< />
2008. augusztus 5.

BESZ Hírek

Az igazat mondjuk, nem csak a valódit ...

Gál Rezső VDSZSZ elnök:
A „forró drót” újság 2003. októberi számának 2. oldalán megjelent Egy év alatt négy béremelés a Budapesti Erőmű Rt.-ben (szerzők Maticsek Iván és Pillár Izabel) című cikkhez szeretnék hozzászólni.
Elöljáróban fel lehet tenni a kérdést, van-e helye egy szakszervezeti újságban a munkáltatót képviselő által írt cikknek, cikkeknek? Én úgy gondolom, igen. Az újság indulásakor - közel tíz éve - megfogalmazott filozófiánk szerint hallgattassék meg a másik fél is, tehát bármikor helyt lehet adni a miénktől eltérő véleményeknek is.
Nézzük az idézett cikket. Az írás alapvetően pozitív hangvételű, ezt már a címe is jelzi, de azért problémákat is felvet. Véleményem szerint szükséges néhány számadatot, százalékot pontosítani, helyesebben a valóságot leírni.

A szerzők tévesen állítják azt, hogy idézem: „a villamosenergia-iparági középszintű bér és szociális megállapodásban” 7%-os alapbérfejlesztésben állapodtak meg a felek. A villamosenergia-iparban nem alapbérfejlesztésben, hanem reálkereset-fejlesztésben állapodtunk meg. A 2003. február 11-i villamosenergia-ipari középszintű bér- és szociális megállapodás 1. pontja 4,5% reálbér emelkedés végrehajtásáról rendelkezik. A szakszervezet honlapján, a www.vd.hu oldalon megtalálható az a vonaldiagram, amely megmutatja, egyes társaságok esetében adott keresetszínvonalhoz mekkora bruttó béremelés szükséges ahhoz, hogy a 4,5%-os reálbér kereset megvalósuljon. Ezt tanulmányozva látható, hogy a BE Rt. esetében ehhez 9,5%-os bérfejlesztés tartozik. Az már a helyi szociális partnereken múlik, hogy a bérfejlesztésnek hány százalékát fordítják alapbérfejlesztésre és azt az egyes munkavállalói csoportok között differenciáltan fizetik-e ki. Csak megismételni tudom: a BE Rt.-ről szóló cikkben a szerzők tévesen értelmezték az ágazati bérmegállapodás számait.
Az újsághír külön foglalkozik a BE Rt. vezetése és a szakszervezet közötti konfliktussal, melyhez külön is szólok. Ismert, hogy a társaságnál meglehetősen feszült a légkör, hiszen az elmúlt hónapokban jelentős létszámcsökkentések, elbocsátások zajlottak. Ezen folyamatok értelemszerűen vitákat és nézetkülönbségeket okoztak a munkáltató és a szakszervezet között és ebben a légkörben a munkáltató egyeztetés és tájékoztatás nélkül döntött 27 fő béremeléséről.

Véleményem szerint tehát elsősorban nem maga a béremelés ténye, hanem a munkáltatói intézkedés módja az, ami miatt a szakszervezet a bírósághoz fordult. A bírósági szakasz nem zárult le, hiszen még másodfokon tart az ügy.
Célszerű és szükséges lett volna, ha a társaság vezetése a munkavállalóit érintő béremeléseket megelőzően konzultál az érdekképviseletekkel.
Mint szakszervezeti vezetőnek az a véleményem, és csak javasolni tudom a jövőre nézve, hogy függetlenül a jog írott szabályaitól, a munkabéke érdekében minden, a munkavállalókat érintő kérdésben a társaság vezetői folytassanak párbeszédet az érdekképviseletekkel.

Pethő Győző, a Budapesti Erőmű Szakszervezetének elnöke így reagál az idézett cikkre:
Az éves bérfejlesztés vonatkozásában:
Mint ismert, a középszintű bérmegállapodás rögzítette a reálbérek 4.5%-os növekedését (5.5% várható infláció + 4.5% = 9% ). Ezen belül az átlagkereset-színvonal-növekedés mértéke nem lehet kevesebb 7%-nál. A BERt-nél a keresetelemek az alapbér %-ban meghatározottak, így annak 9%-os emelésével teljesül az elvárás. A helyi alku során 10.22% emelésben állapodtunk meg, mely az adójogszabályi változások, a társaság jövedelemszintjére számítva +2.5%-ot jelent. Ezzel együtt valóban 12.77% a növekedés, de ez utóbbit munkáltatói adományként feltüntetni nem etikus.
A 30 év alatti diplomás munkatársakra vonatkozó bérkorrekció:
A Mt.21.§(2) rögzíti:
A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni (nem tájékoztatni !) a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, ....
Tekintve, hogy csak arról kaptunk tájékoztatást, hogy 27 fő kapott bérkorrekciót, nyitott kérdések maradtak: Hány főre terjedt ki a vizsgálat? Az adott munkakörökben alkalmazási feltétel-e a diploma? Az összes alkalmazott diplomást figyelembe véve nem gerjeszt-e indokolatlan bérfeszültséget az intézkedés?
A 19%-os átlagos emelés úgy is érvényesülhet, hogy 4 fő 100%-os és 23 fő 5%-os bérkorrekciót kap.
A vélemény kialakításához szükséges adatokat kértem. Válasz (idézet az Emlékeztetőből): „Határozottan elutasította (Maticsek Iván, Hum. Ig.) Pethő Győző úr - a béradatok kiadására - irányuló kérését, azzal az indokkal, hogy a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyek alapján (Mt.21.§) a társaságnak nincs tájékoztatási kötelezettsége a szakszervezet irányába ezen 27 fő esetében.”
Mivel a Mt.22§.(1) kimondja, hogy:
„A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indoklását nem tagadhatja meg.”
Ezért a Munkaügyi Bírósághoz fordultunk jogorvoslatért.
A fenti üggyel kapcsolatban a korábbi cikk írója levonja a konzekvenciát:
„A szakszervezet vezetője ...szerepét helytelenül értelmezve, választói érdekének ellenében cselekszik.”
Véleményem az, hogy minden választott szakszervezeti tisztségviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a munkavállalók érdekeinek képviselete és jogainak megvédése. Ha ezt nem teszi, úgy a választók visszahívhatják tisztségéből, de a minősítés és a döntés nem a munkáltató joga.
Természetesen az ilyen megállapítások alkalmasak a hangulatkeltésre, különösen a választások idején.
A korábbi cikk - a munkáltatói eljárás jogszerűségének alátámasztására - hivatkozik a Mt.13.§(3)-re.
„Mt.13.§(3). A Kollektív Szerződés, illetve a felek megállapodása a törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól - ha e törvény másképp nem rendelkezik - eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.”
Mivel a KSZ-t kötő felek a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek, így annak módosítása is csak közös akarattal történhet. Nem ad lehetőséget a kedvezőbb feltétel egyoldalú mérlegelésére, sem a döntésre. Az október 1-jétől 92 főre vonatkozó bérkorrekcióról a munkáltató véleményezésre küldött tájékoztatót a szakszervezetnek. Kértem, hogy az érdemi vélemény kialakításához - a levelükben is jelzett - részletes elemzést és összehasonlítást is megismerhessük, és erről a szakterülettel konzultálhassunk.
Válasz: „...tájékoztatom, hogy azt a dolgozók személyiségi jogainak védelmében nem áll módomban átadni.” (A konzultációról már szó sem esik.)
Amikor a szociális vagyonhoz tartozó objektum eladásáról tárgyaltunk, akkor az eladási árat üzleti titoknak minősítette a munkáltató. A dolgozók kártalanításáról ennek ismerete nélkül történt az egyezkedés.
Tisztelt Szaktársak!
Az itt leírtakat is figyelembe véve, érdemes elolvasni a Mt.I.rész, A jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályai c. fejezetét. Azt követően minősítsék - az amúgy törvényileg kötelezővé tett - együttműködést a BERt. vonatkozásában.
A korábbi cikk jó technikát mutat be arra, hogy hogyan lehet a kollektív szerződéseket „kiüríteni” és a szakszervezeteket ellehetetleníteni.
A tényeket az üzleti titok vagy a személyiségi jogok védelme alá rejtve érdemi vélemény kialakítása nem lehetséges. A szakszervezet számára marad a megalkuvó „bólogatás”, amire viszont a munkavállalóknak nincsen szüksége.

További vélemény a közölt cikkhez:
Csuri Tibor, a PANNONPOWER Rt. Dolgozóinak Szakszervezete titkára, szakértői véleményében szintén leírja kifogásait a cikk azon részeivel kapcsolatban, amely az ágazati bérmegállapodásra - szerinte is helytelenül - hivatkozik. Hosszan idézi a Munkatörvénykönyve és a kollektív szerződés azon részeit, melyek a munkahelyi érdekegyeztetésre vonatkoznak.
MT. 21. paragrafus (2) bek.: „A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkavállaló átszervezésére, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket.” Erről van szól! Az előzetes véleményeztetés maradt el és emiatt élt kifogással a szakszervezet (és nem azért, mert 27 fiatal béremelése ellen akart fellépni). Itt még megjegyeznénk: nem jó a ksz-re való hivatkozás: ugyanis 2002-ben (2002. évi XIX. tv. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. módosításáról - Magyar Közlöny 2002. július 12-i 98. szám) módosult az idézett (Mt. 21. par. (2) bek., ahol a fenti szabályozás lépett életbe (idézem a régi 21. paragrafus (2) bek-t. „A munkáltatónak intézkedése megtétele előtt, ha az a munkavállalókat, illetve az adott telephely munkavállalóit a 94/A. paragrafus (1) bek-ben foglalt mértékben közvetlenül érinti, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet tájékoztatni kell.” A 94/A paragrafusban a csoportok létszámáról van szó (létszámcsökkentéssel kapcsolatos).
Magyarán: a szakszervezetek javára szigorodott az Mt. Már nem előzetes tájékoztatásról van szó, hanem véleményeztetésről (!) és nincs létszámhoz kötve! Így a ksz-t is módosítani kell, mert hátrányosan érinti a szakszervezeti jogosítványokat, negatívan eltérve a jogszabályoktól (Mt. 21. paragrafus (2) bek.)

(Forrás: "forró drót" újság 9. évf. 11.sz.)



Küldje tovább! Nyomtatható verzió Vissza a lap tetejére
Hozzászólás írása:
Kérjük írja be az ellenőrző kódot!
Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete AES-Tisza Erőmű Kft. VDSZSZ Tagszakszervezet Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete Budapesti Erőművek Szakszervezete Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Borsodi Energetikai Kft. Szakszervezeti Bizottsága Dél-dunántúli Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport Szakszervezete Dunamenti Hőerőmű Vállalat Munkástanács Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Elektromos Szakszervezet Energiaipari Karbantartók Szakszervezete Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Ifjúsági Tagozat Komlói Fűtőerőmű Zrt. Dolgozóinak Szakszervezete Miskolci Erőmű Szakszervezet Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete MVM Magyar Villamos Művek Dolgozóinak Szakszervezete MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat VDSZSZ OVIT Rt. Tagszakszervezet Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Pannonpower Rt. Villamosenergia-ipari Dolgozóinak Szakszervezete Schneider Electric Rt. Szakszervezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Munkavállalóinak Szakszervezete Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ERBE Kft. Szakszervezete Villkesz Kft. Szakszervezete Villamosenergia-ipari Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezete Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Rendszerirányító és Üzemeltető Szakszervezete Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Fóruma
A Szakszervezetek.hu Press legfrissebb hírei

Szolgáltatások

2016.01.13 07:01 - Aliraza521

Csalnak-e a munkáltatók?

2015.01.06 07:39 - mariamunir

Erőművek és Szolgáltatók

2015.01.02 12:51 - qudsia

Mi újság a PADOSZ-nál?

2015.01.02 12:51 - qudsia
Még több téma...