Néhány napja értesültem Kohányi Pál haláláról.
Az ÉMÁSZ-nál csak Palinak, vagy Pali bácsinak hívták, nekem megadatott az, hogy Palinak szólítsam. Nem tagadom, miért tenném, nagyon szerettem, és ő is szeretett engem. Pedig soha nem voltunk főnöki-beosztotti viszonyban, még csak azt sem mondhattam, hogy Pali volt a szakszervezeti elnököm, hiszen a társaságnál „csak” részmunkaidősként foglalkoztattak.
Az ÉMÁSZ Hírek szerkesztőjeként kerültem vele közeli munkakapcsolatba, 1995 nyarán.
A társaság sportnapját akkoriban a Miskolci Egyetem komplexumában tartották, s meghívtak a háromnapos eseményre. Az egyik fogadáson mellé ültem, az étkekből pedig saját maga szedett nekem. Közben mesélt: a villamosenergia-iparról, az ÉMÁSZ-ról, a társaság szeretetéről, mert elmondta vagy ötször, hogy neki az ÉMÁSZ a mindene. És - hangsúlyozta- ha sokáig maradok, én is büszke leszek arra, hogy a nagy családhoz tartozom.
A sportnapok gyorsan elteltek, a záróünnepségen pedig hozzám lépett és ezt mondta: „Légy szíves hétfőn reggel 8-kor a szobámban felkeresni!”
Fél éjszaka nem aludtam. Azon töprengtem, hogy vajon mit rontottam el, mivel bántottam meg, uram bocsá', kire és mit mondtam, amit nem kellett volna... Aztán hétfőn reggel 8-kor remegő gyomorral bekopogtam hozzá. „Itt vagyok Pali” – suttogtam a szemébe nézve. „Köszönöm komám, hogy eljöttél, érezd magad jól nálunk, hozzám mindig bejöhetsz, én mindig segíteni és támogatni foglak! Jó munkát kívánok neked a cégnél, vedd megtiszteltetésnek, hogy közöttünk vagy, hogy közöttünk lehetsz.”
Soha nem gondoltam volna, hogy az akkor elhangzott szavait egyszer még nyilvánosságra hozom, elnézésedet kérem ezért tőled, Pali! Meg kell tennem most, amikor 75 évesen elköszöntél tőlem és tőlünk, az ÉMÁSZ nagy családjától. Könny van a szememben, nehezen veszem a levegőt... és egyre csak a közös emlékek tódulnak elém.
Harminckilenc évig voltál a társaság szakszervezeti titkára. Te voltál az ÉMÁSZ Puskás Öcsije. Téged mindenki ismert, téged mindenki szeretett, veled mindenki viccelődött, veled mindenki tegeződött. Legenda lettél, felülmúlhatatlan egyéniség, írhatom azt, hogy „A Pali”. Mindannyiunk Palija. Partnere a részvénytársaság elnökének és vezérigazgatójának, munkatársának és szimpatizánsának, szervezett dolgozójának és a szakszervezeten kívülieknek egyaránt. Ha a munkavállalókról volt szó, oroszlánként küzdöttél szép szóval és meggyőzéssel, halkan, de hatalmas nyomatékkal.
Emlékszel, hogy hányszor hívtál magadhoz, Bükkaranyosra, szeretett településedre? Legalább százszor. És egyszer, vagy három évvel ezelőtt elmentem hozzád. Nem akartál hazaengedni, mert azt mondtad, hogy „komám, én kedvellek téged”.
Most, hogy utoljára ölellek át, hogy utoljára szorítom meg a kezed, bevallom neked, hogy én is szerettelek téged. Nem is felejtelek el soha.
Győri István
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)