2009. július 7.

MEGAWATT újság, személyi hírek: A PANNONPOWER Társaságcsoport PR és kommunikációs feladataival foglalkozó Halmos Gábor titkársági irodavezető 2008. január 1-jétől nyugdíjba vonult.

Ebből az alkalomból készült vele az alábbi interjú.

- Kedves Gábor! Különböző munkakörökben nagyon különböző feladatokat látott el a pécsi erőműben, de ezek a feladatok valahogy mindig összefüggésben voltak a pécsi hőerőmű és közvetlen környezete, Pécs kapcsolataival. Hogyan foglalná össze, mit csinál, mivel méri munkája eredményességét?
- Több munkakörben dolgoztam a közel 40 esztendő alatt, de valamennyi kötődött a közvetlen munkahelyi közösséghez, annak tagjaihoz, vagy a társaság külső környezetéhez. Bárhol is dolgoztam, a feladatok végrehajtása és a kapcsolatok építése során mindig egy kérdés lebegett a szemem előtt: miben segíthetek? Ez a kérdés segített a kapcsolatépítés és ápolás jól járható belső útjainak erős alapokon történő megépítéséhez. Ebben a munkában nincsenek olyan mérőszámok, mint pl. kWh, GJ. Van viszont együttműködés, társadalmi felelősségvállalás, ami vitathatatlan fokmérője egy sikeres, modern vállalat tevékenységének.
Örülök, hogy részese lehettem annak a közös munkának, amely a színvonalas szakmai tevékenység mellett évtizedeken keresztül fontosnak tartotta, hogy a vállalat, vállalatcsoport eredményesen illeszkedhessen be abba a városi, régióbeli és természetesen az iparági környezetbe, ahol a "jó polgár" státuszával járó követelmények mindenkinek fontosak.
Nagyon fontosnak tartom, hogy tevékenységemnek része lehetett munkatársaink fejlődésében, a céghez való kötődésében. Segíthettem abban is, hogy a kollégáim büszkén gondoljanak cégünkre, hogy anyagilag, erkölcsileg is megtalálják számításaikat. Ugyanakkor büszkék legyenek arra is, hogy a tudomány, az oktatás, a kultúra, a sport, a környezetfejlesztési és természetvédelmi programok, a rászorulók támogatása, az igazi mecenatúra mind-mind a társadalmi szerepvállalás igazi imázsépítő, közösségformáló példáját mutatja. Tehát ezek a lüktető környezeti kapcsolatok adták ennek a munkának az igazi és mérhető szépségét és minőségét. Végül is napjaink üzleti sikereihez a PR és kommunikációs munka is hozzájárult.

- A munka világának változása azt hozta, hogy a jövőben alig-alig lesz valaki, aki ennyi időt dolgozhat, dolgozik majd egy munkahelyen. Nemcsak itt, bárhol máshol. Mit gondol most, mi lesz az első három dolog, ami mondjuk négy év múlva, ha a pécsi erőmű szóba kerül, eszébe jut majd az itt eltöltött több mint 39 évről?
- Elsőként továbbra is a folyamatos innováció és megújulás, hiszen a most fejlesztés alatt álló két blokk a "zöld"- programban fontos szerepet játszik.
Másodikként talán egy zenei kifejezést, az összhangzattant említeném, mert mély meggyőződésem, hogy hosszú távon igazán nagy dolgokat csak összetartó, jó csapatban lehet megvalósítani. Akiket életpályám alatt az erőműben megismertem, azok közül legtöbben, bármely beosztásban a munkájukat szolgálatnak tekintették. Hiszem, hogy ez így lesz négy év múlva is.
A harmadik dolog a folyamatos társadalmi felelősségvállalás, amely az ember egészére és környezetére figyel.

- Tudom, hogy nehéz kérdés, de próbáljuk meg! Említsen 3 nevet és 3 történést, ami emberi, szakmai pályafutásában meghatározó élmény, jelentős állomás volt!
- Kovács Béla első igazgatónk neve nemcsak nekem, de másoknak is biztosan eszébe jut. Szigorú volt és következetes. A szigor mögött mindig ott volt az emberség. Gyökeret és örökséget jelent, ha a neve valahol is előkerül, vagy ha teszünk valamint, mindig előttünk lebeg az általa teremtett "iskola” követelményrendszere. Imponáló, bölcs, varázslatos személyiség volt. Sokunkat megérintett.
Somosi László a folyamatos innováció és a környezeti szerepvállalás, a nyitott közösség megteremtésének különleges küldötte. Munkássága alatt a Fe-C (vas-karbon) állapotábrától a biomassza-tüzelésen át az energiaültetvényig sok mindenhez sikeresen eljutottunk. Irányításával a mi generációnk megtanult erőművet üzemeltetni és szervezetet jól működtetni. Megvalósult a rekonstrukció, a privatizáció, az önálló gazdasági egységek létrehozása, megtörténtek a kormányhatározat szellemében a bányabezárások, kialakult a komplex kommunikációs tevékenység, sok-sok új elemmel gazdagodott a humánstratégia.
Gérard Bourland pedig az interkulturális jegyek erősítésén túl azért érték és mintaadó, mert a belső igényességből, a mindenről meggyőződni akaró, de a közösen vállalt felelősség okán vált éltető forrássá, megmutatva és megtanítva a kis lépések megtételének művészetét.
Ha összegezhetem az elmúlt közel négy évtizedet ezen a munkahelyen, azt mondhatom, hogy az életemet kitöltötte, igazi közösségteremtő, biztonságot adó, rendet és fegyelmet követelő, bizalomra épülő időszak volt. Olyan évek, amelyek egyedi és sajátos színfoltokat, sok-sok személyes élményt és barátságot hoztak. Ezek segítettek abban, hogy mindig a történések elé tudjunk lépni.
Bármennyire is furcsa, de az ember ennyi év után mégiscsak kikerül egy biztonságos környezetből, új célokat kell hogy keressen, újra harmóniába kell, hogy kerüljön, most már önmagával, csak egy más síkon, más dimenzióban.
Akik pedig itt maradnak, higgyenek magukban, legyenek törvényesek, tisztességesek, szociálisan érzékenyek. Meggyőződésem, hogy csak így építhető etikus csapat.
Köszönöm mindenkinek a támogatást, együttműködést. Élmény volt számomra az erőműben eltöltött idő.

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége