Március 1-jén lezárultak a bértárgyalások a Vértesi Erőmű Rt.-nél. A bérmegállapodás aláírását követően a témában sajtótájékoztatót tartott Takács Károly vezérigazgató, Kovács István, az oroszlányi BDSZ és a Koordinációs Tanács elnöke, Vasas Mihály, a tatabányai BDSZ elnöke, Kardics István, a LIGA Független Bányász Szakszervezet márkus-hegyi képviselője és Téglás József, a DUVISZ elnöke.
Közel egy hónapi előkészítés, hat tárgyalás után, a középszintű ágazati bérmegállapodás főbb pontjait követve kötötték meg a bérmegállapodást a részvénytársaság munkáltatói és a szakszervezetek képviselői.
- A Vértesi Erőmű Részvénytársaságnál 2001. január 1-jétől 9%-os átlagkereset-fejlesztésre kerül sor. Ezen belül 9,5%-os alapbéremelés fog megtörténni, természetesen ez is visszamenőleges hatályú, január 1-jétől értendő. A legelső emelt alapbér-kifizetés a március havi bérekkel egy időben történik, amely során az rt. igazgatósága az itt megállapodásban rögzített bérkereteken belül egy differenciált béremelésre kerít sort. A minimális béremelés mértéke 7,5% - tájékoztatott Takács Károly vezérigazgató.
A megállapodás az éves átlagkereset-fejlesztést az inflációs mértékhez igazítja.
- 2,75%-os reálkeresetszint- emelést hajtunk végre, amennyiben 6,25%-os inflációs rátát feltételezünk a 2001. évre. Ha ez az inflációs ráta esetlegesen magasabb lesz - mivel ez a bérmegállapodás inflációkövető -, a mostani megállapodásunk szerint a 9%-os átlagkeresetszint 11,3%-ig felemelkedhet - folytatta a vezérigazgató.
Ez a megállapodás kiterjed a Vitamin Egészségpénztár működtetésére, amelyben a munkáltató már tavaly vállalta, hogy meghatározott értéket, idei évben 3.000 Ft/hó tagdíjat fizet be minden, ún. 13. havi juttatásban részesülő - ez elsősorban az erőműi oldalon dolgozó munkavállalókat érinti - munkavállalónak.
Vállalja a részvénytársaság azt is, hogy a Villamosenergia-ipari Társaságok Önkéntes Nyugdíjpénztárába egy meghatározott százalékú, 2001. évben 6,5%-ú befizetést teljesít.
- Nem volt könnyű a bérmegállapodás megkötése, hiszen egy olyan nehéz versenyidőszakban van a társaságunk, amikor két főbb, egymással ellentétes folyamatot kell kezelnie. Egyfelől figyelembe kell venni az érdekképviseletek teljesen reális igényét, miszerint egy progresszívabb keresetfejlesztést szeretnének végrehajtani. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a törvényi kötelezettségből adódó bruttó 40.000 Ft-os minimálbérre történő ráállást. Fontos szempont az is, hogy növekedtek a beruházási munkafeladatok a részvénytársaságnál. Mindehhez még adódik az a tény, hogy - nehéz emberi problémákat vállalva -, a társaság továbbélését előkészítve csoportos létszámleépítést kell megvalósítani. Ezekből az összefüggésekből is látszik, hogy egy bérmegállapodás rendkívül összetett - mondta, s megköszönte a bértárgyalások résztvevőinek együttműködését.
Kovács István is megerősítette: nem volt könnyű tárgyalás, de - annak ellenére, hogy voltak kemény viták, mindenki védte a saját igazát -, létrejött a megállapodás, mellyel kapcsolatban az elnök megköszönte a vezetőknek a pozitív hozzáállást.
Vasas Mihály emlékeztetett: a szakszervezetek 3,5 %-os reálkereset-növekedésről indultak és 12-13%-os alapbérfejlesztést szerettek volna végrehajtani.
- Hosszú tárgyalásos menet vezetett odáig, hogy meg tudtuk kötni a megállapodást, mely együttműködés, konszenzus eredménye, de még mindig érezzük, hogy a jó szakembereinknek nem tudjuk fedezni azt a bérfejlesztést, amit szeretnénk.
Kardics István szerint a munkavállalók által is elfogadható a bérmegállapodás. Ugyanakkor szeretné, ha a munkavállalók bére illeszkedne az országban a multinacionális cégek által meghatározott bérszínvonalhoz.
Téglás József elmondta: az alapbéresítés miatt rendkívül nagy nyomás nehezedett rájuk, az elmúlt évek legnehezebb bértárgyalását zárták le. Megköszönte mindenki együttműködő magatartását, s hozzátette: Ténylegesen érezni fogják a munkavállalók, hogy a jövedelmük növekedni fog.
(O.V.A.)