminőségét.
Ugyanakkor növeli a kétségbe esést, a társadalom fásultságát, ami az öngyilkosságok
gyakoriságának növekedéséhez vezethet. Ezek azok a népnyúzó intézkedések melyeket
vissza kell utasítanunk!
Kedves barátaim!
Mint láthatjátok, a levitézlett neoliberális gazdaságpolitika tovább próbálkozik a bajnai
kormány válságfokozó programján keresztül. Pedig ők is tudják, van másik megoldás.
De ha ők mégsem, mi tudjuk:
Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség! Ennek elsődleges célja a munkahelyek tényleges
megőrzése és új, fenntartható munkahelyek létrehozása. Az összeszerelési bérmunkára épülő
gazdaságot, a hazai erőforrásokat hasznosító, a magyar szaktudást felhasználó gazdasággá
kell alakítani.
Meg kell teremteni legfőbb természeti kincseinkre, a földre, a vízre alapozott, a hosszútávú
növekedést biztosító nemzetgazdaságot. Ez biztosíthatja a nagyszámú alacsony-képzettségű
munkanélküli munkába állítását.
Már most, a válságkezelés időszakában a tervezett járulékcsökkentés helyett meg kell kezdeni
az agrár-, a vízgazdálkodási ágazatokban és a környezetvédelemben az állami beruházásokat.
A munkahelyteremtő támogatásokat is ennek a szolgálatába kell állítani. Természetesen az
eu-s források átcsoportosításával is ezt a célt kell előmozdítani.
A válságkezeléshez azonnali forrásokat lehet biztosítani a költségvetési gazdálkodás
szigorításával, az évi 1000 milliárdos korrupció felszámolásával. Középtávon, a szégyenletes
mértékű feketegazdaság visszaszorításával, jelentős, 1000 milliárdos nagyságrendű
költségvetési bevétel érhető el, mely az új gazdaságpolitikát szolgálhatja.
A neoliberálisok úgy tesznek, mintha ezek a lehetőségek nem is léteznének, mert eddig is
legfeljebb csak szólamokban léptek fel az illegális gazdaság ellen.
Valószínűleg érdekeltek ennek fenntartásában!
Pedig a magyar gazdaság legsúlyosabb terhe a korrupció és a feketegazdaság. Tudnunk kell,
hogy visszaszorításával szükségtelenné válnának a népnyúzó megszorítások, a
munkavállalókat megnyomorító intézkedések.
Ennek keretében:
 Gátat kell vetni a közbeszerzési eljárások során a költségvetési pénzek
elszivárgásának.
 Átláthatóvá és szigorúbbá kell tenni a pártok finanszírozási rendszerét. Az adófizető
állampolgárokra érvényes szabályokat kell alkalmazni a parlamenti képviselők
költségelszámolásánál.
 Jelentős mértékben csökkenteni kell az országgyűlés méretét és az önkormányzatok
számát, akár 50 %-kal is.
A röviden most összefoglalt gazdaságpolitika, és a megvalósításra javasolt intézkedések
elérhetővé tennék magyarország számára:
- a foglalkoztatás bővítését,
- a fenntartható gazdasági növekedést,
- az emberek életminőségének javítását,
- a kiáltó társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését,
- az igazságos szociális védelem újjáépítését.
Kedves egybegyűltek!
Május l-e a munkásság ünnepe. Ez lehetőség arra, hogy kimondjuk: nem kérünk többet a
válságból, a megszorításokat egymásra halmozó, a világgazdaságot, így benne a magyar
nemzetgazdaságot is megnyomorító neoliberális gazdaságpolitikából!
Mert mint ahogy láthatjuk: van más, jobb megoldás!
Ezért:
Követeljük az értelmetlen gazdaságromboló ,megszorító intézkedések visszavonását!
Követlejük a hazai erőforrásokat kihasználó, a foglalkoztatást előtérbe helyező új
gazdaságpolitika meghirdetését!
Célunk elérése érdekében minden törvényes eszköz bevetésére készen állunk. Ha lehet,
tárgyalunk, de ha kell, mivel a kormány törvénysértő módon nem tesz eleget tárgyalási
kötelezettségének, hát tüntetünk és sztrájkolunk. Ezt tesszük most is.
Innen, erről a helyről újból felszólítunk minden munkavállalót, szakszervezetet:
csatlakozzanak a liga szakszervezetek által május 8-ra meghirdetett általános sztrájkhoz!
Köszönöm a figyelmet!

Megszorítás helyett munkát!
Demonstráció és sztrájkok május elsején a válság megfelelő kezeléséért


A magyar gazdaság egyre mélyebbre sodródik saját korábbi gazdaságpolitikai hibái és a világgazdasági válság következményeként.
A gondok egy része a rendszerváltás óta gyötri a magyar társadalmat és a gazdaságot, (továbbá terheli magát a közteherviselést is) ez, pedig a munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatás. Kísérőjelenségként egyre szorítóbbá vált az adósságcsapda is, napjainkra ez elérte a lakosságot is, a devizahitelezés felfutása miatt.

Ezért elsősorban olyan válságkezelést várunk - bárki is vegye át a kormányzás felelősségét -, ami egy alapvető gazdaságpolitikai fordulatra épül, és amelynek legfőbb prioritása a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás növelése.


1. milyen válságkezelő programot akarunk?

A válságkezelő programnak végső soron azt kell biztosítani, hogy növekedésnek induljon a magyar nemzetgazdaság. Bármilyen egyéb cél csak akkor lehet eredményes, ha képes a növekedés feltételeit megteremteni, és biztosítani azt, hogy munkahelyek jöjjenek létre, nőjön a foglalkoztatás. Amennyiben a válságkezelő program nem képes erről a befektetőket és a hazai lakosságot meggyőzni, akkor az erőfeszítések és az áldozatok eredményessége kétséges, ennek megfelelően a szükséges társadalmi támogatottság sem biztosítható.
Választ kell adni arra is, hogy miként állítható meg a társadalom kettészakadása. Nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatás bővülése képes ezt a problémát is kezelni (a legutóbbi OECD felmérés azt mutatja, hogy a munkanélküliség az, amelyik leginkább növeli a leszakadást, a társadalmi egyenlőtlenségeket). A képzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatása a nemzetközi összehasonlítás alapján is kirívóan alacsony hazánkban. A korábbi gazdaságpolitika legnagyobb hibája pont az, hogy az alacsony hozzáadott értéket előállítani képes munkavállalók számára nem biztosított lehetőséget a legális munkaerőpiacra belépni. A technológiára, a magas hozzáadott értékre való szerkezetváltás lett a növekedés kijelölt motorja, nem pedig a "parlagon hagyott” munkaerő bevonása.
A legsürgetőbb tennivaló mindazon által az adósságspirálból való kikerülés. A belső, de különösen a külső adósság az elmúlt években kritikus szintre emelkedett. Ennek szerkezete (kötvényadósság) további nehézségeket jelent az adósságrendezés szempontjából is. Mind a törlesztésre, mind az esetleges további külső források bevonására a piacon rendkívül nehezen és csak jelentős felárral van lehetőség. A hazai reálkamatok olyan magasságokba kerültek mindeközben, ami megfojtja mind a vállalati, mind a lakossági hitelfelvevőket. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjuk, jelentős kamatcsökkentésnek kellene bekövetkezni, mindez azonban - különösen a jelenlegi helyzetben - a hazai fizetőeszköz árfolyamát veszélyeztetné. Ennek megfelelően további segítséget elsősorban az egyéb és intézményes megoldásoktól (IMF, EU) várhatunk. Ezekhez azonban csak hiteles programok alapján tudunk fordulni.


