A Magyar Atomfórum Egyesület október 3-án, Budapesten szakmai szemináriumot rendezett a fenti címmel, amelyen hazai és külföldi előadók fejtették ki a témával kapcsolatos véleményüket, majd ezt követően a sajtó képviselőit is tájékoztatták az ott elhangzottakról.
Podolák György, a Parlament Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke a hoszszabb távú energiastratégiáról szólva elmondta, hogy az energiapolitikai tervezésnél a környezetvédelem, az ellátásbiztonság és gazdaságosság hármas követelményrendszerét tartották szem előtt. Az elemzések azt mutatják, hogy a következő 15-20 évben a villamosenergia-igények növekedése, az elhasználódott erőműpark pótlása miatt jelentős beruházások szükségesek. Bár növekedni fog a megújuló energiaforrásból származó villamos energia aránya, nem rendelkezünk olyan lehetőségekkel - mondta, hogy csak ezekre a forrásokra támaszkodjunk. A fosszilis energiával működő erőművek a szén-
dioxid kibocsátás miatt jelentenek környezeti kockázatot, ezért a magyar villamosenergia-termelésben az atomerőműnek fontos szerep jut, hiszen ez egy tiszta és gazdaságos forrás. Szükség van egy újabb atomerőmű-blokkra, melyről várhatóan tavasszal tárgyalhat az országgyűlés. Podolák György hangsúlyozta, hogy az Pakson fog megépülni és vállalkozási alapon, nem állami, nem költségvetési pénzből.
A Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, Kovács József az üzemidő-hosszabbításról, a blokkok teljesítménynöveléséről szólt, és hivatkozva a növekvő villamosenergia-igényekre, célszerűnek tartotta új blokk építését. A 2. és 3. blokk teljesítménye 2009-ig 440 MW-ról eléri majd az 500 MW-ot, így minden blokk 108%-on fog teljesíteni, és az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges beadványokat az erőmű még az idén benyújtja az Országos Atomenergia Hivatalnak. Újságírói kérdésre közölte, ha megszületik a politikai döntés, 12 év szükséges ahhoz, hogy az új blokk hálózatra termeljen. Mai árakon 1000 MW beépített teljesítményű blokk megépítése 3,5 milliárd euróba kerül.
Sebastian Lawson, az Európai Nukleáris Energia Fórum jogi szakbizottságának szakértője a nukleáris energia jogi kereteiről tartott előadást, de ezt a témát érintette Herczog Edit EU-parlamenti képviselő is, mind előadásában, mind az újságírók által feltett kérdésekre adott válaszában. A képviselőnő ismertette az európai energia három alappillérét, elmondta, a megújuló forrásokból 20%-nál nagyobb részarányt nem lehet elérni, így 80% csak fosszilis és nukleáris forrásokból biztosítható. S mivel a szén-dioxid kibocsátási korlátokat is tartani kell, az atomenergia felhasználása nem megkerülhető. A jelenlegi ciklusban az Európai Parlament számos, energetikával kapcsolatos kérdést tárgyalt és az atomenergia támogatottsága a képviselők között jelentősen növekedett, - de ez csak egy jó kezdet. Ehhez az európai folyamathoz Magyarországnak is érdemes csatlakozni. Herczog Edit kitért a CO2-kibocsátás hazánk tekintetétében várhatóan kedvezőtlen uniós referenciaérték-szabályozásra és a létesítési helyzetre. Szerinte a világon erőműépítési boom van, mely a beszállítóknál kapacitási korlátokat fog okozni. Aki korábban dönt, az egészen biztos, hogy helyzetelőnybe jut.
A dr. Katona Tamás (Magyar Atomfórum Egyesület elnöke) által moderált sajtótájékoztatón egy kifejezetten műszaki vonatkozású kérdésre Herczog Edit a következőképpen válaszolt: "- … nagyon nagy baj lenne, és soha nem döntenék úgy háziasszonyként, hogy az otthon elromlott elektromos vezetékemhez politikust hívjak. Ezért bátran kijelenthetjük, hogy politikusokat műszaki kérdésekben megszólaltatni az olyan, olyasmi, amit politikusként szeretném, hogy nem történhetne meg. A politikának azt kell megmondania, ami a megrendelése. A politika megrendelése pedig az, hogy a lakosságnak és a vállalkozások működtetéséhez, a foglalkoztatáshoz szükséges energiát megfelelő mennyiségben és áron tudjuk előállítani.”
T. A.