2008. augusztus 5.

Gál Rezső VDSZSZ elnök:
A „forró drót” újság 2003. októberi számának 2. oldalán megjelent Egy év alatt négy béremelés a Budapesti Erőmű Rt.-ben (szerzők Maticsek Iván és Pillár Izabel) című cikkhez szeretnék hozzászólni.
Elöljáróban fel lehet tenni a kérdést, van-e helye egy szakszervezeti újságban a munkáltatót képviselő által írt cikknek, cikkeknek? Én úgy gondolom, igen. Az újság indulásakor - közel tíz éve - megfogalmazott filozófiánk szerint hallgattassék meg a másik fél is, tehát bármikor helyt lehet adni a miénktől eltérő véleményeknek is.
Nézzük az idézett cikket. Az írás alapvetően pozitív hangvételű, ezt már a címe is jelzi, de azért problémákat is felvet. Véleményem szerint szükséges néhány számadatot, százalékot pontosítani, helyesebben a valóságot leírni.

A szerzők tévesen állítják azt, hogy idézem: „a villamosenergia-iparági középszintű bér és szociális megállapodásban” 7%-os alapbérfejlesztésben állapodtak meg a felek. A villamosenergia-iparban nem alapbérfejlesztésben, hanem reálkereset-fejlesztésben állapodtunk meg. A 2003. február 11-i villamosenergia-ipari középszintű bér- és szociális megállapodás 1. pontja 4,5% reálbér emelkedés végrehajtásáról rendelkezik. A szakszervezet honlapján, a www.vd.hu oldalon megtalálható az a vonaldiagram, amely megmutatja, egyes társaságok esetében adott keresetszínvonalhoz mekkora bruttó béremelés szükséges ahhoz, hogy a 4,5%-os reálbér kereset megvalósuljon. Ezt tanulmányozva látható, hogy a BE Rt. esetében ehhez 9,5%-os bérfejlesztés tartozik. Az már a helyi szociális partnereken múlik, hogy a bérfejlesztésnek hány százalékát fordítják alapbérfejlesztésre és azt az egyes munkavállalói csoportok között differenciáltan fizetik-e ki. Csak megismételni tudom: a BE Rt.-ről szóló cikkben a szerzők tévesen értelmezték az ágazati bérmegállapodás számait.
Az újsághír külön foglalkozik a BE Rt. vezetése és a szakszervezet közötti konfliktussal, melyhez külön is szólok. Ismert, hogy a társaságnál meglehetősen feszült a légkör, hiszen az elmúlt hónapokban jelentős létszámcsökkentések, elbocsátások zajlottak. Ezen folyamatok értelemszerűen vitákat és nézetkülönbségeket okoztak a munkáltató és a szakszervezet között és ebben a légkörben a munkáltató egyeztetés és tájékoztatás nélkül döntött 27 fő béremeléséről.

Véleményem szerint tehát elsősorban nem maga a béremelés ténye, hanem a munkáltatói intézkedés módja az, ami miatt a szakszervezet a bírósághoz fordult. A bírósági szakasz nem zárult le, hiszen még másodfokon tart az ügy.
Célszerű és szükséges lett volna, ha a társaság vezetése a munkavállalóit érintő béremeléseket megelőzően konzultál az érdekképviseletekkel.
Mint szakszervezeti vezetőnek az a véleményem, és csak javasolni tudom a jövőre nézve, hogy függetlenül a jog írott szabályaitól, a munkabéke érdekében minden, a munkavállalókat érintő kérdésben a társaság vezetői folytassanak párbeszédet az érdekképviseletekkel.

Pethő Győző, a Budapesti Erőmű Szakszervezetének elnöke így reagál az idézett cikkre:
Az éves bérfejlesztés vonatkozásában:
Mint ismert, a középszintű bérmegállapodás rögzítette a reálbérek 4.5%-os növekedését (5.5% várható infláció + 4.5% = 9% ). Ezen belül az átlagkereset-színvonal-növekedés mértéke nem lehet kevesebb 7%-nál. A BERt-nél a keresetelemek az alapbér %-ban meghatározottak, így annak 9%-os emelésével teljesül az elvárás. A helyi alku során 10.22% emelésben állapodtunk meg, mely az adójogszabályi változások, a társaság jövedelemszintjére számítva +2.5%-ot jelent. Ezzel együtt valóban 12.77% a növekedés, de ez utóbbit munkáltatói adományként feltüntetni nem etikus.
A 30 év alatti diplomás munkatársakra vonatkozó bérkorrekció:
A Mt.21.§(2) rögzíti:
A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni (nem tájékoztatni !) a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, ....
Tekintve, hogy csak arról kaptunk tájékoztatást, hogy 27 fő kapott bérkorrekciót, nyitott kérdések maradtak: Hány főre terjedt ki a vizsgálat? Az adott munkakörökben alkalmazási feltétel-e a diploma? Az összes alkalmazott diplomást figyelembe véve nem gerjeszt-e indokolatlan bérfeszültséget az intézkedés?
A 19%-os átlagos emelés úgy is érvényesülhet, hogy 4 fő 100%-os és 23 fő 5%-os bérkorrekciót kap.
A vélemény kialakításához szükséges adatokat kértem. Válasz (idézet az Emlékeztetőből): „Határozottan elutasította (Maticsek Iván, Hum. Ig.) Pethő Győző úr - a béradatok kiadására - irányuló kérését, azzal az indokkal, hogy a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyek alapján (Mt.21.§) a társaságnak nincs tájékoztatási kötelezettsége a szakszervezet irányába ezen 27 fő esetében.”
Mivel a Mt.22§.(1) kimondja, hogy:
„A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indoklását nem tagadhatja meg.”
Ezért a Munkaügyi Bírósághoz fordultunk jogorvoslatért.
A fenti üggyel kapcsolatban a korábbi cikk írója levonja a konzekvenciát:
„A szakszervezet vezetője ...szerepét helytelenül értelmezve, választói érdekének ellenében cselekszik.”
Véleményem az, hogy minden választott szakszervezeti tisztségviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a munkavállalók érdekeinek képviselete és jogainak megvédése. Ha ezt nem teszi, úgy a választók visszahívhatják tisztségéből, de a minősítés és a döntés nem a munkáltató joga.
Természetesen az ilyen megállapítások alkalmasak a hangulatkeltésre, különösen a választások idején.
A korábbi cikk - a munkáltatói eljárás jogszerűségének alátámasztására - hivatkozik a Mt.13.§(3)-re.
„Mt.13.§(3). A Kollektív Szerződés, illetve a felek megállapodása a törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól - ha e törvény másképp nem rendelkezik - eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.”
Mivel a KSZ-t kötő felek a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek, így annak módosítása is csak közös akarattal történhet. Nem ad lehetőséget a kedvezőbb feltétel egyoldalú mérlegelésére, sem a döntésre. Az október 1-jétől 92 főre vonatkozó bérkorrekcióról a munkáltató véleményezésre küldött tájékoztatót a szakszervezetnek. Kértem, hogy az érdemi vélemény kialakításához - a levelükben is jelzett - részletes elemzést és összehasonlítást is megismerhessük, és erről a szakterülettel konzultálhassunk.
Válasz: „...tájékoztatom, hogy azt a dolgozók személyiségi jogainak védelmében nem áll módomban átadni.” (A konzultációról már szó sem esik.)
Amikor a szociális vagyonhoz tartozó objektum eladásáról tárgyaltunk, akkor az eladási árat üzleti titoknak minősítette a munkáltató. A dolgozók kártalanításáról ennek ismerete nélkül történt az egyezkedés.
Tisztelt Szaktársak!
Az itt leírtakat is figyelembe véve, érdemes elolvasni a Mt.I.rész, A jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályai c. fejezetét. Azt követően minősítsék - az amúgy törvényileg kötelezővé tett - együttműködést a BERt. vonatkozásában.
A korábbi cikk jó technikát mutat be arra, hogy hogyan lehet a kollektív szerződéseket „kiüríteni” és a szakszervezeteket ellehetetleníteni.
A tényeket az üzleti titok vagy a személyiségi jogok védelme alá rejtve érdemi vélemény kialakítása nem lehetséges. A szakszervezet számára marad a megalkuvó „bólogatás”, amire viszont a munkavállalóknak nincsen szüksége.

További vélemény a közölt cikkhez:
Csuri Tibor, a PANNONPOWER Rt. Dolgozóinak Szakszervezete titkára, szakértői véleményében szintén leírja kifogásait a cikk azon részeivel kapcsolatban, amely az ágazati bérmegállapodásra - szerinte is helytelenül - hivatkozik. Hosszan idézi a Munkatörvénykönyve és a kollektív szerződés azon részeit, melyek a munkahelyi érdekegyeztetésre vonatkoznak.
MT. 21. paragrafus (2) bek.: „A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkavállaló átszervezésére, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.” Erről van szól! Az előzetes véleményeztetés maradt el és emiatt élt kifogással a szakszervezet (és nem azért, mert 27 fiatal béremelése ellen akart fellépni). Itt még megjegyeznénk: nem jó a ksz-re való hivatkozás: ugyanis 2002-ben (2002. évi XIX. tv. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. módosításáról - Magyar Közlöny 2002. július 12-i 98. szám) módosult az idézett (Mt. 21. par. (2) bek., ahol a fenti szabályozás lépett életbe (idézem a régi 21. paragrafus (2) bek-t. „A munkáltatónak intézkedése megtétele előtt, ha az a munkavállalókat, illetve az adott telephely munkavállalóit a 94/A. paragrafus (1) bek-ben foglalt mértékben közvetlenül érinti, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet tájékoztatni kell.” A 94/A paragrafusban a csoportok létszámáról van szó (létszámcsökkentéssel kapcsolatos).
Magyarán: a szakszervezetek javára szigorodott az Mt. Már nem előzetes tájékoztatásról van szó, hanem véleményeztetésről (!) és nincs létszámhoz kötve! Így a ksz-t is módosítani kell, mert hátrányosan érinti a szakszervezeti jogosítványokat, negatívan eltérve a jogszabályoktól (Mt. 21. paragrafus (2) bek.)

(Forrás: "forró drót" újság 9. évf. 11.sz.)

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége