2008. augusztus 5.

Az írott és az elektronikus média megkülönböztetett figyelme mellett került átadásra április 1-jén a Parlament Kongresszusi Termében a XIII. Magyar Innovációs Nagydíj, valamint az ipari, a környezetvédelmi, az informatikai, az agrár, a technológiai szakterület, továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Ipar Műszaki Fejlesztésért Alapítvány Innovációs Díjai.

A méltatás és a díjátadás előtt dr. Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke, dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke és dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter beszélt az innovációs tevékenység jelentőségéről, arról, hogy a versenyképesség országos ügy, nem elhallgatva az uniós, ún. versenyképességi listán elfoglalt kedvezőtlen helyünket. Magyarországon fele annyi műszaki és természettudományos szakember van, mint az Unió átlagában és a hazai képzésben a végzett diplomások mindössze öt százaléka választja a tudomány e területeit. – Új versenyképességi kihívások elé néz az ország. A versenyképességi gödörből ki kell jönni. Új összefogás és az eszközök öszszerendezése szükséges. Szavak helyett tettekre van szükség - mondta többek között Kóka János.
Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a díjazottakat köszöntő és méltató beszédében a szakmai tudás, a versenyszellem, az anyagi feltételek és a társadalmi összefogás egymásra ható, egymást segítő rendszeréről szólt és egy anekdotával emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy aki valamely tudás birtokosa és egészséges önbizalommal, kitartással rendelkezik, arra a társadalomnak, az állam saját érdekében is, szüksége van.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2004. évi Innovációs Díjában a „megújuló energiaforráson alapuló energia termelése” c. innováció részesült, melynek megvalósítói a PANNONPOWER HOLDING Rt. és a Pannongreen Kft. voltak.
Részlet a laudációból: A pályázók egy megújuló energiaforráson alapuló 49,9 MW-os erőművi blokk és tüzelőanyag-ellátó rendszert hoztak létre a korábban széntüzelésű berendezés felhasználásával. A pályázat bemutatta a beruházás folyamatát, létrehozott berendezések legfőbb műszaki jellemzőit és a projekt gazdasági, környezetvédelmi előnyeit. A 8,8 Mrd Ft-os beruházás eredményeképpen – magyar fővállalkozó kivitelezé-
sében – megvalósult a biomassza blokk. A munkában jelentős szerep és árbevétel jutott a helyi, régióbeli alvállalkozóknak, munkavállalóknak is. A korábban széntüzelésű berendezés átalakításával létrehozott biomassza-blokk évi 350 GWh „zöld” villamos energiát állít elő. Ez a volumen megduplázza Magyarország korábbi megújuló villamosenergia-termelését, hozzájárulva a hazánk által 2010-re vállalt 3,6%-os zöld energia arányának eléréshez. A biomassza hasznosítása emellett zéró növekmény szén-dioxid kibocsátású, így segíti a Kyoto-ban megfogalmazott célok elérését. A tüzelőanyag a beszállító erdészetek számára évente közel 3,5 Mrd Ft-os árbevételt jelent, stabilizálva működésüket. A műszaki innováció és a régióban keletkező gazdasági előnyök mellett környezetvédelmi értelemben is innovációt eredményezett a beruházás. Az erőmű emissziója, mint a kén-dioxid, por, nitrogén-oxidok, zérótöbblet széndioxid, a tüzelőanyag váltása következtében drasztikusan csökkent.
A díjat Kovács Vince, a kamara innovációs alelnöke adta át Somosi Lászlónak, a holding elnök-vezérigazgatójának és Péterfi Attilának, a kft. ügyvezető igazgatójának. Somosi László beszédében elmondta, fontos az innováció, mely a gazdaság fejlődésének egyik letéteménye, eszköze. Műszaki emberként büszke arra, hogy ez a díj az energetika területére került. Tevékenységük többfajta innovációs területet is felölelt; technikai-technológiai fejlesztést a gazdaságos, gazdaságilag eredményesebb energiatermelés érdekében, ez egyúttal környezetvédelmi innováció is volt, melynek következtében új munkahelyek létesültek a környéken.

Somosi László elnök-vezérigazgató a díjátadás után – gratulációnkat megköszönve – nyilatkozott a forró drót-nak.
– Az energetika nem az a gazdasági terület, ahol máról holnapra következnek be változások. A világban és Magyarországon is már 10-15 éve felvetődött a kérdés, merre tartson az energetika. Az energiahordozók között egy senki által nem támadott volt, a megújulóké. Ennek időben való jó felismerése, hazai megvalósíthatósága a pécsi projekt lényege. Ez a létesítmény ma – nyugodtan állíthatom – a magyar, sőt a közép-európai energiatermelők zászlóshajója.
– A tervezés során a műszaki megvalósíthatóság mellett sok egyéb feltétellel is számolni kellett, illetve azokat meg kellett teremteni. Gondolok itt a tüzelőanyag mennyiségének feltérképezésére, kitermelésére, beszállítására.
– Azt is mondhatnám – ha nem a szenes kazán biomassza tüzelésűre történt átalakításáról beszélünk –, hogy műszakilag a legegyszerűbb dolog egy biomassza-erőmű létesítése. Meg lehet vásárolni készen a piacon. Az egyéb feltételek megteremtése, biztosítása volt tudás- és munkaidő-igényes. Tevékenységünk sok-sok szakterületre terjedt és terjed ki és széles körű tapasztalatot, tudást szereztünk oly léptékben, mely eladható, exportálható. Mindezek mellett az innováció jelenleg bizonytalan kimenetelű tevékenység. Az állam szerepvállalása igazából abban lenne jelentős, ha a kockázatok egy részét átvenné. Ma Magyarországon az energetikában fejleszteni – hiszen jelentős öszszegekről, kiélezett versenyhelyzetről van szó –, felelősséggel dönteni nagyon nehéz, sok kockázattal járó vezetői munka, de óvatosságra intenek az energiahordozók változó bekerülési költségei, az energetikai szabályozások, sőt az üzleti terv is.
– Ez a díj egy 2001-2002-től folyó innovatív, intenzív munka elismerése. A mai nap – gondolom – az örömé, a pihenésé, de holnaptól ismét a realitás, a gazdaság talaján kell állniuk, bizonyítaniuk. A jövőt illetően milyen elvárásaik vannak?
– A biomassza-erőművek elterjedésével a magyar mezőgazdaság jelentős része energetikai célú növénytermesztésre térhet át. Intenzív kutatás-fejlesztésről van szó, amely átfogja a biológiát, a termesztés-technológiát, a logisztikát, de még szociológiai hatásai is vannak. Olyan energetikai vertikumot hoztunk létre és fejlesztünk folyamatosan, melynek első állomása maga a termőföld, a sajátos termesztés-technológiájával, fajtájával, ennek logisztikájával, a leghatásosabb eltüzeléssel, majd az értékesítéssel.
Magyarország földrajzilag és gazdaságilag kis ország, de meggyőződéssel vallom, hogy e területen versenyképessé válhat.

Takács István Antal

A technológiai innovációt a Magyarországon elsőként alkalmazott úgynevezett buborékoltató, fluidágyas tüzelési technológia alkalmazása jelenti. A kazán alján lévő 40-60 cm vastag homokréteget levegőátfúvással buborékoltatják, felmelegítik, majd 600-700 C fok körül megkezdődik a faapríték adagolása. A forró homok elnyeli a tüzelőanyagot, amely a jó keveredés miatt kb. 850 fok ágyhőmérséklet mellett gyorsan elég. A biomassza blokk műszaki tervadatai 2005-re: Értékesített villamos energia 357,9 GW, kazánhatásfok 90,3%, fajlagos hőfogyasztás 11100 kJ/kWh, tüzelőanyag-felhasználás 4133 TJ.

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége