A díj történetének negyedik díjazottja dr. Lovász László matematikus professzor, az ELTE Matematika Intézetének igazgatója, akinek dr. Sólyom László köztársasági elnök adta át a díjat. A rangos díjat Lovász László többek között Berge "perfekt gráf sejtés" bizonyításáért, Kneser nyitott kombinatorikai problémájának, valamint Shannon "Ötszög-problémájának"új módszerrel történő megoldásáért, oktatási tevékenységéért érdemelte ki. 1999-től 2006-ig a Microsoft Kutatóintézetének kutatója volt, ahol feleségével létrehozott egy hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, melyet a Windows Server 2003-ba be is építettek.
Átadták az idei Nobel-díjakat. A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta a fizikai Nobel-díjat az úgynevezett óriás mágneses ellenállás (GMR) felfedezéséért. A felfedezés áttörést jelentett a modern számítástechnikában, ez tette lehetővé, hogy a számítógépes merevlemezek mérete csökkenjen, miközben a rajtuk tárolt információk mennyisége nőtt.
Kémiai Nobel-díjban részesült a 71 éves német Gerhard Erti. Az indoklás szerint a szilárd felületeken végzett kutatásai, munkássága segít megérteni a rozsdásodás folyamatát, a nem égésen, hanem elektrokémiai reakción alapuló, így jóval kevesebb károsanyag-kibocsátással járó üzemanyagcellák működését és az autókba szerelt, szintén környezetbarát katalizátorokat. A felületi kémia segítségével az ózonpajzs vékonyodásának folyamata is könnyebben érthető.
Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) kapta megosztva az idei Nobel-békedíjat. A kitüntetéssel a norvég parlament által kinevezett független Nobel-békedíj Bizottság azokat az erőfeszítéseiket ismerte el, melyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztése, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések megalapozása érdekében tettek. A békedíj az egyetlen, melyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át.