2. milyen azonnali intézkedéseket várunk az adósságcsapdába kerültek megsegítésére?

Annak érdekében, hogy a kamatok csökkentése ne lehetetlenítse el a lakossági devizaadósokat, az állam hozzon létre egy állami szociális bankot, amely a kereskedelmi bankoktól átveszi a háztartások jelzálogalapú hitelezését, azt méltányos, kiszámítható és a lakosság számára kockázatmentes alapokra helyezi. Az "adósságcsere” árát a szereplőknek együttesen - de leginkább a bankoknak - kell viselniük.
Ezt követően a monetáris politika megszabadul egy jelentős tehertől, tehát megnyílhat az út a kamatcsökkentés előtt.
Fel kell gyorsítani ezzel együtt a magáncsőd intézményének kodifikációját, azaz biztosítani kell a jóhiszemű adósok számára a reorganizáció lehetőségét.

3. milyen költségvetési politikát akarunk?

A jelentős adósságszolgálattal összefüggő kötelezettségek (2009. évben 1.177 Mrd) miatt, továbbá a fenntarthatósági követelmények következtében a költségvetés elsődleges egyenlege a jövőben mindenképpen pozitív kell, hogy legyen. Nyilvánvaló, az is, hogy az elkövetkező időszakban az állam nem tud több segítséget nyújtani a társadalom szegényebb rétegeinek, de az is világos, hogy abból elvenni sem lehet. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a költségvetés kiadásaiból jelentős összeget megtakarítsunk anélkül, hogy a szociális támogatások jelentősen csökkennének. Ez lehetséges a mainál átláthatóbb és ésszerűbb gazdálkodással, a pazarlás megszüntetésével (közbeszerzési eljárások anomáliáinak megszüntetése, háttérintézmények felszámolása, önkormányzati rendszer átalakítása stb.), illetve az államadósságot terhelő kamatfelár csökkentésével.

4. milyen adópolitikát akarunk?

A társadalompolitika prioritásai határozzák meg a fiskális politikát, az elosztási rendszerek működését és közteherviselés rendszerét. Az adórendszer (és a költségvetés) tehát nem cél, hanem eszköz, amely kifejezi és megvalósítja a kormány gazdaság- és társadalompolitikai céljait. E célok világos és az ország számára érthető megfogalmazása nélkül a költségvetés és az adórendszer csak az érdekcsoportok játszótere.
További elvárás, hogy az adórendszer ne adjon indokolatlan előnyöket és kedvezményeket a tőkének, különösen a multinacionális nagyvállalatoknak.
Végezetül elutasítjuk, az adó - és járulékcsökkentést, mert - különösen a ami helyzetben - nem biztosítja sem a magyar gazdaság versenyképességének javulását, sem a foglalkoztatás bővülését, ugyanakkor veszélyezteti az állami feladatok fedezetét. Igaz, hogy hazánkban magasak a munkabérre rakódó közterhek, de ez leginkább az alacsony béreknek köszönhető. Nem a munkaerő árának leszorításával kell a hazai gazdaság versenyképességét javítani, hanem a magyar adottságoknak megfelelő gazdaságpolitikával.

5. milyen államot akarunk?

Az állam vállalja és töltse be a fejlesztő állam szerepét. Erősítse szabályozó és irányító szerepét. Az állam fejlesztéspolitikájának legyenek kiemelt területei, ahol az állam nem a fogyasztást szervezi, hanem szabályoz és irányít és képes a nemzeti érdekeknek, a hazai adottságoknak megfelelő fejlesztéspolitika kidolgozására. Biztosítsa a tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósítását, erőteljesen támogassa és fogja össze a tudományos, kutató, fejlesztő és innovációs tevékenységeket.

NEM! a reformszövetség szándékaira

A LIGA Szakszervezetek aggodalommal figyeli a magyar politikai elit azon egyre határozottabb elképzelését, hogy a válságból való kiútként, a Reformszövetség nevű lobbycsoport "reformjait” teszik magukévá, mint üdvözítő megoldást.
A LIGA Szakszervezetek határozottan elutasítja és május elsején tevőlegesen is tiltakozik az ellen, hogy az országot ebben a nehéz helyzetben egy olyan tőkés érdekcsoport elképzelései alapján próbálják meg kormányozni, amely nem egyeztet a társadalommal, kizárja a szociális partnereket, sőt, saját érdekkörének számára nem tetsző tagjait is.
Az országnak és a gazdasági helyzet terheit nyögő munkavállalóknak olyan válságkezelő programra van szüksége minél előbb, ami arányosan osztja el a terheket, megvédi a legrászorultabbakat és nem utolsó sorban bírja a társadalom támogatását. A nagytőke diktátumait és érdekeit most épp nem előtérbe, hanem végre kicsit háttérbe kell szorítani.
A LIGA Szakszervezetek ezért követeli, hogy a gazdasági válság megoldásaként a mindenkori kormány és az ellenzéki pártok olyan intézkedési terveket fogadjanak el, amelyeket a társadalom és a szociális partnerek is támogatnak. A helyzet megnyugtató rendezése ugyanis csak így sikerülhet.

Demonstráció és figyelmeztető sztrájkok május elsején

2009-03-24

A LIGA Szakszervezetek tegnapi elnökségi határozata alapján meghirdeti május 1-i demonstrációját a válság átfogó kezeléséért és a munkahelyek védelméért, valamint egy órás figyelmeztető sztrájkok szervezését is kilátásba helyezi. A demonstráción konstruktív javaslattal kíván a nyilvánosság elé lépni, amely kiutat mutathat az ország jelenlegi reménytelen és elkeserítő gazdasági helyzetéből.
A LIGA Szakszervezetek egyúttal minden olyan demonstráción részt vesz, ami a munkavállalók helyzetének javítását tűzi zászlajára.




2009-03-12
Elfogadhatatlan a természetbeni juttatások megadóztatása
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az OÉT legutóbbi ülésén bejelentette, hogy a kormány a Reformszövetség javaslatához képest egy radikálisabb csomaggal fog előállni.
A Reformszövetség tervezetével kapcsolatban a LIGA Szakszervezetek már az OÉT-n is kifejtette, hogy ezt sem tartja alkalmas megoldásnak.

Ezek után talán joggal feltételeztük, hogy a miniszterelnök arra gondolt, hogy a kormány csomagja alkalmasabb lesz mind a válság kezelésére, mind pedig az ország hosszútávon fenntartható fejlődésének biztosítására, mint a munkáltatói javaslatok.
Ehhez képest a március 11-i kormányülés döntéséről értesülve megdöbbenve tapasztalta a LIGA Szakszervezetek, hogy szó sincs erről, a kormány nem hogy túllépett volna a Reformszövetség javaslatán, hanem saját korábbi, válságot nem kezelő javaslatánál még gyengébb tervezetet fogadott el.
A döntésben változatlanul keverednek a rövid- és a hosszútávú elemek. Véleményünk szerint a rövidtávú válságkezelést nem szolgálja sem az ÁFA felemelése, sem a természetbeni juttatások tervezett megadóztatása. Ezek kizárólag a munkavállalók jövedelmi helyzetét rontják.
Alapvető tévedésnek tartjuk a járulékok csökkentését, hiszen korábban a kormány is azt vallotta, hogy egy ilyen példa nélkül álló világgazdasági recesszióban a járulékcsökkentéstől nem lehet a munkahelyek számának növekedését várni. Ráadásul, nem vet számot az elfogadott kormányzati javaslat azzal sem, hogy a kiesett járulékbevételek óhatatlanul azzal járnak, hogy kevesebb pénz jut nyugdíjra, egészségügyre és munkanélküli ellátásra, illetve munkahelyteremtésre.

A LIGA Szakszervezetek már korábban is jelezte: teljesen elhibázottnak tartja a 13. havi nyugdíjak rendszerének olyan megváltoztatását, melynek értelmében a jövő évtől nyugdíjba menők már teljes mértékben elesnek ettől a juttatástól. Ez egy olyan mértékű igazságtalanságot visz a nyugdíjrendszerbe, ami előrevetíti a későbbi politikai korrekció árnyékát.
A LIGA Szakszervezetek szerint a tervezett nyugdíjindexálási változtatás rövidtávon nem jelent megtakarítást, a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos elképzeléseket meg azért tartja teljesen elhibázottnak, mivel meggyőződésünk szerint a nyugdíjrendszer megérett egy átfogó rendszerszerű változtatásra, Ez azonban csak nagy konszenzussal lehetséges, hiszen ez egy olyan kérdés, ami hosszútávon meghatározza generációk életét.
Azzal sem értünk egyet, hogy a kormány megpróbál áterőltetni a Parlamenten olyan törvénymódosításokat, melyek jövő évtől lépnének hatályba; a jelenlegi helyzetben ugyanis nem lehet előre látni, hogy ezek milyen következményekkel járnak.

Összességében az idei évben és a jövő évben hatályba lépő tervezett változtatásokkal kapcsolatban megállapítható, hogy ezek egy jelentős jövedelemátcsoportosítást jelentenek a munkavállalóktól a tőke irányába, anélkül, hogy a munkavállalói terhek növekedéséért cserében legalább a válságból való kilábalás reményét kínálná a kormány.
Felszólítjuk a kormányt, hogy lépjen túl saját árnyékán: ne az aktuális lobbiérdekeket figyelembe vevő szavazatvadászó javaslatokat tegyen, hanem álljon végre elő egy olyan programmal, ami mind az állampolgárok, mind a nemzetközi közösség számára meggyőzően kivezeti az országot a válságból!



OÉT: Munkaügyi perek és Munka törvénykönyve módosítások 2009-02-27
A mai Országos Érdekegyeztető Fórum plenáris ülésén a következő két napirendi pontról tárgyaltak a szociális partnerek: A munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetéséből eredő helyzet kezeléséről és a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről.

Ezen kívül Rolek Ferenc bejelentette, hogy a múlt heti OÉT-en elhangzott miniszterelnöki kérésre reagálva, a munkaadói oldal hétfő reggel megküldi a szociális partnereknek válságkezelő csomag tervezetét.


Az első napirendi pont kapcsán a munkavállalói oldal szóvivője elmondta, hogy az oldal egységes és tömör álláspontja az, hogy a tárgyi költségmentességet vissza kell állítani. A Kormány látszat értetlenségére reagálva hangsúlyozta, hogy nem a visszaállításon van a hangsúly, hanem azon, hogy ezt eleve nem lett volna szabad megvonni a munkavállalóktól, pláne nem egy ún. salátatörvényben, "feltűnés nélkül”.

A munkáltatói oldal véleménye szerint az egykor történelmileg így alakult helyzetnek a megváltozása nem okoz problémát, a munkaügyi és más jellegű perköltségek megkülönböztetése nem indokolt, ezért nem támogatják az eredeti állapot visszaállítását.

A kormány előterjesztése, miszerint év közepére esetleg kidolgoznak egy újabb javaslatot, a munkavállalói oldalon komoly felindulást keltett. A kormány és a munkavállalói oldal között ugyanis már többször arra a megállapításra jutottak, hogy nem a tárgyi költségmentességet kell megszünteti, hanem a feleslegesen indított perek számát csökkenteni. Ehhez pedig pert megelőző folyamatokat kellene kidolgozni. A kormány jelenlegi hozzáállása azonban egyrészt visszatáncolás az eddigiektől, másrészt elfogadhatatlan, hogy egy egy évvel ezelőtt, az OÉT megkerülésével módosított szabályt most újabb fél évig bürokratikus tologatással kívánnak elnyújtva életben tartani.

Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a válságra tekintettel a kormánynak sokkal nagyobb felelőssége van a munkavállalókért, és ez nem egyeztethető össze azzal, hogy egy fontos jogtól megfossza őket. A perek feleslegességéről és a munkavállalók perindítási készségéről szólva hozzátette, hogy ma a bírósági ítéletek nagyon ellentmondásosak, azaz sok ügyben gyakorlatilag nem megjósolható még a legjártasabb munkajogászok számára sem, hogy mi lesz a végső bírósági ítélet.
Befejezőül értetlenségét fejezte ki, hogy a megküldött napirendi pontban foglaltakról végül miért nem tud az OÉT érdemben tárgyalni.

A második napirendi pontot két részben tárgyalta az OÉT, külön választva a rendezett munkaügyi kapcsolatokat és az egyéb Mt.-t érintő kérdéseket.

A kormány röviden összegezte, hogy mik volnának a pozitívumai a törvény megváltoztatásának, amellyel a munkáltatói oldal többnyire egyetértett, sőt sürgette a törvény kihirdetését.

Horváth Lajos összegezve elmondta, a munkavállalói oldal nem érti, miért most került elő és miért ilyen a szabályozási javaslat. Mindezt azért nem, mert az előterjesztett anyagban a jogkövetésről van szó, míg a munkavállalói oldalról nézve ez a jogszabály a munkaügyi szabálysértéseket elkövető munkáltatókról kellene, hogy szóljon. Márpedig olyan módon, hogy a jogsértéseket szankcionálni kell. Megismételte, hogy a válságban lévő gazdaság miatt épp megint a munkavállalók kerültek a legérzékenyebb és legsérülékenyebb helyzetbe, akiknek védelme a kormány kiemelt feladata kellene, hogy legyen. Sem ez a javaslat, sem az előző nem ezt tükrözi. Sőt, inkább könnyítéseket jelent a szabálysértő munkáltatók számára.
Más oldalról közelítve, a kormány által említett szempont sem érvényesül, miszerint a gazdasági válság által sújtott munkáltatókat segítené meg a változtatás, hiszen a törvény - ha meg is születik ilyen formában - semmiképp nem lehet visszamenőleges hatályú, azaz az állami forrásoktól munkaügyi szabálysértések miatt elesett vállalatok amúgy sem juthatnának már támogatáshoz.

A szakszervezetek soha nem tagadták ugyanakkor, hogy vannak olyan munkaügyi jogsértések, amelyek nem okoznak olyan lényegi mértékű kárt a munkavállalóknak, amelyek a legsúlyosabb mértékű szankciókat kellene, hogy maguk után vonjanak.
Az előterjesztett anyag viszont nem ilyen elvek szerint készült, hiszen a legsúlyosabb kategóriába nem esnek bele olyan alapvető munkavállalói - egyben emberi - jogok sem, mint például a szabad szervezkedés joga. Az előterjesztés nem védi továbbá a kölcsönzött munkaerőt, aki amúgy is sajnos másodrendűnek számít a legtöbb munkahelyen.
Az anyag tehát mértéktelen aránytalanságokat tartalmaz, amelyek kapcsán a munkavállalói oldal ugyan kész tárgyalni, de csak komoly átrendeződések után tudná elfogadni.

Rolek Ferenc válaszában nem sokat tudott mondani azon kívül, hogy szerinte is aránytalanságok vannak a törvényben, amely szerinte azonban túl sok túl súlyos büntetést tartalmaz, továbbá tulajdonképpen az egész törvény igazságtalan. Példájából az derült ki, hogy ha igazán komolyan vennék a törvényt, nagyon sok cég esne ki a közbeszerzések és állami támogatások köréből. Erre válaszul a munkavállalói sorokból jött egy olyan nem hivatalos beszólás, hogy igen, de végül ki is tisztulna a munka világa. Mire Rolek Ferenc válasza rövid és tömör volt: de most nem ez a cél.

Horváth Lajos javasolta, hogy ne az OÉT plenáris ülésén vitassák meg a javaslat részleteit, hanem haladéktalanul üljön össze a szakbizottság és az ott született döntést terjesszék újra az OÉT elé. A helyzet sürgősségét tekintve elmondta, ez a törvénymódosítás stratégiai célú, azaz nem a jelenlegi válsághelyzet megoldásáról szól, tehát nem indokolja semmi az azonnali életbe léptetést. Csizmár Gábor hozzászólására reagálva elmondta, hogy nem arról van szó, hogy a szakszervezetek ne tartanák fontosnak a munkahelyek megőrzését, de a válság okozta kiélezett versenyhelyzetben azokat a munkaadókat kell előnyösebb helyzetbe juttatni, akik versenytársaikkal szemben jogszerűen és korrektül foglalkoztatták alkalmazottaikat. A kormány álláspontjára, miszerint a rendszer bevezetését technikailag és adminisztráció szempontjából is megkönnyítené a már folyamatban lévő ügyeknek az új törvényszöveg szerinti szankcionálása, Horváth Lajos azt mondta, ez gyakorlatilag egy amnesztiát jelentene és kifejezetten rossz üzenet volna a tisztességes munkáltatók felé. Rolek Ferenc ugyanezt a problémakört úgy látja, hogy akár egy teljes amnesztia is kívánatos volna. Elmondta azt is, hogy a bizottsági szintű tárgyalást elfogadhatónak tartja, de csak úgy, ha pár napon belül sor kerül rá, és ha születik ott megállapodás, ha nem, a kormány viszi tovább a törvényjavaslatot.
Csizmár Gábor azt a menetrendet javasolta, hogy jövő héten tárgyalja a szakbizottság, a következő OÉT-en tájékoztatás jelleggel foglalkozzon vele a plenáris ülés, de ne tárgyalja. Majd akár az országgyűlési vita szakaszában is tárgyalhatja tovább az OÉT a javaslatot.

A második napirendi pont második részében a Munka törvénykönyve tervezett módosításairól egyeztetett az OÉT.
Ugyan Csizmár Gábor hosszasan részletezte a tervezett változtatásokat, a munkavállalói oldal már ismert álláspontja nem változott. Fő kifogásként az merült fel a kiküldött anyaggal kapcsolatban, hogy míg a kormány optimistán tekint a jövőbe, azaz egy éven belül a gazdasági helyzet komolyabb javulását prognosztizálják, addig az anyag egy másik részében azt javasolja, hogy a 2009-ben nem elrendelt túlmunkát a következő évekre át lehessen vinni. Ennek a munkavállalói oldal szerint két furcsa olvasata is van. Egyrészt ha valóban ilyen jól alakul majd a gazdasági helyzet, hogy ilyen sok túlmunkára lesz szükség, akkor miért a megmaradt alkalmazottakat akarják túlhajtani, amikor végre új munkahelyek válnának ehelyett elérhetővé, másrészt a hivatkozott törvény neve "rendkívüli munkavégzés”, azaz rendkívüli helyzetekben alkalmazandó, nem pedig egy munkavállaló normál munkaidején felül szabadon felhasználható keret.
A gazdasági helyzetre való tekintettel a kormány és a munkáltatók erősen faragni szeretnének a munkavállalók jogaiból, de ez nem elfogadható a szakszervezeti oldal számára, hiszen ahogy az már többször elhangzott a mai ülésen is, a helyzet inkább a munkavállalók jogainak erősítését kívánná.
A munkavállalói oldal javaslata tehát összegezve az, hogy a törvénymódosító csomag ne kerüljön az országgyűlés elé.

Nem meglepő módon a munkáltatói oldal a javaslatok és a kormány védelmére kelt, míg a kormány azt ismételgette, hogy az egészet csak azért terjesztették elő, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók igényeinek eleget tegyenek és munkahelyeket őrizzenek meg.
A munkavállalói oldal szóvivője válaszában ismét csak értetlenségét fejezte ki, hogy egy olyan helyzetben, ahol épp hogy csak munkát tudnak adni a munkáltatók és egyre több helyen egyre rövidebb a munkavégzés ideje, miért segítség a munkahelyek megőrzéséhez a túlmunka törvényes lehetőségeinek széleskörű tágítása. Ha nincs munka, minek szélesíteni a túlmunka lehetőségeit? A kormány feladata inkább az volna - és ezt várják a szakszervezetek és a munkavállalók - hogy a csökkentett munkaidő mellett is támogassa a munkahelyek megőrzését, és ne csökkentse a kollektív munkaügyi tárgyalás erejét, hanem épp erősítse azt.

Az egyeztető felek álláspontja tehát elég messze esett egymástól, ezért végül abban maradtak, hogy a jövő hét elején szakbizottsági szinten egyeztetnek tovább.


Nyuszi barátai és üzletfelei?

Ahogy azt a LIGA Szakszervezetek már többször sérelmezte, Gyurcsány Ferenc ismét csak a számára kedves elvtársakkal egyezteti elképzeléseit, az ő kegyeiket keresve faragja a költségvetést...és még csak a látszatra sem ad. Habár többször kijelentette, hogy társadalmi - mi több: nemzeti (!) - konszenzusra van szükség, hat szakszervezeti konföderációból ötöt lesöpört az asztalról, és a számára oly kedves és sok szívességet tett MSZOSZ-szel ült le megbeszélni, milyen is legyen/lesz a beharangozott "reformcsomag”.

Ezzel azonban nem csak a miniszterelnök, de az MSZOSZ is (újra) egyértelművé tette, hogy nem a munkavállalók és a társadalom érdekei a fontosak számukra, hanem a saját kis urambátyám világuk.
Gyurcsány Ferenc beígért nagy bejelentése az Országos Érdekegyeztető Tanács előtt február 20-án tehát gesztus értékű ugyan, csak nem pozitív, hanem a legcsúnyább arculcsapás. Pataky Péter kijelentése pedig, hogy azért csak velük konzultált a miniszterelnök, mert az MSZOSZ fedi le legnagyobb mértékben a reálszférát, s a szervezett dolgozók ebben a szférában az MSZOSZ-hez tartoznak az öt másik konföderáció gyáva hátbadöfése, az MSZOSZ-en kívüli, mintegy 500.000 szervezett munkavállaló lealázása. Ezt egy szakszervezeti vezető normális esetben nem tehetné meg úgy, hogy másnap reggel még tükörbe - és bármilyen munkavállaló szemébe - tudna nézni. A Gyurcsány-Pataky duó legnagyobb bűne azonban az, hogy az ilyen tetteikkel az amúgy is gyengélkedő országos érdekegyeztetést teszik még inkább tönkre. Gyurcsány Ferencnek tehát nem csak a szavak szintjén kellene a nemzeti egységre törekednie, Pataky Péternek pedig fel kellene fognia végre, hogy ebben a helyzetben nem a saját bársonyszékeiket kell biztosítania, hanem minden magyar munkavállaló érdekében kell fellépnie. Ehhez pedig arra az összefogásra volna szükség a szakszervezeti oldalon, amelyet a LIGA Szakszervezetek már hosszú ideje szorgalmaz, de egyes egyéni érdekek mindig ellehetetlenítenek.


2009. 02. 05.
Hova kötődnek a konföderációk és mennyiért?
Egyes szakszervezeti szövetségekről tudjuk, hogy hova kötődnek, egyesekről csak sejtjük.
Míg az egyik konföderáció formálisan együttműködik az aktuális kormánnyal, addig mások csak informálisan teszik ezt, mondjuk úgy, kölcsönös előnyökön alapuló "nem piszkáljuk egymást" egyezményeket kötnek. Ez persze önmagában nem lenne baj, ha mindezt a szakszervezetek a tagságuk és általában minden magyar munkavállaló érdekében - és hasznára - tennék. De ez nem így van. Többek között ezért is tartja magát a LIGA Szakszervezetek - társaságából egyedüliként - ahhoz, hogy senkivel nem közösködik, azaz pártsemleges marad: elkerülve ezzel a soha véget nem érő szívesség-adósság spirálba való bekerülést.
Forrás:http://www.liganet.hu/cikk/2049/konfod-partok.html?PHPSESSID=96f88b667bd32f8dad0adeb065b46331
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának hivatalos honlapjáról

A napokban ismét fény derült egy - már említett - informális kapcsolatra. Szabó Endre, a SZEF tiszteletbeli elnöke súlyos milliókért ad tanácsot Gyurcsány Ferenc kormányának. Vajon hogy került ebbe a kétes értékű pozícióba, és vajon milyen tanács az, ami milliókat ér, és mégis itt tart az ország? Félreértés ne essék, nem a gazdasági válságra gondolok, hanem az érdekegyeztetés évek óta tartó megcsúfolására, az oly sokat emlegetett társadalmi párbeszédre, amely az elmúlt négy év igazán fontos döntései előtt rendre elmaradt.
Miért van az, hogy a szakszervezeti konföderációk közül alig akadt, aki érdemben felemelte volna a hangját a magyar munkavállalók érdekében, a társadalom érdekében? Hol voltak az - egyébként elvi egyetértésüket adó - szakszervezeti konföderációk például az egészségbiztosítás privatizálását megakadályozó tüntetések, sztrájkok aláírásgyűjtések során?

Ha körülnézünk, a legtöbb - magát igazán nagynak mondó - konföderáció bizalmasai ma kellemes bársonyszékekben ülnek, csinos kis tiszteletdíjakért, nagy tapasszal a szájukon. És ez látszik is szervezetük valódi érdekérvényesítő képességén.
A legnagyobb baj az, hogy ezeket a pozíciókat már nem csak a kormány osztogatja, hanem az egyszer a holdudvarba került szakszervezeti vezetők egymást is marják már a helyekért, és olyan helyekről is kiszorítják a munkavállalók érdekeit képviselő többi szakszervezetet, amelyekben pedig joguk volna ott lenni, és ellenőrizni a mindenkori hatalom ténykedéseit. Példának erre elég csak az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kuratóriumi tagjaira egy pillantást vetni, és emlékezni, hogy mandátumuk lejárta után, az Autonómok és az MSZOSZ annyira ragaszkodtak székeikhez, hogy puccsszerűen kiszorították a soron következő szervezetek delegáltjait.

Hát, így megy ez, formálisan vagy informálisan, de legtöbbjük megalkudott már. Ezért mondható el nyugodtan, hogy a LIGA Szakszerveztek pártsemleges politikája a helyes út, és ezért vállalhatja fel a LIGA Szakszervezetek egyedüliként büszkén és nyilvánosan egyre növekvő taglétszámát.

Hasonló témával foglalkozik egyébként a mai Magyar Nemzetben Bakonyi Ádám újságíró is a 3. oldalon, illetve egy korábbi cikk is, amelyeket érdemes elolvasni:
http://www.mno.hu/portal/281526

Kellenek a reformok, de nem lólépésben

A LIGA Szakszervezetek a mai parlamenti vitanapon elhangzott átfogó miniszterelnöki "reformterveket” ismét megdöbbenéssel fogadta. Nem a konkrét módosítások megvalósíthatatlansága vagy vélt hatása a legnagyobb probléma, hanem azok átgondolatlansága, hirtelensége, és kiszámíthatatlansága.
A magyar gazdasági helyzet problémáit nem lehet ugyanis folyton lólépésben ugrálva megoldogatni, hanem - ahogy azt a LIGA Szakszervezetek már többször is hangsúlyozta - egy mély és minden részletre kiterjedő társadalmi és szakmai párbeszéd érdemi lezárásaként megfogalmazott programcsomaggal kell megoldani.
Érdekesen rímel a Liga állásponjára a MSZOSZ elnökségi állásfoglalása. Az MSZOSZ Elnöksége állásfoglalása a válság kezelésére és a strukturális problémák megoldására

A szociális újraelosztó-rendszerek reformjára szükség van, de azt módszeresen elő kell készíteni, amihez idő kell. Ez az idő most adott, hiszen a 2009-es év már költségvetési szempontból amúgy is determinált, a 2010-es költségvetés benyújtásáig azonban épp megfelelő idő állna rendelkezésre a tényleges egyeztetésre és a társadalmi konszenzus megteremtésére. Az év közbeni adókulcs módosítások, a nem tisztázott alapú vagyoni adóztatás, a nem meghatározott alanyú adókivetés nem lehet megoldás a pénzügyi és gazdasági válságban pengeélen táncoló magyar költségvetés számára, nem beszélve az IMF szakértői által kiadott figyelmeztetésekre, amelyek óva intenek a hirtelen, nagyívű változtatásoktól.
A LIGA Szakszervezetek ezért arra kéri a kormányt, hogy az ide-oda csapongás helyett teremtse meg az érdemi párbeszédet lehetővé tévő társadalmi egyeztetés lehetőségét, és a 2010-es évre készülve csak a feltétlen szükséges stabilitási intézkedéseket hozza meg idén, majd a nagy rendszerek átalakítását átgondoltan kezdje meg jövőre. Sokadjára, de lehet hogy utoljára, ez egy megfelelő alkalom volna a régóta halogatott, közmegegyezésen alapuló nagy átalakítások rendszerszemléletű véghezvitelére, amely többek között az Euro bevezetésének is egyik alapfeltétele volna.





Elfogadhatatlan a munkaügyi bírságok felfüggesztése
A LIGA Szakszervezetek elfogadhatatlannak és károsnak tartja a kormány tervezett intézkedését, miszerint a munkaügyi bírságokat egyes esetekben visszamenőlegesen felfüggesztené.Ezzel az amúgy is nehéz munkaerőpiaci helyzetben nem a munkahelyek megőrzését segítené elő, hanem a magyarországon már most is kritikán aluli törvényes foglalkoztatási morált rontaná tovább, azt sugallva, hogy a pénzügyi válságra hivatkozva nem csak munkavállalók tömegeit lehet bármilyen egyéb okból is elbocsátani, de a minimálisan rendezett munkaügyi kapcsolatok fenntartása sem fontos. A gazdasági válság közepette ráadásul érthetetlen, hogy a Kormány miért kívánja a fekete gazdaságot erősítve csökkenteni az államkassza bevételeit.


A visszamenőleges amnesztia különösen rossz eszköz, amely az eddig tisztességes munkáltatók és adófizetők arcul csapása, egyúttal a munkavállalók jogait és a törvényeket lábbal tiprók felmagasztalása.
A LIGA Szakszervezetek ezért felszólítja a Kormányt, hogy ezt a javaslatot ne terjessze az Országgyűlés elé, és a munkaügyi szabálysértéseket a jövőben is maximális szigorral sújtsa. Amennyiben a Kormány a szociális partnerek elé terjeszti ezt a javaslatot, a LIGA Szakszervezetek azt semmilyen formában nem fogja támogatni.

A Budapest Airport tartsa be a sztrájktörvényt!

A Budapest Airport súlyos és elfogadhatatlan hibát követett el, amikor kijelentette, hogy nem engednek a zsarolásnak, nem tárgyalnak a szakszervezetekkel, amíg azok sztrájkolnak.
A LIGA Szakszervezetek elfogadhatatlannak tartja a Budapest Airport magatartását és felszólítja a cég vezetését, hogy a hatályos magyar törvényeknek megfelelően járjon el és nyilatkozzon.


Megengedhetetlen, hogy az alkotmányos jogukkal élő munkavállalókat kriminalizálják és zsarolóknak állítsák be, ráadásul elképesztő, hogy a munkaadók a repülőtér forgalmának újraindításáért semmit sem tesznek.
A LIGA Szakszervezetek követeli a Budapest Airporttól, hogy a munkaügyi helyzet és a repülésbiztonság mielőbbi helyreállítása érdekében tartsa be a sztrájk törvényben foglaltakat, azonnal kezdje meg a tárgyalásokat a szakszervezetekkel, tartózkodjon a továbbiakban a munkavállalókat kriminalizáló nyilatkozatoktól és nyilvánosan kérjen elnézést szóvivője nyilatkozata miatt.

Erősödik a szakszervezeti mozgalom, nő a szolidaritás 2008-12-04

A 2008. december 4-i Népszabadságban megjelent Erősödik a szakszervezetek megosztottsága című cikkben több rosszindulatú, ráadásul téves információ jelent meg. Letöltés

A november 29-i demonstrációval kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem a megosztottságot növelte, hanem épp összehozta a szakszervezeteket, hiszen több tucat szakszervezet, konföderációhoz való tartozástól függetlenül szervezte a demonstrációt és vett részt rajta. A versenyszféra munkavállalói pedig nemhogy feladták volna a harcot, de szolidaritásukat fejezték ki nem csak írásban vagy szóban, de jelentős létszámmal is a hideg és ónos eső ellenére.


A cikknek azt a megállapítását, miszerint a tüntetésen azért voltak sokan, mert sok a közalkalmazott, kétféleképen lehet értelmezni, de egyik sem helytálló. Az első, miszerint általában véve túl sok a munkavállaló a közszférában, helytelen meglátás, hiszen az állampolgárok épp ennek ellenkezőjét tapasztalják nap mint nap a szolgáltatások igénybevételekor. A másik, miszerint azért volt sok tüntető, mert 700.000 munkavállalóból lehetett "meríteni”, azért nélkülöz minden logikát, mert akkor bármilyen versenyszférás tüntetésen a szombatinál 3-4-szer nagyobb tömeg kellene, hogy legyen.

A szakszervezetek presztízséről kár találgatásokba bocsátkozni, hisz csak elő kell venni a Szonda Ipsos 2008. márciusi kutatási anyagát, amely kimutatja, hogy a szakszervezetek bizalmi indexe az elmúlt években nőtt, ráadásul magasabb, mint például az újságoké és az országgyűlésé.

A LIGA Szakszervezetek taglétszámának növekedésével kapcsolatos rosszindulatú felvetések pedig teljesen alaptalanok, hiszen nem a LIGA csábítja a különböző szakszervezeteket, hanem határozott és pártatlan fellépése teszi vonzóvá. Ez utóbbira ékes bizonyíték épp az FRDÉSZ jelenléte a szervezetben, hiszen az ő munkájukkal nem összeegyeztethető a pártok irányába való részrehajlás. Megjegyzendő az is, a cikkben foglaltakkal ellentétben az FRDÉSZ sosem volt az Autonóm Szakszervezeti Szövetség tagja.

A LIGA Szakszervezetek visszautasítja továbbá azt a vádat, miszerint kormányellenes és nyíltan jobboldali volna. A LIGA a mindenkori kormány egyes intézkedései ellen lép fel, amennyiben azok sértik a munkavállalók érdekeit és a tárgyalásos út nem vezet eredményre. Mindezt kereken 20 éve teszi, azaz nem pár éve tűnt fel, ahogy azt a cikk írója vélelmezi.

A hivatkozott cikk

Közszolgálati erődemonstráció
2008-11-29

A közszféra munkavállalói ma a Parlament előtt demonstráltak a Kormány megszorító intézkedései ellen.

A közszolgálati sztrájkbizottság tagszervezetei és a tucatnyi támogató szakszervezet több mint 10.000 embert vitt az utcára. A tüntetők a Hősök terén gyülekeztek majd az Andrássy út - Bajcsy-Zsilinszky út - Alkotmány utca útvonalon vonultak fegyelmezett sorokban a Kossuth térre, ahol közös petíciót nyújtottak át a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának.

A demonstráción jelentős számban voltak katonák, rendőrök, polgári védelmisek, orvosok, pedagógusok, és az őket támogató versenyszférás dolgozók, így például villamosipari-, vegyipari-, gyáripari munkavállalók. A LIGA versenyszférás tagszervezetei példátlanul nagy számban jelentkeztek a szolidaritási felhívásra, és az ónos eső és hideg szél ellenére együtt gyalogoltak és demonstráltak a közszférás tüntetőkkel. Így a becsült létszám délután egyre meghaladta a 20.000 főt.

"Elfogadhatatlan, hogy elvegyék a 13. havi illetményünket, amely nem jutalom, nem prémium, hanem a törvények rendelkezései szerint a közszolgálati bérrendszerek, a munkavállalók éves keresetének szerves része" - tartalmazza a kormánynak címzett, és a Kossuth téren felolvasott petíció.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy ma már lehetetlen, hogy újabb elbocsátások legyenek a közszférában, mert az elmúlt két évben 80 ezret meghaladó számú munkavállalót bocsátottak el, és több mint 120 ezer álláshely szűnt meg. A demonstráció résztvevői határozottan tiltakoznak a közszolgálatban dolgozók életminőségét rontó, megélhetési feltételeit veszélyeztető állami-kormányzati intézkedés-tervezetek ellen. Egyebek között követelik a 13. havi illetmény, és a teljes összegű 13. havi nyugdíj intézményének fenntartását, továbbá az önhibájukon kívül kiszervezett, közszolgálati feladatokat ellátó munkavállalók számára a 13. havi bér biztosítását.

A tüntetésen bejelentették, hogy amennyiben követeléseiknek nem tesznek eleget, 2009. január 12-én egységes közalkalmazotti sztrájkot tartanak. A petíció átadása után a Parlament előtti demonstráció véget ért, több szakszervezet azonban minisztériumok elé vonult, hogy saját petíciójukat is átadhassák. A rendőrők, tűzoltók az Önkormányzati Minisztérium elé, a pedagógusok az Oktatási Minisztérium elé, míg a katonák a Honvédelmi minisztérium elé vonultak.

A demonstráció békésen zajlott és rendbontás nélkül ért véget. Délután a Kormányszóvivői Iroda a következő közleményt adta ki:


A kormány ismeri és megérti a közszférában dolgozó szakszervezetek követeléseit. Ezek közül kész minden olyat teljesíteni, amely az Országgyűlés által kedden elfogadott költségvetési keretszámok határán belül marad. A hetek óta tartó tárgyalások következő, hétfői fordulóján a kormány javaslatot tesz az alacsony fizetésűek teljes kompenzációjára. A kormány kész további garanciákat vállalni a közalkalmazottak, köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében.
Forrás:LIGA.hu


A LIGA honlapján olvasható
November 29-i demonstrációra felhívás
Tisztelt Tagszervezetek!

A közszféra munkavállalói 2008. november 29-én demonstrációt szerveznek Budapesten, a Kormány intézkedései és eljárásmódja ellen, amelyekkel egyoldalúan, előzetes egyeztetés nélkül felrúgták az elmúlt két év bérmegállapodásait.


Ezzel az eddig is a konvergencia program terheit cipelő köztisztviselők és közalkalmazottak abba a lehetetlen helyzetbe kerültek, hogy legalább egy harmadik évben is el kellene viselniük béreik további csökkentését.

A demonstrációs felvonulás várhatóan a Hősök teréről indul és a Kossuth térig tart majd. Pontos részleteket nemsokára olvashattok honlapunkon és későbbi e-mailjeinkben is majd, de addig is arra kérünk benneteket - köz- és versenyszférában dolgozókat egyaránt -, hogy jelenlétetekkel ti is aktívan segítsétek céljaik elérését, ahogy majd a versenyszféra bérajánlásánál is mindannyian együtt lépünk fel, ha szükséges.



A tűzoltó-szakszervezet sztrájkbizottságának közleménye
2008-10-22

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének sztrájkbizottsága az elmúlt napok egyeztetései után az alábbi tájékoztatót és nyílt levelet juttatta el az MTI-hez és a parlamenti frakcióknak...

TÁJÉKOZTATÓ




A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének sztrájkbizottsága sajnálattal vette tudomásul, hogy a 2008. október 17-én tartott érdekegyeztető fórum nem hozott megoldást a tűzoltók problémáira. A minisztérium vezetése nem hajlandó azt a törvénytelenséget megszüntetni és törvénymódosító javaslatot sem kíván benyújtani a parlament felé, hogy megoldja, amiért már évek óta küzd szakszervezetünk.
- A HTFSZ 1992 óta folyamatosan harcol azokért a jogokért, ami más magyar állampolgárnak alapból jár- Nem értjük ezt a felénk irányuló diszkriminációt, hiszen ha dicsekedni kell, akkor jók vagyunk. Másodrendű állampolgároknak érezzük magunkat, már nem hiszünk el mindent, azokat az ígéreteket, sem amikkel eddig a volt és jelen minisztereink hitegetek bennünket. A tűzoltók nem várnak tovább, ezért nyílt levélben felszólítjuk a parlamenti pártok vezetőit nyilatkozzanak róla nyilvános fórum előtt, hogy támogatják vagy nem, és ha nem miért nem? A tűzoltók munkaidejének csökkentését a magyar jogszabályoknak megfelelően (heti 40 óra jelenleg) Abban az esetben, ha nem sikerül a törvényt záros határidőn belül módosítani úgy egy esetleges sztrájk minden felelősségét áthárítjuk a parlamenti pártokra.
Tisztelt parlamenti képviselők!
Mi tűzoltók heti nyolc óra ingyenmunkával járulunk és járultunk hozzá a költségvetéshez már évek óta. Ideje a döntésnek.
Kelt Budapest. 2008-10-22
Salamon Lajos
Sztrájkbizottság elnöke

NYILTLEVÉL

Tisztelt Frakcióvezető Asszony/Úr.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) azzal a kéréssel fordul Önhöz, és Önön keresztül a frakciója tagjaihoz, hogy támogassák a tűzoltók munkaidejének, heti 40 órára való csökkentését.
Mi tűzoltók, eskünkben vállalt kötelezettségünknek eleget téve, nap, mint nap életünk kockáztatásával mentjük a bajba jutott embereket. Minden, Magyarországon végzett felmérés azt bizonyítja, hogy munkánkat a társadalom legnagyobb megelégedettsége mellett végezzük. Ennek ellenére évek óta hiába küzdünk azért, hogy más munkavállalókhoz hasonlóan, a mi munkaidőnket is az Európai Uniós normatívákhoz igazítsák.
Tűrhetetlen, hogy áldozatvállalásunknak az a jutalma, hogy mindenféle ellentételezés nélkül, többet kell dolgoznunk, mint a heti 40 órában foglalkoztatott közszférás munkavállalóknak.
Elvárjuk, hogy a választópolgárok bizalmából, legfőbb döntéshozónak megválasztott parlamenti képviselők, haladéktalanul módosítsák a szolgálati törvényünk (Hszt.) munkaidőre vonatkozó paragrafusait.
A több ezer magyar tűzoltó nevében kérjük, hogy 2 héten belül a frakciójuk hozza meg az ezzel kapcsolatos döntésüket és erről a széleskörű nyilvánosság bevonásával, tájékoztassanak bennünket.
Budapest, 2008. október.22.
A HTFSZ sztrájkbizottsága nevében tisztelettel:
Salamon Lajos
Sztrájkbizottság elnöke



Szakszervezetek a nemzeti csúcson
LESZ sztrájk Ferihegyen!
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) munkabeszüntetést helyezett kilátásba Ferihegyen.
Mert eredménytelenül zárult a munkaadó BA. Zrt.-vel folytatott egyeztetésük; állításuk szerint a munkaadó időhúzó taktikát követett és nem is törekedett a megegyezésre. A LESZ vasárnap közleményében emlékeztetett rá: a szakszervezet szeptember 5-én jelezte a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatójának, Jost Lammersnek, hogy a vállalatnál kialakult helyzet miatt kollektív munkaügyi vitát kezdeményez, és sztrájkbizottságot alakít.
"A lépésre azért szánta el magát a szakszervezet, mert az elégtelen dolgozói létszám miatt a munkavállalók túlfoglalkoztatása általános gyakorlattá vált a cégnél, amely ráadásul további elbocsátásokba, a dolgozókat érzékenyen érintő átszervezésekbe kezdett" - indokolta a szakszervezet.
Hozzátették: nehezményezik azt is, hogy bár a törvény szerint a leépítési tervet véleményeztetni kell nagy létszámú elbocsátás esetében a szakszervezettel, a LESZ nem kapott tervet a leépítésekről, "a munkaadó ugyanis egyesével, illetve kis csoportokban válik meg alkalmazottaitól".
"A LESZ felszólítja a vállalatvezetést, hogy hozza nyilvánosságra, milyen, a munkaerőt érintő tervei vannak a következő két évre."
A közleményben a szakszervezet azt írta: "a BA Zrt. az értesítés kézhezvétele után a LESZ ismételt kérése ellenére is halogatta a tárgyalások megkezdését, így az első fordulóra mindössze két nappal a törvényi határidő letelte előtt került sor".
Mint írták, a LESZ 2008 őszén, két szakszervezet összeolvadásával alakult, a hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint 1.200 tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír.
(MTI)
Ahogy eddig is, a LIGA Szakszervezetek most is kiáll a LESZ mellett, támogatja a munkavállalók minden törvényes akcióját, és felszólítja a Ferihegyi légikikötő munkaadóit, hogy haladéktalanul üljenek újra asztalhoz és érdemben tárgyaljanak a munkavállalókkal.2008-09-14



Nem asszisztálunk 2008-08-19
A Kormány tartja magát korábbi döntéséhez, és összehívta a Gazdasági Egyeztető Fórum alakuló-ülését...

"Nagyvonalú gesztusként” lehetővé tette, hogy állandó meghívottként (nem tagként) az ülések részvevője legyen az OÉT munkavállalói oldalának egy (azaz 1) képviselője is.
Konföderációnk a kormányzati döntés ismertté válás után már egyértelművé tette, hogy nem ért egyet azokkal a kormányzati törekvésekkel, amelyek a gazdasági érdekegyeztetést leszűkítenék a munkaadói-, az üzleti körökkel történő párbeszédre. Már pedig az elmúlt időszakban folyamatosan ennek vagyunk tanúi, és magának az új fórumnak a létrehozását is ebbe a körbe soroljuk.
Egyre-másra fogalmazódnak meg az üzleti körök, lobby csoportok, szakértői csapatok ajánlásai, melyek mind arról szólnak, hogy miként lehetne a befektetők, a vállalkozások (azaz a tőke) érdekeit előtérbe helyezni. Mindeközben a "baloldali” kormány mélyen hallgat a munkavállalói érdekekről, illetve ahelyett, hogy - többek között - ígéretének megfelelően folytatná az OÉT ad hoc bizottságában folyó munkát a közterhek méltányos átrendezéséről más fórumokat, és ennek megfelelően más szereplőket keres (és talál) a gazdasági érdekegyeztetéshez.

A LIGA Szakszervezetek az ilyen kormányzati célkitűzésekhez nem kíván asszisztálni, és ugyanezt javasoljuk valamennyi szakszervezeti konföderációnak.
Deklaráljuk továbbá, hogy amennyiben a szakszervezetek közül bárki is részt venne a Gazdasági Egyeztető Fórumon, úgy az semmiképpen sem jelenti a munkavállalói oldal képviseletét.

Ligaharsona 2008/2..(Liganet.hu)

-Liga harsona 2007/4...(LIGANET.hu)

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége