A 2011. február 21-22-i EVDSZ rendezvény – Elektromos hálózatok Európában projekt – keretén belül a résztvevők (Jan Willem Goudriaan, az EPSU főtitkárhelyettese, Charlotte Renaud az EURELECTRIC képviselője, valamint a cseh, szlovák, román és magyar képviselők) közösen áttekintették az új Európai Üzemi Tanácsra vonatkozó direktívákat, európai szociális párbeszéd helyzetét a villamosenergia-iparban.
Részletesen elemezték az Európai Üzemi Tanácsok új direktívájával kapcsolatos aktuális feladatokat. Elemezték a kötelező jogszabályok, EU direktívák beültetését a nemzeti törvénykezésbe, az ezzel kapcsolatos feladatokat. Vizsgálták az egységes európai normarendszert és a minimum követelményeket, valamint a helyi érdekegyeztető fórumok működését. A program indításaként Charlotte Renaud és Jan Willem Goudriaan előadást tartott az európai szociális párbeszédről, annak szervezéséről és a tárgyalt témákról.
Kozák László (aki előadást tartott az új európai üzemi tanácsi direktíváról is) és Potápi Rita szervezésében az EÜT-ről csoport viták kerültek lebonyolításra, melynek összegzésére plenáris ülésen került sor.
Bemutatásra került egy animációs film, melynek célja, az új Európai Üzemi Tanácsi irányelvek népszerűsítése. Ismertetésre került a projekt kiszolgálására készült új honlap, mely ennek a honlapnak a része. Feltöltésére a következő hónapokban kerül sor.
Részletesen elemezték az Európai Üzemi Tanácsok új direktívájával kapcsolatos aktuális feladatokat. Elemezték a kötelező jogszabályok, EU direktívák beültetését a nemzeti törvénykezésbe, az ezzel kapcsolatos feladatokat. Vizsgálták az egységes európai normarendszert és a minimum követelményeket, valamint a helyi érdekegyeztető fórumok működését. Gál Rezső előadásában az EP harmadik energia-csomagját, valamint az ezzel kapcsolatos aktuális fejleményeket ismertette, kitérve a magyar elnökség alatt történt eseményekre. Külön szegmens volt a villamosenergia-ipar dolgozóira tett hatások elemzése. Kerekasztal beszélgetésre került sor a munkaügyi kapcsolatok átalakulásáról, a "jó gyakorlatok"-ról. Részletes elemzés történt az EDF, RWE és az E.ON tapasztalatokról.
A harmadik energiacsomag előzményei
Az Európai Unió megalakulásától számítva évtizedekig háttérbe szorultak az energiaproblémák. A 2006 márciusában kiadott energiapolitikai „Zöldkönyv” volt az első mértékadó vitaanyag. Ezt követően döntés született arról, hogy az energiakérdések állandó napirendként szerepelnek a miniszteri találkozókon.
2007. év elején a bizottság egy integrált energiaügyi és éghajlati dokumentumcsomagot bocsátott ki, melynek főbb megállapításai az alábbiak:
A fenti problémacsomagból az EU leginkább a drasztikus klímaváltozásra reagált, melynek fő megoldási iránya az ún. „háromszor 20 százalék célkitűzés 2020-ig”.
Ennek részletei:
A fentieken túlmenően az EP döntött arról, hogy diverzifikálja az energia beszerzési irányokat, útvonalakat és az energiahordozókat. Megjelenik a nukleáris technológia óvatos elfogadása. Új direktíva kidolgozása az energiapiacok versenyjellegének erősítésére.
2008-ban Európát is utolérte a gazdasági válság, de az elvek nem változtak. A villamos energia árát tekintve azonban érdekes folyamat volt megfigyelhető. Az erőművek transzformátorkapcsain kimenő áram ára olykor drasztikusan (30-50%-kal) csökkent, ugyanakkor pl. Magyarországon a kisfogyasztóknál az áram ára gyakorlatilag változatlan maradt.
2009 év elején az EU kibontotta korábbi célkitűzéseit és konkrét projekteket határozott meg.
Lényegében ebből a programcsomagból áll az EU 3. számú liberalizációs energia dokumentuma.
A harmadik energia-csomag
Fő elemei:
A harmadik liberalizációs energiacsomagot az EP 2009. április 22-én fogadta el. Részletek itt Az EP döntött arról is, hogy a tagállamoknak másfél év alatt kell átültetniük a jogszabályokat saját jogrendjükbe.
A jogrenddel kapcsolatos fő feladatok:
A harmadik liberalizációs csomag kiterjed a gázpiac irányába is.
Mind a villamosenergia-ipar, mind a gázágazat területén szét kell választani a termelést és a hálózatüzemeltetést.
Ennek egyes elemei:
Az Európai Bizottság a Tanácsülést megelőzően 2010. novemberében fogadta el a biztonságos energia-ellátás és energiafelhasználásról szóló „energia 2020 stratégiát, valamint az ezzel kapcsolatos „energetikai infrastruktúra prioritások 2020-ig terjedő programját” .
Az Európai Parlament döntött arról is, hogy létrejön Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség. Az Európai Parlament által adott határidő lassan lejár, azért a magyar elnökség alatt Brüsszelben az Európai Tanács 2011. február 4-én ülést tartott: Új fejezet az európai energiapolitikában. Ezen ülést követően kiadtak egy záróközleményt, amelyben sürgetik az egyes tagállamok energia infrastruktúrájának korszerűsítését és bővítését, valamint a tagállamok hálózatainak összekapcsolását. Európában meg kell teremteni 2014-re az egységes gáz- és árampiacot.
Ezek tehát a fő új irányelemek az EU-ban.
A Tanács február 4-i ülést megelőzően mind a szakszervezetek, mind a munkáltatók kialakították saját maguk álláspontját.
Az EPSU főtitkárhelyettese Jan Willem Goudriaan, valamint az Energia Bizottság elnöke Sven Bergelin és a két alelnök Jan Ruden és Gál Rezső levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek (Magyarország tölti be az Európai Uniós soros elnöki szerepét) a levél innen letölthető.
Ebben a levélben különös hangsúlyt kapott
Az Orbán Viktorhoz írt levél mellékletét képezi az ETUC végrehajtó Bizottságának 38 oldalas dokumentuma, melyet az ETUC Végrehajtó Bizottsága 2010. december 1-2-án fogadott el. Itt olvasható. Összegezve, az Európai Szakszervezeti Szövetség az alábbi 20 pontban határozta meg a prioritásokat:
A Európai Tanács 2011 február 4-i ülésére elkészítette az európai munkáltatói szövetség is a maga álláspontját,
Ezt ezúton közreadjuk. Letöltés Az EURELECTRIC az államok és kormányok vezetőihez címeztek megállapításokat és Európa villamosenergia-helyzetét 7 pontban értékelték. További 4 pontban direkt intézkedéseket javasoltak.
A két dokumentum összevetéséből (ETUC, EURELECTRIC) látszik, bőven van nézetkülönbség, eltérő látásmód.
Végezetül az EPSU Energia Bizottsága döntött arról, hogy az elnökség találkozót indítványoz a magyar elnökség energia miniszterével abból a célból, hogy az ETUC és az EPSU állásfoglalás minél nagyobb tartalommal kerüljön be az uniós elvek közé. Erre várhatóan heteken belül sor kerül.
Gál Rezső
A videó lejátszáshoz Flash Player, és engedélyezett Javascript szükséges!
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |