Hidegzuhannyal nyitják az évet Oroszlányban: 270 dolgozót küld el az erőmű!

Január 5-én 270 dolgozó kapja meg felmondólevelét a Vértesi Erőmű Zrt.-nél. Az érintettek már egy hónappal ezelőtt megkapták az értesítést arról, hogy év elején átvehetik felmondásukat – értesült a magyarnarancs.hu a helyi szakszervezeti vezetéstől. Az elbocsátottak közül – mivel a Márkushegyi Bányaüzem bezárása következtében küldenek el több embert – legalább 200-an oroszlányiak.

A Vértesi Erőmű Zrt. helyzete 2009-ben rendült meg végérvényesen: többek szerint a nemrégiben elhunyt Kapolyi László cégének meghiúsult áramvásárlása miatt, míg mások állítják, a válság is hozzájárult az erőmű likviditási gondjainak állandósulásához. Ettől kezdve lebegett a mintegy 800 erőműben és bányában dolgozó feje felett Damoklész kardja.

Első ízben 2010 végén kellett az elbocsátással számolni, ám akkor még az Orbán-kormány a továbbélést támogatta - legalábbis annyiban, hogy támogatást nyújtott a Vértesnek, a szénfillérek beszedéséhez később az EU hozzájárulását is megkapták. (A szénfillér az áramfogyasztóktól beszedett 19 fillér kilowattóránként, amelyet a rezsicsökkentéssel kivettek a lakossági számlákból, s csak az ipari fogyasztók fizetik jelenleg – Sz.R.) Így egy megszabott menetrend szerint folyt minden: 2013 januárjában Hegmanné Nemes Sára a fejlesztési minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára jelentette be, hogy 2014 végéig biztonságosan működhet a szénfillérekből befolyt 42 milliárd forintból az erőmű és a bánya. Ebből valósulhat meg a rekultiváció, majd a későbbiekben a nagyobbrészt szénnel működtetett erőmű kiváltása biomassza erőművel. (Tulajdonképpen ugyanezt jelentette be Németh Lászlóné is, majd másfél évvel később, 2014 márciusában.) A fidesz.hu-n 2013 elején ez hír jelent meg: a „kormány megnyugtatóan tudja rendezni 2018-ig a Vértesi Erőmű által üzemeltetett márkushegyi bánya rekultivációját és az ott dolgozó több mint 800 ember sorsát, miután az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta, hogy az állam mintegy 42 milliárd forinttal járuljon hozzá a versenyképtelennek ítélt szénbánya bezárásának költségeihez.”

Ehhez képest tavaly októberben az elbocsátásokat jelentették be, december 12-én pedig az MVM közgyűlése szavazta le a korábban éppen általa elfogadott biomassza erőmű építését és egy gázturbinás erőmű mellett voksoltak. Az MVM indoklásában azt írja, hogy az alternatív alapú erőmű legkorábban 2016 közepére épülhetne meg, míg „a jelenleg hatályos 110/2013 VM rendelet alapján - a 2016-tól szigorodó környezetvédelmi kibocsátási normák miatt - szükségessé válik a szénalapú működés leállítása és a távhő szolgáltatások egyéb technológia igénybevételével történő kiváltása. (...) Mindezekre tekintettel a 2016. január 1-ig megvalósítható legcélszerűbb megoldás az lett, hogy az Oroszlányi Erőműbe bevezetésre kerül a földgáz, és az Oroszlányi Erőmű jelenlegi technológiai rendszerei kiegészítésre kerülnek egy földgáztüzelésű forró vizes kazánteleppel oly módon, hogy a kazántelep önállóan is biztosítani tudja a jelenlegi fogyasztói kör, azaz Oroszlány és Bokod települések, valamint a telephely hőigényeinek folyamatos ellátását.”

Tehát a most a Vértesnél dolgozó 800 ember több mint felének (a most elbocsátott 270-nek, illetve a még jó eséllyel kieső 150 embernek) útilaput köthetnek a talpára. Mindez annak ellenére következhet, hogy korábban a kormány még azzal kecsegtette őket, hogy bár megszűnik a bánya, az erőmű átalakítása is elkerülhetetlen, a dolgozókra a megváltozott körülmények között is szükség lesz. Azaz most a város vezetésére kétfelől zúdulhat a gond: másfél éven belül több száz munkanélküli és az oroszlányi lakások felében a majdan gázzal szolgáltatott távfűtés bizonytalansága.

A forrás a magyarnarancs.hu, a teljes cikk itt olvasható.

az origo cikke pedig itt tekinthető meg

A Márkushegyi bánya végnapjai, avagy requiem a bányászatért. (Beszámoló egy bányalátogatásról)

A Márkushegyi bánya végnapjai - videó

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége