Dr. Rákóczy István
Legmagasabb iskolai végzettsége: Állam és Jogtudományi Egyetem (1970), Közgazdasági Egyetem Szervezési Szak - szakközgazdász (1989).
Felsőfokú munkaügyi és felsőfokú személyügyi tanfolyamot is végzett. Nyelvismerete: német
Nős, felesége tanár a Pécsi Tudományegyetemen. Két felnőtt korú gyereke közül az egyik szintén a Társaságcsoport munkavállalója, a másik általános iskolai tanár egy Pécs melletti községben. Unokái Zsuzsanna (13 éves) és Zsombor (4 éves).
Dr. Rákóczy István, a PANNONPOWER HOLDING Rt. humángazdálkodási és szolgáltatási osztályvezetője magas szakmai felkészültségének, példás, a közösség számára hasznos életpályájának elismeréseként „Munkaügyért Díj” elismerésben részesült.
A kissé meghatódott kitüntetettel a díj átvétele és a gratulációk után beszélgettünk.
– Ön hosszú évtizedek óta dolgozik munkaügyi és személyügyi területen nagy részben vezető beosztásban. Mi tartotta meg ezen a pályán?
– Nehéz erre röviden válaszolni. Pályám kezdetén üzemben is dolgoztam, gépészként. Egy idő után nagy örömet okozott számomra, hogy segíthettem az emberek problémáinak megoldásában, odafigyeltem rájuk. Kellemes érzés volt például, ha valakinek megoldást találtunk a lakásproblémájára, ha segíthettem nyugdíjaztatásukban, egészségügyi ellátásukban. Azt vettem észre, hogy már nemcsak tudatból, hanem szívből is munkaügyi szakemberré váltam. Ezek után nem is gondoltam, hogy más pályára lépjek. A feladat teljes mértékben kielégített.
1981-től a munkaügyi osztály vezetője, majd 1991-től a személyzeti és oktatási osztály összevonásával annak vezetője lettem. Teszem ezt jelenleg is ez év december 31-ig, nyugdíjba vonulásomig.
– Hogyan emlékszik, könynyű vagy nehéz volt eredményeket elérni ezeken a területeken?
– Hosszú idő a 40 év... Az állami vállalatból privatizált vállalat lett, majd részvénytársaság. 1993. április 1-jétől az erőmű és a mecseki szénbányák integrációjával a megye legnagyobb részvénytársaságává váltunk. Folyamatos szervezetfejlesztéssel, szervezetkorszerűsítéssel, melynek fő célja a piaci viszonyokhoz való
gyors alkalmazkodás, a hatékony gazdálkodás alapjainak a megteremtése. Jelenleg is, szem előtt tartva ezeket az alapvető feladatokat, dolgozunk a leghatékonyabb szervezet kialakításán.
Sajnos voltak és vannak olyan feladatok is, melyeket mindenki megelégedettségére a legnagyobb akaratunk mellett sem lehet elvégezni.
Én sohasem úgy álltam egy feladat megoldásához, hogy sikerül vagy nem, könnyű vagy nehéz. Minden igyekezettel azon voltam és voltunk a munkatársaimmal, hogy jól menjenek a dolgok.
– Nem volt irigylésre méltó helyzetben, amikor Pécsen és környékén bányabezárásokra került sor.
– Az erőmű-bánya integráció idején több mint 3600 munkavállalónk volt, ma 360. 2000-ben megszűntettük a kormányprogramnak megfelelően a mélyműveléses bányászatot. Mintegy 2600 munkavállalótól kellett megválni. Tartós munkanélkülivé nem vált senki. A szakmai átképzést folyamatosan mindenkinek ingyen biztosítottuk. Elősegítettük az elhelyezkedést. A mélyműveléses bányászat befejezését megelőző évben, 1999-ben több mint 600 embert képeztünk át új szakmára. Ez az év volt ilyen szempontból a legmozgalmasabb évünk, és közben készültünk az erőmű fejlesztésére, hiszen a széntüzelés megszüntetésével a bio- és gáztüzelés bevezetésével új technológia kezelésére kellett munkavállalóinkat átképezni. Zökkenőmentesen végeztük feladatainkat, a bánya bezárásánál az elhelyezkedésen kívül biztosítottuk a felszabaduló munkaerő részére valamilyen állami ellátási rendszerbe való bekapcsolódást.
Az új technológia bevezetésével megszűnt a külfejtéses bányászat 2004. decemberben, amikor további jelentős létszámleépítést kellett végrehajtani. Továbbá gondoskodnunk kellett azokról az erőműves munkavállalókról is, akik a modernebb, kevesebb munkaerőt igénylő technológia alkalmazása során felszabadultak. Nagyon jól eső érzés, hogy tartós munkanélkülivé ebben az évben sem vált senki.
– Hogyan tudott együttműködni az érdekképviseletekkel?
– Sohasem okozott nekem ez alapvető gondot, mert iparági szinten is - ha szabad így mondanom - régi szakszervezeti munkás hírében álltam. Sokszor fokozott feladat volt az érdekképviseletekkel való együtt- működés, a bányász, a villamos szakszervezettel és a Munkástanácscsal és a jelentős szerepet betöltő üzemi tanácscsal. Több éven keresztül vettem részt a Munka Törvénykönyve előkészítésével megbízott érdekegyeztető tanácsban, mint a villamosenergia-ipar delegáltja. Aktív résztvevője voltam az 1995-ben megkötött ágazati kollektív szerződés előkészítésének, de sorolhatnám tovább e feladatokat, egészen az ágazati munkaköri leírásokat tartalmazó kézikönyv előkészítéséig.
– Más területen is igen aktív. Kérem, sorolja csak tovább!
– Jelenleg a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára igazgatósági tagjaként tevékenykedek, és mint sportot nagyon szerető munkavállaló, segítettem a sportbizottságunk munkáját, az iparági sportrendezvények szervezését. Több éven keresztül oktattam szociálpolitikát és társadalombiztosítási ismereteket a SZÓKRATÉSZ Akadémia pécsi kihelyezett tagozatán. Rendszeresen minden évben 2-3 végzős közgazdász konzulense voltam, segítettem diplomamunkájuk elkészítését.
– Mit kell szem előtt tartania a ma viszonyai közt egy humánpolitikusnak?
– Amint említettem, a feladatok elvégzése nem jelentett nehézségeket, mert mindig ösztönzést adott az a tudat, hogy segítsek a munkavállalókon, iparági szinten az együttgondolkodás és munkálkodás megvalósításán. Sajnos legtöbb helyen az országban az ún. szociális háló szétszakadt. Iparágunkban büszkén kijelenthetjük, hogy még megvan. Nálunk a Társaságcsoportnál is, és ezt amíg lehet, fenn kell tartani. Biztosítanunk kell a munkavállalók számára a kornak megfelelő munkafeltételeket, hogy mindenki szívesen menjen naponta a munkahelyére, ahol a feladatokat megoldja, elvégzi, azonkívül aktív is és teszi mindezt megelégedettséggel.
A humánerőforrás vezető tárja fel a negatív körülményeket, segítsen azok javításában, próbálja beleélni magát a munkavállalók helyzetébe, legyen bármilyen probléma, segítsen annak megoldásában ugyanúgy, mintha saját problémáját oldaná meg. Legyen következetes az elvárások végrehajtásában, mutasson fegyelmezettséget, hatékony munkavégzést, hogyha szükséges. Nyugodtan tudjon felelősségre vonni olyan munkatársat, akinek a feladatmegoldó készsége, rendelkezésre állása nem megfelelő.
A szakszervezetekkel, az üzemi tanáccsal alakítson ki folyamatosan működő problémamegoldó kapcsolatot, egyes esetekben tudjon „átülni az ő oldalukra”, de mindig vegye figyelembe a munkáltató elvárásait is.
– Eddig inkább a múltról beszéltünk. Köztudott, hogy a Pannonpower Holding Rt. újabb kihívások előtt áll.
– Nagyon remélem, hogy a pécsi erőmű technikai fejlődése folyamatos lesz, a jelenleg üzemelő bio- és gáztechnológia mellett további bioblokk fejlesztésére kerülhet sor, ahol a munkavállalóink jövője biztosított lesz és sok család boldogulását, boldogságát segíti elő.
Kolosváry